Ahogy Japánban, úgy nálunk is végéhez közeledik a cseresznyevirágzás. Pár napig azonban még meg lehet csodálni a virágba borult fákat, például az ELTE Füvészkertjében és a Budai Arborétumban.
A cseresznyevirágzás a tavasz egyik leggyönyörűbb természeti jelensége, és egyben Japán kulturális szimbóluma is, melynek ünnepe hosszú évszázadokra vezethető vissza. A cseresznyevirágzást az élet metaforájának is tartják, hisz, ahogy az élet, ez is gyönyörű és rövid ideig tart.
A Gellért-hegy déli lábánál elterülő Budai Arborétum díszcseresznye- gyűjteménye, amit a 70-es években telepítettek, ma 4 fajból és 14 fajtából áll. A képen a legelterjedtebb fajta, a Kanzan két szép példánya.
A Gellért-hegy déli lábánál elterülő Budai Arborétum díszcseresznye- gyűjteménye, amit a 70-es években telepítettek, ma 4 fajból és 14 fajtából áll. A képen a legelterjedtebb fajta, a Kanzan két szép példánya.
Az arborétumban nemcsak cseresznyék vannak, számos más gyümölcsfa is most virágzik, például a díszalmák és a vadkörték. De az arborétum lágyszárúinak többsége is most a legszebb.
Az arborétumban nemcsak cseresznyék vannak, számos más gyümölcsfa is most virágzik, például a díszalmák és a vadkörték. De az arborétum lágyszárúinak többsége is most a legszebb.
A japáncseresznye-gyűjteménnyel egyszerre telepítették az első díszalmákat. Színpompás virágzásuk március végétől egészen május közepéig tart.
A cseresznye virága Japán nemzeti jelképe, a tavasz és az új kezdet eljövetelének szimbóluma. A díszcseresznyék virágai meddők, belőlük nem lesz gyümölcs.
A cseresznyevirágzást Japánban egy hosszabb ünnep, a Hanami keretein belül ünneplik meg, mely során kimennek a közeli cseresznyefa-ligetekbe, piknikeznek, és élvezik a gyönyörű virágok látványát
Japánban számos fesztivált is rendeznek a virágzáshoz kapcsolódva, és külön cseresznyevirágzást előrejelző weboldalon lehet követni, hogy az ország egyes pontjain épp hogy áll a virágzás
Az ELTE Füvészkertjében öt díszcseresznye-fajta van, és minden év április közepén megtartják a Sakura-ünnepet is, ahol a piknik mellett japán tematikájú programokkal is várják a látogatókat. Az idei Sakura-ünnep a múlt hétvégén volt, de a cseresznyék még most is virágoznak.
A szín- és sziromkavalkádot nemcsak a japáncseresznyék adják, hanem sok más, éppen most virágzó fásszárú rózsaféle, díszalma, barack, szilva, babarózsa, japánbirs fajták és különböző körtefajok. A képen a kert legidősebb fája, a sajmeggy is látható, melynek korát 200-250 évre becsülik.
A Füvészkert virágzó cserjéinek egyike, egy júdásfa. A júdásfák elterjedési területe Nyugat-Ázsiától Délkelet-Európáig tart..
Ez pedig a Kínában őshonos boglárkacserje
A tulipánok is most vannak virágzásuk teljében. A tulipánok legtöbb faja Belső-Ázsia hegyvidékein honos, Európába török kertészek hozták be. A 17. század első felében jött divatba Hollandiában, ahol ma már több mint 10 ezer hektár kiterjedésű tulipánmezők vannak. A tulipánok mellett a Füvészkert medvehagymái és látványos rózsaszín virágokkal nyíló ritka, védett pufók árvacsalán is most nyílik.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
