Ma már egyre többen törekszenek arra, hogy minél környezettudatosabban éljenek, és ennek egyik sarkalatos pontja a fogyasztás visszaszorítása. Ez nem mindig egyszerű, hisz az ember a boltok tömött polcait látva, könnyen elcsábul. Megkértünk egy profi tudatos vásárlót, meséljen arról, ő milyen szempontok szerint válogat a hatalmas kínálatból.
Andacs Noémivel, a Tudatos Vásárlók Egyesületének munkatársával, stilszerűen, egy szupermarketben találkoztunk. Persze, ennél környezettudatosabb helyszín lett volna egy piac, de próbáltuk egy átlagos, rohanós, hétköznapi bevásárlást modellezni, és ennek helyszíne általában a legközelebbi szupermarket. Így ebből a helyzetből próbáljuk kihozni most a legtöbbet.
Szezonális és csomagolásmentes
Noémi kiemelte, az a jó, ha a vásárlás már otthon kezdetét veszi, egy lista összeírásával, ennek segítségével elkerülhetjük, hogy magával ragadjon bennünket a vásárlási láz, és pillanatnyi lelkesedésünknek engedve, olyasmit is megvegyünk, amire valójában semmi szükségünk sincs. Az pedig alap, hogy nejlonszatyrok és zacskók helyett, saját vászontáskáinkkal és zacskóinkkal menjünk vásárolni.
A zöldséges pultnál, az egyenként nejlonba burkolt káposztafejeket és uborkákat, a polisztirol tálcára rakott újhagymákat látva, máris szembesül az ember az egyik legnagyobb problémával, a termékek túlcsomagolásával. Érthetetlen, miért van minderre szükség, hisz ez, a termelő számára is pluszköltséget jelent.
A másik szempont, amit zöldségek, gyümölcsök esetén érdemes figyelembe venni, a szezonalitás, ami szorosan összekapcsolódik a termék származási helyéből adódó problémákkal. Hisz minél messzebbről jön az áru, a szállítás miatt annál nagyobb terhet jelent a környezet számára. Ráadásul, ahhoz, hogy a hosszú út alatt a zöldség vagy a gyümölcs frissességét is megőrizze, sok esetben tartósítószerekkel is kezelik azt.
Tojás a boldog tyúkoktól
Tojás-vásárlás esetén is lehetünk tudatosak, ehhez a tojásokra írt kódokat kell átböngésznünk. A kód első számjegye árulja el számunkra, hogy milyen körülmények között tartották a tyúkokat. Az 1-es kód a szabad tartást, a 2-es az alternatív, mélyalmos, istállós tartást, a 3-as a ketreces, a 0-s pedig az ökológiai tartás jelöli. Ha számít, hogy boldog volt-e a tyúk, aki a tojást tojta, ne a 3-as számmal jelölt tojásokat vegyük.
A tejtermékek között bóklászva, Noémi határozottan a gyümölcsjoghurtok felé veszi az irányt, mert, mint mondja, ez egy problémás terület. Ezzel valószínűleg minden kisgyerekes szülő is szembesült már, aki kicsit is odafigyel a család étkezésére. Sajnos, a legtöbb joghurtra igaz az, hogy sok a cukor, kevés a gyümölcs, ami ugye, épp fordítva lenne jó. Érdemes átböngészni itt is a címkéket, és a legmagasabb gyümölcstartalmút választani.
Ahogy a virslik esetében is a legmagasabb hústartalmú mellett érdemes dönteni. A húskészítményeknél a nitrites pácsó tartalomra kell figyelni, ugyanis a húsfélék rákkeltő hatásáért a kálium-, illetve nátrium-nitrátot tehető felelőssé. A kálium-nitrát és a nátrium-nitrát a hús szövetei közé kerülve nitritté alakul. A nitritek pusztítják el többek között a botulimust okozó baktériumot, és ettől a nitrites pácsótól lesz szép rózsaszínű a hús. Ha ezt nagy mennyiségben fogyasztjuk, főként hőkezelés után, akkor az megnöveli a rák kialakulásának kockázatát.
