A Pest-megye keleti részén elhelyezkedő Tápió-vidék Magyarország egyik különleges, természeti látnivalókban még bővelkedő tája. Ennek egyik legnagyobb összefüggő területe, a Farmos melletti Nagy-Nádas égett le február utolsó napján. Mi vár az élővilágra a tűz után?
A terület a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet része. Legnagyobb összefüggő területe a Farmos és Nagykáta között elterülő Nagy-Nádas. A feburár utolsó napján tomboló tűz 200 hektáron pusztított. A Nagy-Nádasból 150 hektár égett le, a környező szikesekből, mocsárrétekből és gyepekből 50 hektár lett a tűz martaléka. A tűzvész idején már tűzgyújtási tilalom volt érvényben Pest megyében, a tűz okáról azonban egyelőre semmi biztosan nem tudni.
Tűzvész és vízhiány
„A nádas regenerálódni fog, de nem látjuk még, hogy a folyamat milyen irányba fog elmenni”-mondja Vidra Tamás, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság tájegységvezetője.
„Mivel most nagy a szárazság, a bejövő patakoknak nincsen vízhozama, a szokásos vízszinteket nem tudtuk kialakítani, így a vízborítás kisebb a szokásosnál, ahol van, ott pedig a vízszint 20 centivel alacsonyabb, mint ilyenkor lenni szokott. Ez egy vizes élőhely, de nem tudjuk, hogy ebben a víztelen időszakban helyre fog-e állni az eredeti állapot, vagy esetleg az invazív növények fognak előretörni inkább.”
Vidra Tamás szerint a náddal nem lesz gond, kicsit megpörkölődött a nádcsírák teteje, de ki fognak hajtani. Azokat a területeket is érintette a tűz, ahol a tavaszi hérics és a fátyolos nőszirom állomány él. Ezek azonban még nem indultak be igazán, így a tűz remélhetőleg nem befolyásolja a virágzást. Azt viszont nem tudni, hogy a nádhoz vagy a gyepekhez kötődő rovarvilág, melyeknek a föld felett van az áttelelő képlete, hogyan sínylették meg a tüzet.
A fülemilesitke most egy időre odébbáll
Sok olyan madárfaj van, mely az avas nádasokhoz kötődik, ilyen például a fülemilesitke. „10-20 pár szokott itt fészkelni. Ez a madár kimondottan az avas nádasokat, gyékényeseket kedveli, amelyeknek az alján van víz. Hát, most se víz nincs, se öreg nádas. Ez a madár viszont a friss, zöld nádasban nem költ. Ahogy a bölömbika és a barna rétihéja sem kedveli a friss nádat. Talán egyedül a nádirigó az, ami kicsivel később költ, mikorra már megerősödik a zöld nád, ő simán bele fog fészkelni.” A többi nádhoz kötődő faj, a környékbeli nádasokban keres majd alkalmas fészkelőhelyet. A most kihajtó nádnak 3-4 év kell ahhoz, hogy újra megfelelő legyen a madarak számára.
A Nagy-Nádas 180 hektárjából a középső kb. 30 hektár megmaradt, pont az a terület, ahol a kócsagok és a vörös gémek szoktak költeni, így ők vissza tudnak ide jönni.
A barna ásóbékák telelőhelye nem égett le, őket most igazán az befolyásolja, hogy kevés a víz a szaporodó helyeiken. Vannak olyan helyek, ahol leégett a nád, de van víz, a barna ásóbéka ott is le fog petézni. Eddig kevés béka indult el, a nagy roham majd akkor indul el, ha lesz egy nagy eső.
Adománygyűjtés indult a tanösvény helyreállítására
A békamentésre érkező csoportokat ugyanúgy fogadják, ahogy az eddigi években is, és a március 23-ra tervezett családi napot is megtartják.
A tűzben a Kékbegy tanösvény is megrongálódott, ennek helyreállítására adománygyűjtő akciót indított a Tápió-vidék Természeti Értékeiért Közalapítvány a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal és a helyi természetvédelmi szervezetekkel együttműködve.
A pénzadományokat Tápió Természetvédelmi Egyesület 10101267-59502500-01000007-es számlaszámára várják, az utalás közleményében tüntessék fel a "pallósor" szót. Aki faanyaggal, vagy egyéb természetbeni támogatással segítene, kérjük, hívja a 06-30-236-8351-es számot.
További részletek: A Farmosi békamentők és a Tápió-vidék Természeti Értékeiért Közalapítvány oldalain.
További információk a Békamentő és gólyaváró családi napról
Kapcsolódó cikkek:
