A színpompás jégmadár fajgazdag családjának legészakibb elterjedésű, hazánk ornitofaunájának pedig az egyik legemblematikusabb képviselője. Élete - táplálkozása miatt - elválaszthatatlan a vizektől. Hegyi patakok, kisebb-nagyobb folyók és állóvizek partján egyaránt találkozhatunk ezzel a különleges alakú, testéhez képest óriási fejjel és hosszú, erőteljes csőrrel rendelkező madárral.
A szalakótaalaúak (Coraciiformes) rendjének jégmadárfélék (Alcedinidae) családjába tartozó, igen széles elterjedésű - Európában, Ázsiában és Észak-Afrikában is előforduló - jégmadár testhossza mintegy 15-16 cm, szárnyfesztávolsága 24-26 cm, testtömege 35-55 gramm. A hazai állományt, amelynek egy része állandó, másik része azonban délebbre vonul a hideg telek elől, mintegy 800-1200 fészkelőpár alkotja. A hím és a nőstény szinte teljesen egyforma megjelenésű. A magányosan fészkelő jégmadarak évente akár kétszer, áprilisban és júniusban is költhetnek. Agyag- vagy löszfalakban kialakított, 50-100 cm hosszúságú, 5-7 cm átmérőjű fészeküregük öblös, béleletlen költőkamrában végződik. A rendszerint 5-7 darab, fényes felületű, fehér tojás alkotta fészekaljon a hím és a tojó egyaránt kotlik. A 19-21 napos inkubációs időt követően kikelő fiókák 23-27 nap elteltével repülnek ki. Ezt megelőzően a szülők közösen gondoskodnak az apróságok táplálásáról. A költési időszak végeztével a párok szétválnak, és egyedül - saját territóriumukon belül - folytatják életüket.
A cikk megjelent a Turista Magazin 2014. júniusi számában.
Kapcsolódó cikkeink:
Felismered ezeket a madarakat? - kvíz
