Miért lett a városháza tornya ilyen magas? Milyen kapcsolat van Egon Schiele és Győr között? Miért kellett a Rábcát, a hídjával együtt átköltöztetni? Többek között ezekre az izgalmas kérdésekre is választ kaptunk Győrben. A várost ezúttal egy rendhagyó városnéző túrán jártunk be.
Győrről legtöbbünknek a gyönyörű barokk belváros, Szent László hermája, az autógyártás vagy a fantasztikus női kézilabda ugrik be először. Kíváncsiak voltunk, a legismertebb látnivalók mellett mi mindent kínál még Győr. Ehhez egy igazi lokálpatrióta segítségét kértünk, akinél jobban kevesen ismerik a várost. Csobayné Pintér Éva több mint 30 éve dolgozik idegenvezetőként, emellett turizmust tanít a helyi egyetemen, hat éve pedig tematikus városnéző túrákat szervez.
Győr az ország műemlékekben egyik leggazdagabb városa
Éva és kollégái eddig közel ötven témára találtak ki tematikus sétát, ezek között van kimondottan turistáknak szóló túra, és olyan is, amit inkább a győri ínyencek kedvelnek. „Minden évszaknak megvan a maga kedvence, advent idején például „angyalséta”, tavasszal a nőnapi séta, de szerveztünk már zenés túrát is, amikor a, különböző állomásokon váratlanul előugrott valaki, és zenélt a csoportnak. A túrákon mindig van valami extra, például egy olyan hely, ahová egyébként nem lehet bemenni. Az adventi séta esetében például a bencés rendház rejtett kápolnáját nézzük meg. Hajós túrákat is szervezünk, a Mosoni-Dunán fölmegyünk a Püspökerdőig, aztán átmegyünk a Rábára, majd a Mosoni-Dunán elhajózunk Gyárváros felé is, mindezt úgy időzítve, hogy a vízről nézhessük meg a napnyugtát.”
Nemcsak gyalogosan, kerékpárral, de hajóval is bejárhatjuk a várost
Régi főútvonal, új élmények
Évával a városháza közelében találkoztunk, ugyanis egyik túrájuk útvonala épp itt vezet el. Az egykori főút, a Szent István út mozgalmas történetéről mesélő séta fő látnivalója a városháza, ahová sokan csak hivatalos ügyeket intézni mennek, az épület történetét azonban kevesen ismerik. A túra alkalmával a városháza dísztermébe is be lehet menni, sőt, az épület tornyába is felviszik a résztvevőket. Mi most a pár éve felújított dísztermet néztük meg, ahol Éva az épület és Győr történetéről is mesélt nekünk.
Győr emblematikus épülete a városháza, melynek méreteiről sokat elárul, hogy kétszáz helyiség van benne
A városházát 1896-ban kezdték építeni. Ezen a területen régen marhavásárokat tartottak, éves szinten 100 ezer marha cserélt itt gazdát. Építése idején a Dunántúl legnagyobb épülete négy év alatt készült el, és 200 helyiség van benne. Közel 60 méter magas tornya a város korábbi tűztornyának emlékét idézi meg. A lakók ugyanis ragaszkodtak hozzá, hogy a város akkori jelképe tovább éljen abban a toronyban, ami a neoreneszánsz, neobarokk városháza épülete fölé emelnek.
A gyönyörű díszterem festményei felölelik a város történetét, láthatjuk, ahogy a legendás törökverő hős, Pálffy Miklós és katonái berobbantják a városkaput és ezután a törököktől visszafoglalják a várost. A falakon láthatjuk többek között Mária Terézia, Kossuth Lajos, Andrássy Gyula, Deák Ferenc, Széchenyi István portréját, akiknek szintén több győri kötődése is volt. Mária Terézia volt például az, aki 1743-ban szabad királyi város rangot adományozott Győrnek, Kossuth Lajos pedig nemcsak a város díszpolgára volt, de felesége, Meszlényi Terézia is győri születésű volt.
A gyönyörű díszterem, amit néhány éve újítottak fel
A híd, amit átköltöztettek
Ezután nyakunkba vettük a várost, hogy egy kis egyveleget kapjunk Éváék túráiból. Először Révfalu városrész felé indultunk, ami egykori falusias jellegét mára elvesztette, de nagyon kedvelt és drága negyede lett Győrnek.
