Rovatunk kisebb szabadságon volt az elmúlt hetekben, de szerencsére fotósaink szorgalmasan járták a természetet, nemcsak itthon, hanem a környező országokban is. A Tátrában nagyban dübörög a turistaszezon, a természet szebbnél szebb teremtésekkel és termésekkel látja el az éhes szemet és gyomrot. Jó étvágyat!
Sokan vágtak és vágnak neki, talán ezekben a pillanatokban is, a csodaszép, tavakkal tűzdelt Magas-Tátrának. A Kárpátok legmagasabb vonulatát szlovák és lengyel területről is meg lehet hódítani. Molnár Péter az egyik legszebb, de nem épp legkönnyebb csúcsot szemelte ki a sok közül. Lengyel oldalról mászta meg a 2301 méter magas Svinicát feleségével és kislányával. A leányzónak ezúton is gratulálunk, nem kis teljesítmény, de a képen is látható panorámáért biztosan megérte, valószínű egy életre szóló élménnyel gazdagodott.
Hasonló magasságokra tört Gutter Krisztián is, aki ezúttal az osztrák tiroli területre, a Ziller-völgyi-Alpokba látogatott el. A háttérben magasodó hófödte hegycsúcsok és a friss, üde, zöld füves előtér igazán csábító látvány. És ez csak az egyik hely a hatalmas Alpok területén. A képen a 2295 méter magasan lévő Furtschaglhaus menedékház látható, ahol megpihenhetnek és energiával tölthetik fel magukat a túrázók, mielőtt továbbindulnának útjukon.
No de vissza a Tátrába, hisz ahogy korábban említettük, az igen népszerű hegymászós helyszín sokakat megihlet. Gyárfás-Tóth Gábor is többedmagával vágott neki a Magas-Tátra egyik csúcsának, a Tengerszem-csúcsnak, lengyelül Rysy-nek, amely egy háromormú csúcs. Legmagasabb, 2503 méteres csúcsa Szlovákiában található, a lengyel oldalon magasodó második legnagyobb csúcs 2499 méter, ami egyben az ország legmagasabb pontja, a harmadik pedig a szlovák-lengyel határon található és 2499 méter magas. A Magas-Tátra egésze a lengyel és szlovák tátrai nemzeti parkok védett területére esik. Vannak olyan részei, amelyeket teljesen elzártak a nagyközönség elől, és a hegység többi területét is csak bizonyos időszakokra nyitják meg a túrázók számára. Ennek is köszönhető, hogy szinte népvándorlás-hangulat alakul ki ilyenkor a Magas-Tátra csúcsaira felvezető utakon. És bár a képeket látva sokak kedvet kaphatnak, hogy nekivágjanak a Magas-Tátrának, azt csak akkor tegyék, ha jól felkészültek az útra, mert a magashegyi túrázás is sok veszélyt rejthet magában, nem beszélve az olyan tényezőkről, mint az időjárás, ami ezen a vidéken elég szeszélyes. Gáborék túrájáról blogunkban olvashatsz bővebben.
Gyárfás-Tóth Gáborék a csúcstámadás után a Csorba-tó felé fejezték be magashegyi túrájukat. Itt még megpihentek egy kicsit, hogy megvárják a napnyugtát pár gyönyörű fotó kedvéért, no meg az élő látvány se lehetett semmi, amiben részük volt.
Özönvíz, vagy mégsem lapos a Föld?
Hazatérünk picit, és ellátogatunk a magyar tengerhez. Gulyás Attila, a Turista Magazin fotósa nem mindennapi szögből fotózta le a fodrozódó felületű, zöldes vizű Balatont. A siófoki Ezüstpartról a 10 kilométerre lévő Tihanyra nézve, a hidegfront utáni tiszta levegőben végre jól látszik, pontosabban nem látszik a Föld görbülete mögé került négy méternél alacsonyabb túlparti sáv. A képet nézegetve nehezen tudjuk eldönteni, hogy Attila valóban fotózta vagy inkább megfestette azt.
