Óriási felháborodást váltott ki a hétvégén kilőtt ragadozó esete. Összevadásztuk a rendelkezésre álló információkat a történtekről. Két nap Magyarországon farkasszemmel.
Október 30-án három farkassal (Canis lupus) gazdagodott az 1960 óta működő Pécsi Állatkert élőállat-gyűjteménye. Másnap délelőtt az egyikük megszökött. Az illetékes hatóságok értesítését követően az Olaszországból hazánkba került ragadozó nyomába eredtek, a kutatás azonban nem járt sikerrel. Fel is adták a keresést. Október 31-én túrázók pillantották meg a szökevényt, s azonnal értesítették a rendőrséget. A Tubes és a Lapis közelében fellelt farkast Szatyor Miklós állatkert-igazgató végül éles lőszerrel elejtette. Azóta záporoznak a Facebook-bejegyzések, az állatvédők fejvesztésért, az igazgató leváltásáért kiáltanak.
A Pécsi Állatkert bejárata - Fotó: panoramio.com/Milán Seres
Egy hazánkban fokozottan védett emlős olaszországi egyedei egy magyar állatkertbe kerülnek - ez nem kifogásolható, legfeljebb az ún. ex situ (természetes, eredeti élőhelyen kívüli) védelem ellenzőinek táborában. A szóban forgó állatok habitusát, szokásait, sajátos, egyedspecifikus viselkedéselemeit nem lehet egy nap alatt kifürkészni. Az október 30-án kereket oldott példány tehát gyakorlatilag teljesen ismeretlen volt a pécsi intézmény munkatársai számára. Ennek ellenére azonnal összekerült a fajtársaival. Nem volt elkülönítve, nem volt ideje „bemutatkozni”. Ezt lehet kifogásolni (elsősorban szakmailag), de tudnunk kell azt is, hogy nem kötelező az uniós tagállamból érkező állat karanténozása, ahogy erre Kuli Bálint, a veresegyházi medve- és farkasotthon igazgatója is kitért a TV2 Mokka című műsorában. Az állatkertben nagyszabású felújítási és átépítési munkálatok zajlanak mostanában, a zaj pedig egy további stresszfokozó faktorként nyilvánulhatott meg.
Fotó: Shutterstock
A farkasok kifutójának 2,5 méter magas kerítése megfelel a hatályos előírásoknak - szögezte le Szatyor Miklós. Kuli ehhez annyit fűzött hozzá, hogy a veresegyházival ellentétben Pécsett nem merev struktúrájú a villanypásztoros kiugrásgátló. Az új élettér, az új fajtársak jelenléte és a munkagépek zaja okozta stressz arra késztethette a friss jövevényt, hogy minden erejével a szabadulásért küzdjön. Szatyor állítása szerint 24 órás megfigyelés alatt állt a ragadozó, az egyik gondozó pedig végig is nézte, ahogyan átjut a kerítésen, majd útnak indul. Mentségére szolgáljon, hogy minden másodpercek alatt történt, s egyszerűen reagálni sem volt ideje, miközben éppen vizet töltött a kifutó túlsó végén. Próbáltak a nyomába szegődni, sikertelenül. Hamarosan már tele volt a környék és a közeli parkerdő figyelemfelhívásokkal, a kirándulók egy része viszont nem vette komolyan a parkerdei látogatási tilalmat. Olyanok is akadtak, aki póráz nélkül sétáltatták termetes kutyájukat az érintett területen.
Fotó: Sóki Tamás/MTI
Kirándulók voltak azok is, akik vasárnap jelentették a rendőrségnek, hogy látták a megszökött állatot. Állításuk szerint békés volt, támadni nem próbált, nem is viselkedett fenyegetően. Azt azért jegyezzük meg, hogy polgártársaink között viszonylag kevés az etológus, ahhoz pedig nem elég egy-két kutyus lelkes gazdijának lenni, hogy farkasspecialistává váljunk. A telefonhívást követően három keresőcsapat szállt ki a helyszínre. Az eredeti terv az élve történő befogás volt. A protokoll szerint a kábítólövedékes fegyver használóját éles lőfegyver használatára jogosult személynek kell kísérnie, biztonsági okokból - tájékoztatta Szatyor a Mokka műsorvezetőit.