Én rendre megdöbbenek, mikor például egy egyszerű kenyér címkéjét megnézem, hogy a liszten kívül még mennyi minden más is van benne, ráadásul az összetevők nagy része, mint emulgeálószer vagy mesterséges színezék, nem is hangzik túl jól. Noémi azt mondja, ő a minél kevesebb, annál jobb elvet követi ezen a téren, már ami az összetevők listáját illeti.
A Fairtrade drágább, de ennek jó oka van
A hűtőpultok felé vesszük az irányt, ahol egy fontos védjegyre hívja fel Noémi a figyelmemet. A fagyasztott halak dobozán szereplő MSC jelzéséről van szó, mely a fenntartható tengeri halászatra utal. A Marine Stewardship Council címkéjét azok a halászok használhatják, akik tartózkodnak a halászati területek vagy fajok túlhalászástól, az egyes halfajok kihalásához vezető módszerektől.
Sajnos, a visszaváltható üvegek kora úgy tűnik, egyelőre nem akar visszatérni, egyre kevesebb ilyen terméket találunk a polcokon, pedig környezetvédelmi szempontból még mindig ez a legjobb. A fémdobozos kontra egyutas, vagyis nem visszaváltható üvegek között, egy évekkel ezelőtti életútelemzés a dobozos megoldást hoztak ki jobbnak, persze csak abban az esetben, ha a kiürült doboz szelektív gyűjtőbe kerül.
Az élvezeti cikkek vonalán továbbhaladva mindenképpen ki kell emelni a Fairtrade termékeket, legyen az kávé, tea vagy épp csokoládé. Igen, igen, a méltányos kereskedelemből származó termékek ára valóban magasabb, mint a nem Fairtrade-termékeké, de ennek oka van. És valójában nem a Fairtrade-ár túl magas, hanem a "normál" kávét, teát árulják irreálisan nyomott áron. A Fairtrade-termékek esetében az általános világpiaci áraktól függetlenül olyan árban állapodnak meg a résztvevők, amely valóban kifejezi az előállítók anyagi és munkaráfordításait. A zöld leveles, EU Organic logóval ellátott termékekkel sem járunk rosszul. Ezt azok a bio minősítésű termékek kaphatják meg, melyek valóban ökológiai termesztésből/termelésből származnak.
A pálmaolajat nem könnyű kikerülni
A chipsek több ok miatt is problémásak, nemcsak egészségügyi, de környezetvédelmi szempontból is. A fémes zacskók nem újrahasznosíthatók, ráadásul a chipsek többsége pálmaolajjal készül. Bár ez, sajnos, rengeteg egyéb élelmiszerre, sőt kozmetikai termékről is elmondható.
És hogy miért baj ez? Mert a pálmaolaj termelése a mai módszerekkel nem fenntartható. A termelés körülbelül 90%-át Indonézia és Malajzia adja. A pálmaolaj a legszélesebb körben használt olaj a világon, az ipar szempontjából ugyanis nagyon jó alapanyagnak számít. Az előállításához azonban óriási földterületekre van szükség, és ezt sok esetben az esőerdők kiirtásával érik el. Egyszerű vásárlóként csak annyit tehetünk, hogy a pénzükkel azokat a termékeket támogatjuk, amelyek nem tartalmaznak pálmaolajat vagy ha igen, az fenntartható forrásból származik. De ez egyelőre nehéz feladat.
Miért kell, hogy a WC papír színes és illatos legyen?
Nemcsak az élelmiszer osztályokon, de a tisztálkodó szerek közül is választhatunk környezettudatosan. Itt vannak rögtön a WC-papírok, amelyeknél számomra érthetetlen, hogy ma már szinte csak színes-szagos termékek között lehet válogatni, pedig, valljuk be, ennek semmi értelme nincs. Noémi azt mondja, a tisztító-és kozmetikai szerek esetében általános probléma, hogy túl sok illatanyag van bennük, ami allergizáló hatású.