Maradunk a vizek világánál, és bár a fekete gólya nem ritka, mint a fehér holló, a hazánkban nem túl nagy populációt mutató madár eszmei értéke félmillió forint. Természetvédelmi státusza szerint nem veszélyeztetett, azonban az idei költési eredmények elég aggasztóak, legalábbis Baranya megyében biztosan. Itt a fészkekben megtelepedett 17 párból sikeresen csak 6 költött, ebből 18 fióka repült ki. Reméljük, jövőre jobban kedveznek a körülmények ennek a különleges madárnak. Fotó: Molnár Péter
A jóval több egyedet számláló kisasszony-szitakötőket Körmendy Zizi gyakran kapja lencsevégre, bár ez nem mindig könnyű. Hiába a korai lesben állás, amíg a nap sugarai nem tarkítják a folyómenti fák ágait, addig alig találkozni néhány példánnyal. Türelmesen meg kell várni, míg az árnyékos helyeket fény árasztja el, ilyenkor már csapatostul repkednek, és kedvünkre fotózhatjuk őket.
Ez a kissé fura szerzet is egy kisasszony-szitakötő, még ha egy sci-fi filmből szabadult szereplőnek is néz ki. Fotó: Körmendy Zizi
Jóval hűvösebb klímát igényel a havasi szürkebegy, ami a magashegységekben fészkel. Molnár Péter a Lengyel-Tátrában tett túrája során fotózta le ezt a szép példányt. Télen azért ők is lejjebb húzódnak, így például Magyarországon is előfordulnak novembertől márciusig. A madár hazánkban védett, és eszmei értéke 25 000 forint.
Szintén a Tátrában fotózta le Péter ezt a legelésző zergecsapatot. Az erdőhatár felett élő patások hajnalban és napnyugta előtt táplálkoznak, de nagy óvatossággal. Egyikük mindig őrködik, és ha valami veszélyt észlel, azonnal jelzi a csapatnak. A Tátrában kb. 900 egyedet számláló zerge védetté nyilvánítása óta ezek az állatok is kevésbé félnek az embertől, jobban megközelíthetőek, így könnyebb lencsevégre kapni őket. Azért tartsuk meg a kellő távolságot, és adjuk meg a tiszteletet nekik is, mi sem szeretjük, ha az arcunktól pár centire fotóznak minket evés közben.
Dabis Balázs Silvius, a Turista Magazin videósa, egy nem mindennapi közösségbe látogatott el, a Somogy megyében található Visnyeszéplakra. Egy megmosolyogtató és egy hétköznapi jelenetet ábrázoló fotót emeltünk most ki az anyagából. A kis közösség önfenntartásra rendezkedett be, az itt élők földműveléssel, állattartással és kézművességgel foglalkoznak. A jobb oldali képen Eszter, a polgármester lánya, éppen ebédet készít, délután már a kecskéket hajtja ki legelni. A visnyeszéplaki kolónia sorsáról az elmúlt időszakban sokan írtak sokfélét. Hiszen mindenkinek mást jelent az, ahogy közel kétszáz ember próbál élő faluközösséget teremteni egy elnéptelenedett, civilizációtól elég távoli helyen. Mindenki mást él meg itt, ha van lehetősége eljutni a saját védelme érdekében viszonylag zártan élő, de vendégszerető széplakiak közé. A Turista Magazin videográfusának képekben gazdag tudósítását szeptemberben megjelenő lapszámunkban olvashatjátok!