Az elkóborolt farkast az állatkert-igazgató pillantotta meg háromnegyed órával a sötétség beállta előtt, a lakott területtől mindössze másfél kilométerre. Elmondása szerint a kábítólövedékes eszközök a két másik keresőcsapatnál voltak, amelyek tagjait nem tudta elérni telefonon, illetve nem is látta őket a közelben. 50-60 méterre volt ekkor a szökevénytől, amelynek magatartását - első nyilatkozataiban - fenyegetőnek ítélte meg. Ebbe szinte az összes állatvédő belekötött, mivel szerintük ilyen távolságból ez nem állapítható meg egyértelműen. Gyorsan szögezzük le, hogy a Pécsett biológusként végzett (egyébként természetvédelmi szakmérnöki oklevéllel is rendelkező), aktív vadászként is ismert igazgató lehúzott egy pár évet vadállatok társaságában, ami nem biztos, hogy megadatott a megfeszítéséért fohászkodó Facebook-kommentelők zömének.
Szatyor látta, hogy az erdő felé indul az állat, és döntenie kellett. Célzott és lőtt. Az első találat nem volt halálos, de eldördülése után azonnal a farkas nyomába eredtek. A sebzett állat egy fa mellett állva kapta a második lövést, amely leterítette. Jogos kérdés, hogy miért csak éles lőfegyver volt az igazgatói csapatban. Ez kétségtelenül szakmai hiba. Nem változtat ugyanakkor azon a tényen, hogy előállt egy helyzet. Egy gyors megoldást megkívánó helyzet. (1995-ben már volt tragédia pécsi farkas miatt: egy nő életét vesztette, több gyermeket pedig súlyos, életveszélyes sérülésekkel szállítottak kórházba.) Szatyor az emberi élet védelmét tartotta elsődlegesnek - szögezte le.
Szyatyor Miklóst rengetegen támadták a farkaskilövés után, ezért közleményt adott ki, amelyben ismertette az eset részleteit. A Szatyor családot ért támadások miatt az igazgató öccse, Szatyor Győző, Facebook-bejegyzésben védte meg bátyját. Fotó: RTL Klub
Az állatvédők szerint mindenféleképpen kábítólövedéket kellett volna használni. Tételezzük fel, hogy azt használnak. A Mokka stúdiójában Pádár Sándor fegyvermester bemutatta a kábítóeszközök főbb típusait, köztük azt a nagy hatótávolságú fegyvert, amely 9-64 méterre van hitelesítve. A Szatyor-féle 50-60 méterből kiindulva korántsem kéne evidenciának tekinteni, hogy a kábítólövedék megoldást jelentett volna. Azt meg pláne nem okos dolog szajkózni, hogy biztosan engedte volna az állat, hogy jobban megközelítsék, mert állítólag a turistáknak is engedte. A Facebook-szakértők szinte kivétel nélkül összetévesztik a találgatást és a hipotézist a ténnyel és a törvényszerűséggel. Sajátos logikájukat követve haza kellene küldeni a bankok biztonsági őreit egy nyugis nap után, ha a biztonsági felvételeken csak csupa barátságos arcot lehetne látni. Felelősség persze az állatkert vezetőségét is terheli. Az intézmény most zárva tart egy darabig a vizsgálatok miatt. Lehetne tervezni egy biztonságosabb kerítést, lehetne gondolkozni a karanténezés bevezetésén. Lehetne minden keresőcsapatnál kábítólövedékes fegyver. Ahhoz pedig, hogy mindez összejöjjön, lehetne támogatói csoportokat is szervezni a Facebookon.
Fotó: Shutterstock
Mindannyiunknak a megoldást kell keresni. Egy olyat, amelyik előbbre visz. És mielőtt ráhúznánk valakire a vizes lepedőt, gondolkodjunk el egyvalamin: vajon meg tudjuk állapítani egy tigrisbundából, hogy a ritka nagyvad embertelen kínzások áldozata lett-e, avagy végelgyengülésben múlt ki?
Kapcsolódó cikkeink:
Megszökött egy farkas a Pécsi Állatkertből
Szürke farkas - csúcsragadozó hazánkban