Révfalu gyönyörű szecessziós iskolája, ahol régen külön bejárat volt a lányok és a fiúk számára
Révfalut 1928-ig a fából készült „Kecskelábú” híd kötötte össze Győrrel. A híd, mely fura nevét magas pillérjeinek alakjáról kapta, Egon Schielének köszönhetően nem túlzás, világhírnévre tett szert. A híres bécsi festő Lederer Ágoston, a Magyar Waggon és Gépgyár alapítójának meghívására érkezett Győrbe. A dúsgazdag gyáros számos híres művésszel ápolt jó barátságot, köztük például Gustav Klimttel és Egon Schielével is. Schiele győri tartózkodása alatt a család több tagjáról készített portrét, és ekkor festette le a hidat is, ami nagyon megtetszett neki. A kép jelenleg az Amerikai Egyesült Államokban, egy magángyűjteményt gazdagít.
A közelben található egy másik izgalmas „hidas” történet helyszíne is, amire ma már csak egy mélyedésben kialakított játszótér emlékeztet. A mélyedés hajdan a Rábca medre volt, de a gyakori árvizek miatt a város vezetői 1908-ban úgy döntöttek, a városon túl új medret ásnak a folyónak. De ha már medret arrébb tolták, átköltöztették a hidat is. Ez persze nem volt egyszerű művelet, főleg úgy, hogy nem szedték szét alkatrészeire, két uszállyal egyben szállították át azt. A Ráth Mátyás téren még ma látható az a kis vámház is, mely egykor a Rábcán átívelő hídnál állt.
Győr Sziget nevű városrészében van egy utca, ahol egymás közelében öt felekezet temploma áll. Az Evangélikus Öregtemplom, a zsinagóga, a református templom, a katolikus templom és a görögkatolikus templom minden év májusában és advent idején egy ötnapos fesztivál helyszíne, mely során minden nap más templom ad otthont a kulturális programoknak.
A zsinagóga ma már kulturális funkciót lát el, kiállításokat és koncerteket rendeznek itt
Gyárvárosi romantika
A budapesti Wekerletelep nagy rajongójaként mindenképpen szerettem volna megnézni a győri Gyárvárost is. Míg odaértünk, Éva ki sem fogyott a történetekből. Megtudtuk, hol állt a kis Böske-híd, amely nevét azét kapta, mert a fővárosi Erzsébet-híd kimaradt darabjait használták fel hozzá, láttuk a 2017-es Európai Ifjúsági Olimpia Fesztivál olimpiai faluját, de megtudtuk azt is, hogy a Radó-szigeten épült fel 1798-ban az ország negyedik kőszínháza, ahol Blaha Lujza és Jászai Mari is kezdte pályafutását.
Gyárvárosi hangulat
Győr jelentős ipari városként többek között az ország egyik legnagyobb szeszgyárának is otthont adott. Mivel a gyártás egy időben gabonaalapú volt, a gyár 1500 szarvasmarhát is tartott. Később, amikor áttértek cukorrépa alapú gyártásra, felszámolták a marhaállományt, és a volt istállókban kezdték el az első vasúti kocsikat gyártani. Vagyis tulajdonképpen ezek az istállók jelentették a későbbi Rába gyár alapját.
És hogy miért is emlegettem a Wekerletelepet? Mert a Gyárváros épp olyan, mintha csak a fővárosi Wekerle kistestvére lenne. Ugyanolyan hangulatos utcák, a népi szecesszió jegyeit mutató, egységes stílusú lakóépületek vannak itt is. Az 1902-30 között, főként Fiala Géza által tervezett munkástelep eredetileg a győri ágyúgyár munkásai számára épült. A ma műemléki jelentőségű területen 62 bérházban, 405 lakást alakítottak ki. A telep közepén áll a két világháború közötti Magyarország első modern temploma, melynek vörös homokköveit a Balaton-felvidékről hozták ide.
Ahogy a fővárosi Wekerletelepen is, itt is tartozik a házakhoz kiskert
Érdekes helyekben és történetekben kifogyhatatlannak tűnik Győr, újra és újra talál itt az ember felfedeznivalót. Mi sem először jártuk be a várost. Első látogatásunkkor a klasszikus látnivalókat kerestük fel, a Püspökvártól a barokk belvárosig. Arról a városi sétáról a Turista Magazin április számában meséltünk.
A győri tematikus városnéző sétákon a jól ismert helyeket is kicsit más szemszögből ismerhetjük meg, felfedezhetjük a belvároson túli városrészeket, például a Nádorvárost, a Szigetet vagy Révfalut, de a kínálatból a meglepő témákat sem kell hiányolnunk, van itt például fröccs-séta, de a város múltja a győri nőkön, romantikus love-story-kon, sőt piroslámpás történeteken keresztül is megelevenedik.
Részletek: www.gyeregyorbe.hu
Kapcsolódó cikkek:
Egy darabka Párizs a Tisza partján
Sopron-a Tűztoronytól a bánfalvi kolostorig
A panelrengetegen túl-városi séta Óbudán
Grófok a Körös-parton-városi séta Szarvason
Szekszárdi mozaik-szőlők, szurdikok, kilátók
