A két fajban kapásból két dolog is közös: az, hogy nagyon érzékenyek a zavarásra, és szerencsére az is, hogy az Őrségi Nemzeti Park területén növekszik a számuk.
A magyar természetvédelem kiemelt feladata a ritka, nagytestű madarak, úgymint a rétisas és a fekete gólya védelme - írja a nemzetipark-igazgatóság az oldalán. Nem véletlen, hogy a természetvédelmi értékük is igen magas, előbbié 1 000 000, utóbbié 500 000 Ft. Mivel mindkét madár rendkívül érzékeny a környezet állapotára és a zavarásra, megóvásukra a háborítatlanságukat biztosító korlátozó intézkedéseket kellett bevezetni, melynek köszönhetően állományuk növekedett.
A rétisas hazánk legnagyobb fészkelő ragadozómadara, szárnyfesztávolsága elérheti a 240 cm-t is. Azt kell róla tudni, hogy általában folyók közelében építi fel a fészkét, és tél közepén elkezdi tatarozni. Nem ritka, hogy a tojó már februárban elkezd kotlani. Étlapján halak, vízimadarak, dögök szerepelnek. Az Őrségi Nemzeti Park területén stabilan öt rétisas-territóriumot számlálnak, és idén mind az öt fészekben volt fióka.
A fekete gólya különösen igényli a háborítatlan környezetet. Fészket öreg fák magas elágazásaiba rak, általában nagy kiterjedésű erdőkben, nem is könnyű megtalálni a költőhelyeit. Táplálkozni nedves rétekre, belvizekre, patakpartokra jár. Ma már 8 helyen követik nyomon a feketególya-párok életét a nemzeti parki szakemberek, és idén összesen egy tucat fiatal gólya kirepülését jegyezték fel.
Kapcsolódó cikkeink:
Hamarosan kirepül a fészekből Ottó, a mentett rétisas
Ellepték a fekete gólyák a Csanádi-pusztákat
Drámai események a gemenci gólyafészekben
Mesekönyv elevenedik meg a vendvidéki erdőkben
