Hídvégi-Ütös Pál expedíciója Kirgizisztánban érte el legkeletibb pontját és öt hónap alatt 20.000 kilométert tett meg.
Október 8-án reggel Tiszabecsnél átlépte a magyar határt a Volkswagen Közép-Ázsia Expedíció. Október 11-én pedig megérkezett Budapestre, a Közlekedési Múzeumhoz. Majd a Szent István Gimnázium udvarán köszöntötték őt a gyerekek, barátok, rokonok és az újságírók. A gyerekek megcsodálhatták az expedíció kísérőautóját, a kerékpárokat, köztük az út során sokszor nagy meglepetést keltő velocipiédet is. Az utazó egy rövid beszédben, meghatottan mesélt expedíciójáról, kalandjairól. Elmondta azt is, hogy miként szerettek volna ezzel az úttal emléket állítani azoknak a magyar utazóknak, akik korábban, sokkal nehezebb körülmények között jártak ezeken a tájakon.
Az expedíció vezetője Hídvégi-Üstös Pál sportoló az Expedíció május 11-ei indulása óta a program távjából 11 ezer kilométert kerékpárral, velocipéddel, lóháton, evezve, hegyet mászva tett meg. A felfedezőút legkeletibb pontja Kirgizisztánban, a Tien-san hegységben volt.
Szerbia, Románia, Bulgária, Törökország, Irán, Kazahsztán, Azerbajdzsán, Grúzia, Türkmenisztán és Üzbegisztán érintése után érkezett legkeletibb pontjára, Kirgizisztánba a Volkswagen Közép-Ázsia Expedíció. A fővárosban, Biskekben a Kulturális Miniszter fogadta az Expedíció tagjait, Hídvégi-Üstös Pál sportolót az Expedíció vezetőjét, Babai Dániel botanikust, etnográfust, Győrfi Dávid turkológust és Funyikov András koordinátort, majd az országos média bevonásával sajtótájékoztató keretében mutatkozott be a közvélemény számára a program.
Kirgizisztánban rokonként kezelnek bennünket, a sztyeppi múlt és a jurtában töltött évszázadok miatt. Ugyanazt a motívumkincset, ugyanannak az életformának a lenyomatait őrzik a kirgizek mindennapjai, ami a honfoglaló magyarokat is jellemezte. Az Expedíció Almásy György és Prinz Gyula nyomában járt az országban, akik a huszadik század elején, első nyugati kutatóként térképezték fel a Tien-san vonulatait. Hídvégi-Üstös Pál lovon és egy különleges, zsinórhajtású magyar találmánnyal, a Csepel Stringbike-kal barangolta be a vadvizes folyókkal, virágos rétekkel tarkított, ménesekkel teli völgyeket. Négyezer méter körüli hágóra kapaszkodott fel néha napsütésben, néha már augusztusi havazásban. Szívesen fogadta, amikor a nomádok jurtáikba invitálták és kumisszal - erjesztett lótejjel - vagy saslikkal kínálták, de megfigyelhette azt is, hogyan vadásznak tizenéves gyerekek sólyommal.
„A kumisz néhol savanyúbb, néhol alkoholosabb, de az biztos, hogy nagyon tápláló. Naponta többször is megkínáltak, és egy bögre kumisz emberes adag, legalább 7 deci, 1 liter, így más ételre nem is nagyon volt szükségem. A kirgizisztáni barangolásom alatt legalább 30 litert megittam belőle. Ennek ellenére az expedíció alatt nekem semmilyen gyomor problémám nem volt” - mondta el Hídvégi-Üstös Pál.
A kínai határ mellett a Tien-san hegységben érte el legkeletibb pontját az expedíció. Biskekben csatlakozott az Expedícióhoz Molnár Ábel agrármérnök kutató, akinek jó alkalma volt tanulmányozni a pásztorok életmódját, valamint a Természettudományi Múzeum megbízásából az egyenesszárnyú gyűjteményt is sikerült bővítenie közép-ázsiai szöcske és sáska fajokkal.
A Volkswagen Közép-Ázsia Expedíció Kirgizisztánból 1000 darab diófacsemetét hoz haza. Kirgizisztánból ered az egész világon termő, nemesített diók őse. Nyugat-Kirgizisztánban a Fergana völgy területén 45 ezer hektár dióerdőt találhatunk. A fákra iskolások pályázhatnak a www.kozepazsiaexpedicio.hu weboldalon kitöltött kvízzel. A Volkswagen segítségével kerülnek majd Magyarországra, a magyar iskolákba és településekre az ősi diófajták, hogy emlékeztessenek minket azokra az értékekre, amelyekkel a természet ajándékoz meg minket. A Volkswagen nemcsak azért támogatta az expedíciót, mert fontosnak tartja, hogy egy ilyen kivételes sportteljesítmény reflektorfénybe kerüljön, hanem azért is, mert számukra rendkívül fontos a környezetvédelem és a fenntarthatóság.
"Kirgizisztán a dió mellett számos, számunkra fontos kultúrnövény génbankja, ugyanis innen származik többek között az alma, a kajszi, a retek, a tárkony, a lóbab, a spenót is. Nem is gondoljuk, hogy mennyire fontos lesz számunkra újra Közép-Ázsia. A klímaváltozás, az egyre szélsőségesebb időjárási viszonyok olyan kultúrnövények telepítését fogják igényelni, melyek jobban alkalmazkodtak ehhez. Milyen jó, hogy még ma megtalálhatjuk ezeket az ősi fajtákat, például éppen Kirgizisztánban" - mondta Szűcs Julianna, a Volkswagen Közép-Ázsia Expedíció projekt menedzsere.
