Hegyköz kincsestárában - A Füzéri vár

A Füzéri vár ég felé magasodó alakjának romantikus látványa festők vásznára kívánkozik. Az építmény egy 170 méter magas sziklahegyen áll, a Zempléni-hegység legkeletibb részén. Füzér kulturális, történelmi és természeti értékei miatt már évszázadok óta a Hegyköz egyik legjelentősebb települése.

Szerző:
Hidvégi Brigi
Fotó:
Horváth Béla
2014. szeptember 21.

A Füzéri vár ég felé magasodó alakjának romantikus látványa festők vásznára kívánkozik. Az építmény egy 170 méter magas sziklahegyen áll, a Zempléni-hegység legkeletibb részén. Füzér kulturális, történelmi és természeti értékei miatt már évszázadok óta a Hegyköz egyik legjelentősebb települése.

A színpompás sziklagyeppel benőtt várhegyre kényelmes sétaúton juthatunk fel. Az erősség építésének megkezdéséről nincsenek pontos információk, de különböző okiratok tanúskodnak arról, hogy már a tatárjárás előtt is létezett. Első tulajdonosai között volt II. András, majd IV. Béla kedvenc lánya, Anna hercegnő kapta meg a birtokot, tőle pedig István herceg (később V. István király) orozta el. A Perényiekhez 1389-ben került, akik a 15-16. században jelentős építkezéseket folytattak itt, a palotaszárnyakat például reneszánsz stílusban alakították át. Egy ideig titokban a Szent Koronát is a várban tartották. A Károlyi család, akik 1686 óta birtokolták, 1934-1936 között állagvédelmi munkákat végeztetett a váron.

 

Megkísérelték felújítani 1977-ben is, ám csak a feltárásban értek el eredményeket, a valódi renoválás ’92-ben vette kezdetét Simon Zoltán vezetésével. A munkálatok Füzér Község Önkormányzata, a Füzérért Alapítvány, a helyi Várvédő Egyesület, a Kincstári Vagyonigazgatóság és önkéntes diákok közreműködésével azóta is folynak. Jelenleg régészeti feltárásokat szintén végeznek. Nemrégiben megalakult a Füzéri Várbarátok Szervezete, akik nyaranta kalandos várjátékokkal csalogatják a turistákat.
A Füzéri várban minden évben hagyományos programokkal várják az érdeklődőket. 2014-ben a felújítások miatt sajnos ezek nagy része elmaradt: idén a húsvét vasárnapi Tavaszi Várkapu Tárogatót, a Pünkösdi Mulatságot és a Szent Iván Éji Vigasságokat nem rendezték meg, de a júliusi Hagyományőrző Napokat és a Vár Napokat megtartották, és október 4-én sor kerül a Zempléni Szabad Pálinka Napra is.


A közelben érdemes megtekinteni a Füzéri Tájházat, amely a mestergerendába vésett évszám szerint 1897-ben épült. Sárba rakott kőfala, döngölt agyagpadlója és a kontyolt zsúpfedeles tető mind a tájra jellemző XIX. századi építészeti elemek.

 

 ----------- Kilátás a kápolnából

 

Füzér városa Szalánc községgel együttműködve létrehozta a Nagy-Milic Látogatóközpont és Várgondnokság Natúrparkot, ahol állandó és időszakos kiállítások várják az érdeklődőket. A mintegy 1500 hektárt felölelő park számos védett növénynek és állatnak ad otthont. Az intézmény küldetése a vidéki hagyományok megőrzése mellett a turisztikai programok összegyűjtése és bemutatása, törekedve arra, hogy hozzájáruljanak a vendégforgalom növeléséhez és a lakosság életszínvonalának emeléséhez. A látogatóközpont egy 50 fő befogadására alkalmas konferenciateremmel rendelkezik. A táj legmagasabb csúcsáról, a Nagy-Milicről (896 m) startol a Kéktúra utolsó szakasza is.

 

 

Az udvar a ma is zajló rekonstrukcióval


Füzérről indulva egyébiránt számos érdekes helyet bebarangolhatunk. A teljesség igénye nélkül: elérhetjük a porcelángyártásról híres Hollóházát, a kékedi Melczer kastélyt és a fürdőt, Füzérradvány arborétumát és a Károlyi-kastélyt, Felsőregmec Árpád-kori templomát és Kazinczy széphalmi emlékcsarnokát, de átugorhatunk Szlovákiába is, és megnézhetjük a szalánci vár romjait. Ha pedig elfáradtunk, felülhetünk a zempléni hegyek között zakatoló Pálházi Erdei Vasútra, hazánk egyik legrégebbi kisvasútjára.

 

További várakról szóló cikkeinket itt találod.

 

 

Cikkajánló