Bár az idei csillaghullás tetőpontja augusztus 12-én, pénteken hajnalban volt, már a hét elején el lehetett kapni ezt a szép égi jelenséget. Ha megtisztítja egy remek hidegfront a zselici, fényszennyezéstől mentes égboltot, meg még a légkör páratartalma sem durva, ráadásul a holdsarló is hamar nyugszik, akkor örül az éjszakai égbolt fényképésze igazán. És ha még a hosszú expozícióval készülő kompozícióba egyszerre kúszik be egy meteor és egy műhold a tökéletesen derült augusztusi éjszakán, akkor az már az élmények csúcsa. Fotó: Dabis Balázs Silvius
Már régóta izgatta Gyárfás-Tóth Gábor fantáziáját Salgó várának fotózása. Igaz, a kiszemelt téma nem épp ismeretlen, még egy évente megrendezett fotópályázat főszereplője is ez, így a várat már nagyon sokan örökítették meg gyönyörűen, többek közt a Turista Magazin fotósa is. Napkeltében, naplementében, ködben, vagy épp csillagok közt ábrázolva, szinte már nincs is olyan helyzet, amiben ne tündökölt volna Salgó éke. Épp ezért különleges Gábor fenti fotója, hisz csak a szerencsén múlt, hogy az égbolton gomolygó felhők rajzolata ilyen szépen kövesse és keretezze a fennsíkból kiemelkedő hegy és vár sziluettjét.
Apropó! A Turista Magazin szeptemberi számának vezető TOP10-es anyagában az ország 10, általunk legszebbnek, legérdekesebbnek tartott várát is megnézheted. Sőt, plusz kettőt! Valamint a címlapon is egy gyönyörűen megfotózott vár kap helyett, Gulyás Attilának köszönhetően. Ugye kíváncsi lettél, hogy mi került a címlapra és a 10+2-es listára?
Ismét kitekintünk a határokon túlra. Az Albánia és Macedónia határán húzódó Korab-hegy csúcsáról csodálta meg a napfelkeltét Gutter Krisztián. Hálásak vagyunk, hogy ezt a szép pillanatot nekünk is megörökítette, bár élőben biztosan felemelőbb élmény lehetett. Amúgy a hegycsúcs 2764 méterével mindkét ország legmagasabb pontja.
Közelebbi célpontot választott Szatmári Zsolt, aki az Ördögmalom-vízeséshez túrázott, no de nem a Visegrádi-hegységben, hanem a romániai Bihar-hegységben található Cascada Moara Dracului-hoz.
„A Dragán-völgy keleti oldalán a Bocsásza 1741 m-es sziklacsúcsa alatt, délre fekvő mély sziklaszakadékban egy bővizű vízesés zúdul alá, melyet a nép Ördögmalomnak nevez. A hely rendkívüli vadsága, a meleg, sziklás részeken esetlegesen előforduló viperák valóban az ördög lakhelyévé jelölné e szakadékot, de a sziklafalak égbenyúló gótikus formái (innen a Czárán-féle nevük: Notre Dame-bástyák) felemelik a lelket..." - Zsolt gyönyörű képekkel színesített túrabeszámolóját és az Ördögmalom sárkányokkal és tündérekkel teli legendáját ide kattintva olvashatod!
Repüljünk vissza Magyarországra, szó szerint, hiszen az utóbbi időben egyre többen használnak drónkamerát is arra, hogy megörökítsék a természet szép formáit. A Turista Magazin munkatársai is készítettek már ilyen felvételeket, és ha már a modern technika eszközöket ad az emberek kezébe, jobb, ha efféle célokra használjuk őket. A fenti képet Gutter Krisztiánnak köszönhetjük, aki drónját a Bükkben engedte fel, egy szép kilátónál Kemesnyén.
Egy kis nosztalgiára invitálunk titeket. Gulyás Attila fotósunk barátaival egy igen különleges túraeszközt választott nemrégiben. Fogták magukat, és kibéreltek egy Ikarus 266-os autóbuszt, és ezzel tettek egy kört a Bükk déli lábánál, Mezőkövesdről indulva. A kép Noszvajnál készült, és a buszhoz illő retróhangulat tökéletesen adja vissza azt, ahogyan 30-40 évvel ezelőtt láthatták a tájat a turisták. Műszaki érdeklődésű olvasóinknak Attila szedett össze pár érdekes adatot:
„Hamarosan búcsúzik az országutaktól az Ikarus 266 autóbusz. A hetvenes évekre kifejlesztett Ikarus 200-as típuscsalád karosszériájával, de belül még a legendás Ikarus 55 farmotoros buszok műszaki megoldásaival készült típus a sebességérzetet hatásosan fokozó pattogó, laprugós futóművével és nagy sebességnél egész völgyeket betöltő, jellegzetes búgó hangjával négy évtizeden át a vidék meghatározó közlekedési eszköze volt.”
