Film a hiúzok visszatelepítéséről
A LIFE Lynx projekt keretében 18 hiúzt telepítettek Szlovéniába és Horvátországba a Kárpátokból azért, hogy javítsák Dinári-hegységben élő belterjessé vált populáció génállományát.
A LIFE Lynx projekt keretében 18 hiúzt telepítettek Szlovéniába és Horvátországba a Kárpátokból azért, hogy javítsák Dinári-hegységben élő belterjessé vált populáció génállományát.
A tél az élővilág számára a túlélés egyik legnehezebb időszaka. A táplálékforrások beszűkülése mellett a csökkenő hőmérséklet, a rövidebb nappalok és a hóval borított táj is komoly megpróbáltatásokat okoz az állatoknak. A ragadozók számára különösen nehéz a zsákmány felkutatása és elejtése, miközben saját testhőmérsékletüket is fenn kell tartaniuk. Ezekre a nehézségekre az állatok különféle, jól bevált stratégiákkal alkalmazkodtak.
A Börzsöny erdeiben bóklászó hiúzt örökítette meg a Börzsöny Alapítvány egyik kameracsapdája. A szakemberek szerint Magyarországon 10–12 példány élhet szabadon.
Bár a két macskafélét messziről könnyű lehet összetéveszteni, ha kicsit közelebbről vesszük szemügyre őket, minden kétséget kizáróan kiszúrhatjuk az eltéréseket. Cikkünkben elmondjuk, honnan tudni, hogy a Magas-Tátrából származó fotók nem szervált ábrázolnak.
A hiúzmama a Felkai-völgyben került a túrázó szeme elé, épp a kölykeit próbálta átcipelni az út egyik feléről a másikra.
A Csóványos környékén tűnt fel a hazánkban csak nagyon ritkán észlelhető ragadozó egy példánya.
Úgy tűnik, a hiúz kivételesen aktív mostanában, ugyanis már nem először sétálgat a kameracsapda előtt. Ezúttal azonban nappali felvétel készült róla.
A hiúzok rejtett életet élnek, leginkább csak a nyomaik árulkodnak arról, hogy egy adott területen jelen vannak, ők maguk ritkán kerülnek szem elé. A Börzsönyben élő hiúz február végén egy kameracsapda előtt tűnt fel rövid időre.
A Börzsönyben élő hiúzról készültek már kameracsapdás felvételek, de a Börzsönyi Természetvédők oldalára felkerült videó egészen különleges, a hiúz ugyanis rövid ideig szemtől szemben áll a kamerával.
A WWF Magyarország európai példák és a magyarországi tapasztalatok alapján a nagyragadozókkal való együttélés megkönnyítésére négyrészes kézikönyvsorozatot készített. A kiadvány a szakemberek mellett az érintett területeken gazdálkodó állattartóknak is hasznos segítség lehet.
A vadkamerák jóvoltából a vadállatok rejtett életének számos érdekes mozzanatát láthattuk már eddig is. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság most egy bárki számára elérhető, folyamatosan bővülő gyűjteménybe rendezte az általuk készített legérdekesebb felvételeket.
Erre a kérdésre ad választ a WWF új kiadványa. Megtudhatjuk többek között, hogy a farkasok veszélyt jelentenek-e a turistákra, és hogy biztonságban vannak-e a haszonállatok.
Ismét megmutatta magát a kameracsapdának a börzsönyi hiúz.
Hogy az Északi-középhegységben élnek nagyragadozók, azt ma már biztosan tudjuk. A kérdés az, mennyien. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei megpróbálták megszámolni őket.
A felvétel Lengyelországban, a Babia Góra Nemzeti Parkban készült.
Az idei év a hiúzokról szólt, ez a gyönyörű nagyragadozó volt ugyanis 2019-ben az év emlőse. A Természettudományi Múzeumban színes forgataggal zárul a programsorozat.
Az Év Emlősévé választott hiúzt idén számos rendezvény népszerűsíti. Többek között kulturális programok, akadályverseny és hiúzfutás is várja a természetbarátokat. A programsorozat nyitórendezvényét ezen a hétvégén tartják Budapesten.
Különleges videót közölt az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság a honlapján. Szabó Ádám zoológiai szakreferens és nagyragadozó-kutató vadkamerája ráadásul kétszer is rögzítette a rejtőzködő életmódot folytató, nagyon ritkán látható állatot.
Most januárban először próbálkoztak meg összehangolt, szinkronjellegű terepi adatgyűjtéssel, hogy meg tudják saccolni az állatok számát. Ez csak részben sikerült.
Régi álma vált valóra Körmendy Zizi természetfotósnak, amikor egy háromnapos vadfotós túrán vehetett részt a havas Bajor-erdő Nemzeti Parkban.