Hogy miért érdemes felmenni a Tapolcai-medence keleti peremének 376 méter magas tanúhegyére, a Csobáncra? Egyrészt azért, mert itt találhatók a csobánci vár több mint 750 éves romjai, másrészt – bizton állíthatjuk – innen nyílik a környező vidékre az egyik legszebb és legteljesebb panoráma.
A vulkanikus eredetű hegy lapos tetejét a 13. században épült Csobánc vára koronázza
Csobánc nem adja könnyen magát. Megtapasztalhatták ezt az ostromló török seregek is, hiszen többszöri próbálkozás ellenére sem sikerült elfoglalniuk a Tapolcai-medence keleti, a Káli-medencével határos részén magasodó, csonka kúp alakú, bazaltsapkás tanúhegy tetején álló erősséget. Még a hűvösebb, őszi napokon is megizzasztja a túrázót, mire felér a 376 méter magas csúcsig. A hegy aljától folyamatosan emelkedő – néhol combosabb kaptatókkal megspékelt – köves, erdei ösvény vezet a tetőre, ahol az egykor dicső napokat megért vár falmaradványai állnak.
A 376 méter magas Csobánc látképe Gyulakeszi határából
Zavartalan kilátás
A Csobánc szélfútta fennsíkjára megérkezni viszont minden fáradságot megér. A lapos platón alig van egy-két fa, így a kilátást semmi sem zavarja.
Szép időben – szó szerint – a lábunk előtt hever a Balaton vidékének egyik legszebb körpanorámája.
(Talán csak a szigligeti vetekedhet vele.) Előttünk az egész Tapolcai-medence, keleten a Káli-medencét határoló erdős ormok, délre a Tóti-hegy, a Badacsony, a Gulács kúpja. Délnyugatra Szigliget hegycsoportja a Várhegyen csücsülő középkori várral, a távolban pedig a Balaton víztükre csillan meg. Nyugati irányban a medence közepét uraló Szent György-hegy magasodik. Végül északkeletre a Hegyesd áll magányosan a Bakony déli lankái fölött. E pompás terepet nemcsak a túrázók, de a siklóernyősök is felfedezték maguknak, s jó időben szívesen repkednek a hegyoldalban felszálló légáramlatokban.
Tanúhegyek a Csobáncról: Tóti-hegy, Gulács, Badacsony, szigligeti hegyek, Szent György-hegy
A hegytető délnyugati oldalán ma csonka falak töredékei meredeznek, és alig felismerhetők az egykori végvár falmaradványai, védművei. Keletkezésének körülményéről nem sokat tudunk, de a történeti források szerint annyi bizonyos, hogy a várat a 13. század közepétől az 1270-es évekig építtették a Rátót nembeli Gyulafiak, és a 14-16. századig ők is birtokolták. 1272-ben egy korabeli oklevélben már kész várként szerepelt. Az első név szerint ismert ura rátóti Gyulafi Demeter, az első várnagya Csaba mester. Nagy valószínűséggel uradalmi központként működött, és a Veszprém-Tapolca-útvonalat zárta le. A szabálytalan alaprajzú, belső tornyos kis várat már a 14. században védőfallal övezték.
Csobánc várának egy falmaradványa, háttérben a Tóti-heggyel, a Guláccsal, a Badacsonnyal és a Balatonnal
A legyőzhetetlen
A 16. század második felében elérkezett a harcos időszak a csobánci vár életében. 1541 – Buda török kézre kerülése – után hadászati jelentősége megnőtt, és a dunántúli királyi végvári rendszer része lett.
Ez idő tájt Csobáncot több ízben ostromolták az oszmán csapatok, megpróbálták bevenni, de sosem jártak sikerrel.
Ekkoriban volt a vár ura és kapitánya rátóti Gyulaffy László, korának kiváló vitéze, győzhetetlen bajvívója, a veszprémi vár 1566. évi ostromának hőse. Hőstettei miatt és győztes párbajai révén a törököktől kiérdemelte az Achilles Hungaricus, azaz a „magyar Akhilleusz” nevet. Így az sem véletlen, hogy a várat gondozó helyi hagyományőrző egyesületnek is ő a névadója.
