Négy tónál indul el április 1-jén, kedden a viharjelző rendszer: a Balatonnál 31 viharjelző állomás és további 16 mobil, veszélyre figyelmeztető készülék, a Velencei-tónál 3, a Tisza-tónál 5, a Fertő-tó hazai szakaszán pedig egyetlen viharjelző állomás működik.
A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) az MTI-hez eljuttatott közleményében utalt arra, hogy az elmúlt két év fejlesztéseinek köszönhetően a Balaton viharjelző rendszerét három medencére osztották fel: a Keszthelytől Badacsonyig tartó nyugati, a Badacsonytól Tihanyig tartó középső és a Tihanyi-szorostól keletre lévő keleti medencére. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, a felosztás jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a fürdőzők és az egyéb vízi sportot kedvelők hosszabb időt tölthessenek vízen, hiszen a viharjelzés medencénként eltérő lehet - írták.
Legjobb a partról figyelni a vihart
Kitértek arra: tavaly egyetlen olyan halálos kimenetelű vízi baleset sem történt, amely elmaradt vagy későn kiadott viharjelzés következménye lett volna. A viharjelző rendszerek működtetésében a katasztrófavédelem együttműködik az Országos Meteorológiai Szolgálattal.
Vihajelző lámpák
Továbbra is első- és másodfokú viharjelzések figyelmeztetik a fürdőzőket, hajósokat az erős szélre, viharra.
Elsőfokú viharjelzés esetén percenként 45 sárga fényű villanás hívja fel a figyelmet arra, hogy óránkénti 40-60 kilométeres erősségű szélre kell számítani, és tilos a parttól 500 méternél távolabb tartózkodni. A másodfokú viharjelzés idején percenkénti 90 sárga fényű villanás jelzi, hogy óránkénti 60 kilométeresnél erősebb szél várható, és tilos a fürdés. A jelzések a várható szélerősödésekre fél-másfél órával korábban kezdenek figyelmeztetni.
Kapcsolódó cikkeink:
Vitorlástörténeti állandó kiállítás nyílik Balatonfüreden
Nagyszabású kerékpáros úthálózat-fejlesztés kezdődött hazánkban
Kerékpárút-fejlesztések a Fertő-tájon