Kellemes időnk volt, bár tudtuk, hogy jön az eső, és ez annak köszönhető. Sok országúti kerékpárossal találkoztunk a Létavértes-Cserekertig tartó szakaszon, majd befordultunk a kedves, de sajnos elnéptelenedett településrészre. Alig lakják a valaha szebb napokat látott házikókat. Régen nagyobb élet pezsgett errefelé, még iskola is volt Cserekerten. A pecsétet az egyik házon találtuk meg, ahol még él egy gazdálkodó család.

 

 

Rövid pihenés után a napraforgósban szép, kanyargós úton bandukoltunk, és megnéztük a Laponya-halomnál található kilátót, ahonnan remek panoráma nyílik a környékre. Találkoztunk az úton Papp Györggyel, aki maga is nagy természetjáró, és éppen egy kis kirándulásra érkezett. Sok érdekes történetet mesélt a régi időkről, és együtt néztük meg az Ér-főcsatorna, amelynek töltésén haladt a kéktúra útvonala.

 

Csodaszép vízpart és sárga tavirózsák sokasága fogadott minket. Az utolsó, több mint öt kilométeres szakaszt nyakig érő gazban tettük meg a töltésen. Amikor nagy nehezen kivergődtünk az aszfaltburkolatú útra, félórás cipő- és ruhatakarítás következett. Marékszám szórtuk ki a szúrós toklászokat és fűmagokat, bogáncsokat. Ezt a folyamatot egy arra járőröző rendőrautó végigkövette, mert a határ közelsége miatt gyanússá váltunk hatalmas zsákjainkkal, mezítláb a hatalmas fűben, az árokparton. Miután kimagyarázkodtunk, hogy csak kéktúrázunk, már láttuk, hogy sötétedik az ég, és lassan, de biztosan lecsap ránk a vihar.

 

Ekkor érkezett Sinka Miska, azaz Balázs Mihály, a házigazdánk. Elvitt minket az államhatárra, Tóni szeretett volna ott egy fényképet. A vendégházban éppen osztálytalálkozó volt, ahol szeretettel és pálinkával fogadták a csapatot, majd egy szekerezés következett a településen. Hangos ének- és citeraszóval hajtottunk végig a falun a Berettyó partjáig, majd visszakanyarodtunk a tájházig, ahol Tóni is együtt nótázott a társasággal.

 

Miska és felesége, Gitta, őrzi a hagyományokat, Miska citerán játszik, Gitta pedig gyönyörűen énekel. Nem esett messze az alma a fájától, hiszen Gitta édesanyja adatközlő népdalénekes volt Esztáron. Évek óta rendeznek citerástalálkozókat a településen, amelyeken több százan is részt vesznek. Miskára pedig minden kéktúrázó számíthat, mert nagyon szívesen segít a túrázóknak a szállítás, szállás, programszervezés területén.

 

Ezt a szép napot Gitta töltött káposztájával zártuk, Tóni pedig lefekvés előtt még elmerült a citerázás rejtelmeiben. A szakadó esőben Ricsi a sátrában, Tóni pedig Miskáék házában tért nyugovóra.

Írta: Friesz Mónika

Létavértes-Pocsaj
Pecsételőhelyek: Létavértes, Létavértes-Cserekert, Pocsaj
Bolt, kocsma, vízvételi lehetőség: Létavértes, Pocsaj
Kísérők: Gál Richárd, Friesz Mónika

<style>.embed-container {position: relative; padding-bottom: 59%; height: 0; max-width: 100%;} .embed-container iframe, .embed-container object, .embed-container iframe{position: absolute; top: 0; left: 0; width: 100%; height: 100%;} small{position: absolute; z-index: 40; bottom: 0; margin-bottom: -15px;}</style><div class="embed-container">

</div>

 

Legyél te is Tóni túratársa! A következő ímélcímre várjuk a jelentkezéseket időpont-megjelöléssel és elérhetőséggel együtt: turatars@termeszetjaro.hu

A túranaptárat ide kattintva tudjátok megnézni.

Kapcsolódó cikk:
Tóni előző napja