Ha nagyon kutat az ember a polcokon, találhat egy-két újrahasznosított papírból készült WC-papírt, papírzsebkendőt. Ebben az esetben a BlauEngel logó segíthet nekünk, ez jelezheti számunkra, hogy a termék 100%-ban újrahasznosított anyagból készült. Ezt a logót körülölelő kiegészítő feliratban szerepel. Vannak még az FSC védjeggyel jelölt termékek, ezek új papírból készültek, de legalább a gyártásukhoz szükséges fa fenntartható erdőgazdálkodásból származik.
A tisztítószereknél figyeljük az EU Ecolabel címkét, amely azokra a termékekre kerül fel, melyek bizonyítottan kisebb mértékű terhelést jelentenek környezetükre, mint riválisaik, például azért, mert újrahasznosított vagy újratölthető a csomagolásuk, vagy maguk a tisztítószerek könnyebben lebomlanak, mint kommersz társaik. Van egy termékcsoport, még pedig az öblítőké, amelynél az európai fogyasztóvédelmi szervezetek állásfoglalása szerint nem létezhet öko-minősítés, ugyanis ez az a műfaj, amelyben nem lehet ilyesmiről beszélni.
A krémnek jót tesz, a bőrnek már nem olyan biztos
A kozmetikumok közötti tudatos döntéshez sem árt a nagyító, az árulkodó részletek ugyanis az apró betűs összetevőkben bújnak meg. Noémi azt mondja, ma már a legtöbb gyártó törekszik arra, hogy termékeik parabénmentesek legyenek, de két összetevő, mely nem tesz jót az egészségünknek, még mindig gyakran alkalmazott. A samponoknál, szappanoknál, fürdetőknél ez a nátrium lauril-szulfát (sodium laurylsulphate, SLS) és a nátrium coco-szulfát (sodium coco-sulphate, SCS), melyek potenciális bőr- és szemirritáló anyagok, valamint szájban és belélegezve is irritálhatják a légzőszerveket. A krémek közül igyekezzünk olyat választani, amiben nincsenek PEG-ek, polietilén-glikolok, mely szintén irritálhatja a bőrt és ronthatják annak ellenállóképességét, és segítik a legkülönbözőbb vegyületek, köztük káros szennyező anyagok átjutását a bőrfelületen.
Az állatkísérletekkel kapcsolatos kérdés némiképp összetett, mert lehet, hogy egy terméket nem tesztelnek állatokon, attól az előállításához szükséges összetevőket azonban lehet, hogy igen. 2013 márciusától az Európai Unióban tilos forgalomba hozni állatokon tesztelt kozmetikumokat, a világ országainak 80%-ában még mindig nincs törvényben tiltva a kegyetlen és felesleges, kozmetikai célú állatkísérletek alkalmazása. A biztos döntésben a nyuszis logók segíthetnek.
Ahogy ebből a hosszú cikkből is látszik, egy tudatos vásárlásnál ezernyi szempontra kell figyelni. A rohanó hétköznapokban, amikor jó, ha negyedóránk jut a bevásárlásra, természetes, hogy nincs mindenre időnk, de ha ezek közül csak néhányat figyelembe veszünk, már sokat teszünk a környezetünkért és magunkért is. Érdemes egyszerre egy vagy legfeljebb két új dologgal kezdeni, amelyre a következő vásárlásnál odafigyelünk. Ez néhány alkalom után rutinná válik, akkor már nem igényel különösebb odafigyelést. Ekkor kipróbálhatunk egy másik új területet, amint az is rutinná válik, lépésről lépésre haladhatunk tovább.
További információk és hasznos tippek a tudatos vásárlással kapcsolatban: ITT
Kapcsolódó cikk:
Európa már május 10-én elérte a túlfogyasztás napját
Az ember, aki szakadék szélére sodorta saját bolygóját
Az EU 2021-től betiltja az egyszer használatos műanyagokat
Mindenki tehet a fenntarthatóság érdekében
