A hazai költőállomány mindössze 60 párra rúg, ezek közül kettő a Körös-Maros Nemzeti Parkban rakott fészket.
A ritka madarat áprilistól szeptemberig lehet nálunk megfigyelni. A hamvas rétihéja a földön épít fészket, és 3-6 tojást rak. Most éppen fiókanevelési időszak van. „Faji érdekességük, hogy a hím a zsákmányát nem viszi be a fészekhez, hanem attól távolabb, a levegőben adja át a tojónak, aki megeteti azt a fiókákkal. A zsákmányállatok általában földön fészkelő énekesmadarak fiókáiból, kisemlősökből (egér, pocok) illetve gyíkokból kerülnek ki” - írja a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság a weboldalán.
A fokozottan védett madárfaj régebben csak időnként jelent meg Kis-Sárétten, az utóbbi években azonban egy-két pár rendszeresen költ itt. Idén két pár rakott fészket, az egyik Mezőgyán környékén, a másik pedig a Vésztő-Mágor közelében lévő Földház-zugban, ahol általában egyébként inkább a barna rétihéják bukkannak fel. A mezőgyáni élőhely határos a romániai Szalontai-pusztákkal. Ott minden évben nagyobb számban (4-6 pár) költenek a hamvas rétihéják, ezért a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei úgy gondolják, onnan jöhettek át a magyarországi területre.
Sok más fajhoz hasonlóan a hamvas rétihéja élőhelyeinek egy része is eltűnt. Emiatt sokszor kénytelenek őszi gabonában vagy lucernában költeni, így az aratási időszakban nagy veszély fenyegeti őket. A nemzetipark-igazgatóság szakemberei figyelmet fordítanak a veszélyes helyen lévő fészkek felderítésére, és kisebb védőzónával veszik körbe azt.
Kapcsolódó cikkeink:
Drónnal csekkolták a parlagisas-fészkeket
Kunszentmiklósi sascsalád adoptálta a kunpeszéri fiókákat
Nevelőszülőkhöz kerültek az árva szalakótafiókák
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
