Így cseperednek a farkaskölykök - Friss videók

Fiatal farkast kapott lencsevégre a WWF által adományozott kameracsapda az Aggteleki Nemzeti Park területén. Az állat megfigyelése nyomán kulcsfontosságú információkhoz jutott a Magyarország területén élő farkasokat érintő kutatás.

Szerző:
WWF Magyarország
Fotó:
123rf.hu
2016. augusztus 29.

Fiatal farkast kapott lencsevégre a WWF által adományozott kameracsapda az Aggteleki Nemzeti Park területén. Az állat megfigyelése nyomán kulcsfontosságú információkhoz jutott a Magyarország területén élő farkasokat érintő kutatás.

A WWF a napokban újabb kameracsapdákat bocsát a nemzeti park rendelkezésére a további kutatások segítése és az állatok védelme érdekében. A WWF Magyarország kameracsapdája augusztus elején rögzített egy éjszakai és egy nappali felvételt, amelyek első másodperceiben egy fiatal szürkefarkast láthatunk. Az állat útvonalát közel egy hónapja figyeli Szabó Ádám, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság kutatója.

 

(Képünk illusztráció)

 

„A WWF kameracsapdájával felvett fiatal farkas követése vezetett el a családjához, amelynek idei, 3-3,5 hónapos kölykeiről - a fiatalabb testvérekről - néhány hete friss felvételeket közölt a nemzeti park. Az egyed egyike a tavaly született kölyköknek. Tisztes távolságból, de állandóan követi a falkát, igyekszik elcsenni a maradékaikat és a közelükben maradni. Az önálló vadászatot még csak tanuló fiatal farkas így a falka révén biztonságosabban juthat kiegészítő táplálékhoz. Voltaképpen épp ez a ragaszkodás segített minket abban, hogy a család nyomára bukkanhassunk” - közölte a kutató.

 

A farkas család életéről, az idén született kölykökről és a környezetükben élő „rokonokról” újabb felvételek kerültek elő, amelyeken nemcsak a falka életének mindennapjai láthatóak, hanem a színes erdei életközösség más lakói is.

 

 

„Ezek a kölykök is, mint már több éve bizonyítottan Magyarország területén születtek, ami jelzi azt, hogy az élőhelyük védelmében tett erőfeszítéseknek van eredménye. Ugyanakkor a most még békésen hancúrozó kölykök szeptember végén „útra kelnek” megismerkednek a falka vadászterületével, mely több száz négyzetkilométer nagyságú. Így a közelgő szarvasbőgés és a téli hajtóvadászatok miatt fokozott veszélybe kerülhetnek.” - hívta fel a figyelmet Veress Balázs, az Aggteleki Nemzeti Park igazgatója.

 

A WWF Magyarország és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága évek óta együtt dolgozik a hazánkban előforduló nagyragadozók élőhelyének védelmén. A kutatómunka rendkívül fontos az állatok védelme érdekében. Megfigyelésüket ezért most, a szeptemberi szarvasbőgés előtt a WWF újabb két kameracsapda kihelyezését segíti.
 

Miért kellenek kameracsapdák?
A kameracsapdák kulcsfontosságú kutatási anyagokat szolgáltat a veszélyeztetett fajok és élőhelyeik megfigyelése szempontjából. Emellett gyakran az illegális emberi tevékenység visszaszorításának eszközei is lehetnek. 2015 októberében a WWF kameracsapdája illegális vadászokat fogott a Szárkő-hegységben. Román munkatársaink által kihelyezett kameracsapda épp trófeacipelés közben rögzítette az orvvadászokat.
 

 

„Annak ellenére, hogy a farkas 1993 óta védett állat Magyarországon és elejtése több éves börtönbüntetéssel sújtható, a mai napig kapunk híreket illegális elejtésekről. A napokban újabb kameracsapdákat helyezünk el az érintett területen. Minden érintett - helyben élők, erdészek, vadászok, természetjárók - segítségét kérjük abban, hogy a közelgő szarvasbőgés idején körültekintően, az erdei nagyragadozókat és élőhelyüket tiszteletben tartva járják az erdőt, amelyben jut hely mindannyiunk számára” - mondta Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi programjának vezetője.
 

Farkas és az ember
A farkas az emberre nem jelent valós veszélyt. Bár húsevő, a rossz hírét keltő történetekkel ellentétben kerüli az embert. Étlapján a szarvasoktól, vadmalacoktól kezdve a csigákig sok minden megtalálható, így nyulakkal, pockokkal is táplálkozik. Nagyragadozók nélkül a növényevők szaporodásnak indulnak, és előbb-utóbb tönkreteszik az élőhelyüket. A farkas az embernél hatékonyabb vadász, így segít az erdei életközösség egészségének fenntartásában. Hasznossága miatt több európai országban, és az Egyesült Államokban is a visszatelepítésével próbálkoznak.

Magyarországon a farkast még mindig nem kíméli az ember. A többnyire a Felvidékről, esetenként a Balkánról érkező példányai általában illegális elejtés áldozatául esnek. „Sportból” vagy a háziállatok miatti aggodalomtól hajtva kerülnek puskavégre, ami a jelenleg hatályos jogszabályok szerint bűncselekmény. Sajnos a társadalmunk ennek ellenére ma még nem áll ki a farkas védelme érdekében.

 

 

Kapcsolódó cikkeink:

Szürke farkas - csúcsragadozó hazánkban

A farkasok földjén - videóval

 

 

 

 

Cikkajánló