Várvédők
1699-ben a várat a Gyulaffyaktól pénzért az Esterházy hercegi família vette meg. Esterházy Pál némi ráncfelvarrást végeztetett a leharcolt erődítményen, az épületeket rendbe hozatta, a falakat kijavíttatta. Az 1690-es években pedig nem akárki katonáskodott itt, hanem Béri Balogh Ádám, II. Rákóczi Ferenc híres brigadérosa. A török kiűzése után, 1687-ben, a bécsi haditanács parancsára megkezdték a magyarországi végvárak lerombolását, és a csobánci is a megsemmisítendő várak listájára került, de a végrehajtást szerencsére megakadályozta a Rákóczi-szabadságharc kirobbanása.
A Csobánc platóján szinte semmi sem zavarja a kilátást
A legfényesebb nap
A szabadságharc idején kuruc kézen volt, és 1707. február 25-én a vár történetének talán legdicsőségesebb napjára ébredtek a helybeliek. Rabutin császári generális mintegy ezerfős zsoldos serege megkísérelte elfoglalni, de Szász Márton hadnagy vezetésével harminc puskás hajdú meg ugyanennyi fegyveres köznemes, asszonyaik és gyermekeik halált megvető bátorsággal visszaverték a támadást, és sikerrel megvédték várukat. Az ostrom után 400 labanc feküdt holtan a csatatéren –köztük volt 52 császári tiszt és az osztagot vezető Kreutz ezredes is.
Régi idők tanúi
A kuruc hadiszerencse után Csobánc vára mégsem kerülhette el sorsát: 1709-ben császári kézbe került. 1722-ben már lerombolt várként említik a dunántúli erősségek jegyzékében, igaz, akkor már az Esterházyak tulajdonaként. A ma romjaiban látható vár irodalmi ihletőjéül szolgált Jókainak, Kis Jánosnak, Kisfaludy Sándornak, de írt róla Eötvös Károly is a Balatoni utazás című munkájában.
Megint szép lesz
1953-ban régészeti ásatásokat és állagmegóvási munkálatokat végeztek a területen, megmentettek néhány reneszánsz ajtó- és ablakkeretdarabot, de jelentős változás nem következett be.
Egészen 2003-ig kellett várnia a pusztuló romoknak, hogy történjen valami körülöttük.
Gyulakeszi lakosai ekkor hozták létre a vár megmentésének céljából a Csobánc Váráért Alapítványt és a Gyulaffy László Hagyományőrző Bandériumot. Ettől fogva a lelkes helyi civileknek köszönhetően évről évre változik, szépül a Csobánc környezete.
A vár központi magja
Az elmúlt években kisebb-nagyobb tereprendezéseket végeztek, megkezdték az omladékkal feltöltődött faltövek, sáncok, árkok kitakarítását, az idő vasfoga által megtépázott falak állagmegóvását. Zászlórudat állítottak lobogóval a hegy ormán, padokat és asztalokat helyeztek ki, hogy legyen honnan szemlélődnie és hol megpihennie a várba felkapaszkodó látogatóknak. 2007-ben a régészeti feltárások is újra megkezdődtek. És a legújabb változás a vár életében, hogy 2017 októberétől – a Magyar Természetjáró Szövetség jóvoltából – a Csobánc tetején már OKT-pecsételőhely is található.
Csobáncot az Országos Kéktúra is érinti, és 2017 őszétől már bélyegzőhely is várja a túrázókat
Amit egy várlátogatásból ki lehet hozni, azt a csobánci várrom simán teljesíti: kellemes kirándulás pazar panorámákkal
A cikk megjelent a Turista Magazin 2017. novemberi számában. A KORÁBBI MAGAZINOKAT ITT LEHET MEGRENDELNI.