Gulyás Attila, aki egyébként a magyarországi kisvasutak mindentudója, egy hasznos és alapos cikket írt arról, hogy manapság Magyarországon milyen tömegközlekedési eszközzel érdemes utazni, vagy épp nem, ha kirándulni vagy nyaralni indulunk. Kattints ide a cikkért!
Maradunk a Bükkben, és visszatérünk Gutter Krisztián fotómasinájához. A gépnek, ami mindig egy eszköz marad a fotós kezében, de leginkább Krisztián szemének és türelmének köszönhetjük ezt a sejtelmes hangulatú képet. A Nagymezőn készült fotóhoz nagyon nem lehet mit hozzátenni, mi is percekig csodáltuk monitorunkon.
Szintén a Bükk-hegységben vagyunk, a Bálvány csúcsán található, nemrég felújított Petőfi-kilátóból készítette ezt a szép, napfelkeltés képet Béres Attila. Mondanunk sem kell, hogy micsoda szerencse, hogy épp akkor és úgy gomolygott oda az a felhőtömeg a horizont fölé.
Kecsesen szökkenő őzbak, a Szép magyar természet egyik gyönyörűsége. Az említett néven már 9 albumot rakott tele Molnár Péter ilyen és ehhez hasonló parádés képekkel, ahogy főszerkesztőnk mondaná.
Picit rendhagyó fotó jön, de már korábban is mutattunk háztáji felvételeket. A Medves-fennsíkon nemcsak Salgó várát fotózta Gyárfás-Tóth Gábor, hanem életképeket is készített. Ahogy a tájképeknek, ennek is megvan a maga bája, és elmerülve benne, a saját története is.
Virágok minden mennyiségben. Molnár Péternek köszönjük ezt a csokorra való szépséget. Fent a szép hangzású közönséges lizinka még bimbósan, a kis harangocskákat idéző tallós nőszőfű, alul pedig egy a Nagybereken készült szélfútta virágos mezőt csodálhatunk meg. Ha kíváncsi vagy, augusztusban milyen virágokkal találkozhatsz túráid során, kattints ide, és olvasd el a nyári virágzásról szóló cikkünket!
Vajon milyen virág lehet ez, amit ennyire körberajonganak a méhek és a rózsabogarak? - Tettük fel magunk is a kérdést Meiszner Katalinnak, akinek biokertészetében nemrégiben jártunk. Ha kíváncsi vagy a válaszra, kattints ide, és olvasd el sok szép képpel színesített cikkünket. Fotó: Pálvölgyi Krisztina
Nemcsak rengeteg hasznos tanácsot kaptunk Katitól ahhoz, hogy hogyan álljunk neki egy biokert kialakításához, hanem egy felejthetetlen ebédet is varázsolt nekünk ezekből a frissen szedett, garantáltan vegyszermentes finomságokból, amik először gondosan a palatálra kerültek, majd a gyomrunkban landoltak. Ezt is megnézheted a cikkben, mármint az elkészült ételeket, nem a gyomrunk tartalmát! Fotó: Pálvölgyi Krisztina
És egy friss, ropogós kép a végére! Molnár Péter nemrég posztolta oldalára ezt a szédületes felvételt. Mi tényleg teljesen beleszédültünk, a két öreg fenyőnek nincs választása, itt éldegélnek a szakadék felett, de úgy tűnik, Péter nem küzd tériszonnyal. A képet a Pieninek Nemzeti Park lengyel területén készítette. Köszönjük!
Kapcsolódó cikkek:
Baljós árnyak - A hét képei
Várak, virágok, vizek - A hét képei
Ködvadászok, kisvasutak és a „krük-Krük” - A hét képei
