A Dévaványa-Ecsegi-pusztákon a tavalyihoz képest duplájára nőtt a fészkelő nagy kócsagok száma, a fiókák a napokban repültek ki.
A Körös-Maros Nemzeti Park kócsagjai és gémjei számára pozitív volt a csapadékos tavasz, így ugyanis kedvező táplálkozóterületek alakultak ki, továbbá nemcsak a halastavakon jöttek létre fészkelőtelepek, hanem például az Ecsegpusztai-mocsárban is, összesen öt különböző. A Kenderes-szigeti-halastavaknál elég későn, májusban alakult ki egy kolónia - ezek a madarak korábban valószínűsíthetően máshol telepedtek meg, de ott számukra kedvezőtlenül alakultak a feltételek, ezért továbbálltak.
A nemzetipark-igazgatóság munkatársai észlelték, hogy a fiókák nagy része már elhagyta a költőhelyet, és egyre gyakrabban bukkannak fel vizes élőhelyeken, illetve a pocokban bővelkedő szántóterületeken. Úgy vélik, tömeges gyülekezésük július vége, augusztus eleje körül figyelhető majd meg, mire kiszáradnak a kubikgödrök (anyagnyerőhelyek, ahonnan kiszedték a földet töltés építéséhez) és a kisebb vízfelületek.
Még egy érdekesség: a déli elterjedésű pásztorgém egyre többször és egyre nagyobb egyedszámban jelenik meg hazánkban, főleg az alföldi területeken (Hortobágy, Kiskunság, Dél-Alföld) figyelték meg. Bár Észak-Békésben két évvel ezelőtt még biztosan költött, és idén is megjelent az egyik kócsagtelepen, biztos költését most nem sikerült megállapítani itt.
Kapcsolódó cikkeink:
Küszvágó csér, a halfogó akrobata
Most már bármikor kirepülhet a megmérgezett sas fiókája
Egyre több szalakóta költ a Dél-Alföldön
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
