Kalandok a Szent György-hegytől Káptalantótiig - 11. nap
Már a megérkezés is izgalmasra sikerült, mert egy egész csapat dolgozott azon, hogy a Szent György-hegyi turistaház kulcsait megszerezze, de az izgalmak java még hátravolt.
A Monostorapáti Erdészet munkatársa, Molnár László Kisapáti érintésével vitte a fiúknak a kulcsot Tapolcára, miközben mi Papp Laci édesanyjától beszereztük az alapanyagokat az esti szalonnasütéshez, amit ezúton is köszönünk neki. Isteni volt. Papp Laci Balatonboglárról ugrott át a túlpartra, mert volt egy szabadnapja. Legközelebb a Csereháton találkozunk vele, ott kíséri Tónit több napon keresztül. Laci a Nemzeti Kézilabda Akadémián dolgozik és imád a családjával túrázni, futni, bringázni.
A Szent György-hegyi turistaház gyönyörű helyen, a hegy turistaút-hálózatának csomópontjában, a kék, piros, sárga, zöld jelzések találkozásánál helyezkedik el, ezért nagyon sok turistával lehet találkozni. Néhány lépésre található a hegy hűtőszekrénye, a Sárkány-barlang, ahol nagyon hideg van már a bejárat közelében is. Este a gyönyörű csillagos ég alatt meggyújtottuk az első tábortüzet, és egy nagyon jó hangulatú este után tértünk nyugovóra.
Másnap elég nehéz terepen vezettük fel Tónit a hegy világhírű bazaltorgonáinak a tetejére. A hely hangulata fantasztikus, mindenkit azonnal magával ragadott. A lefelé vezető utunk során pedig belebotlottunk a nap meglepetésébe: tábla hirdette a Kéken, hogy elérkeztünk a Mennyország kerthelyiségébe. Szemeti Péter idilli helyen, a Mennyország körút 1-9 szám alatt létrehozott egy igazi kis oázist a túrázóknak. Pazar panoráma, házi koszt és igazi vendégszeretet fogadott minket. Itt ittuk eddig a legfinomabb kávét, a lányokat pedig a házi szörpök egész arzenáljával vette le a lábáról a házigazda már korán reggel. Péter csontkovács, néhány éve él a Szent György-hegyen. Bárkit szívesen fogad, lehet sátorozni, de egy lakókocsi is a vendégek rendelkezésére áll. Gaál Laci, aki egyébként csapatunk élő GPS-e, csak nagyon nehezen tudott rávenni minket, hogy újra elinduljunk.
Szigliget felé a nyakunkba szakadt az ég, bőrig áztunk, de mindenki örült neki, mert három napja nem volt a csapat folyó víz közelében. A somogyegresi Vrancsik Tibi, aki gombaszakértő, még jobban örült ennek: a szakadó esőben percenként vetődött be a bokrok alá, hogy begyűjtsön néhány szép példányt. Tibi száz méterről kiszúrja a gombákat a fűben, hihetetlen figurája a Tóni a Kéken csapatának. Sajnáljuk, hogy csak egy hétig élvezhetjük a társaságát. Ő a Ráksi Porta Termelői Piac felügyelője, és a somogyi Koppányvölgy Naturpark menedzsere, biztos, hogy meglátogatjuk majd. A szigligeti vár gyönyörű, rengeteg lépcsős labirintuson lehet felmászni a tetejére. Ennek ellenére Tóninak most az íjászat tetszett legjobban. Tibi irányításával sok nyílvessző talált be a céltáblába. Kiderült, hogy a szigligeti vár ajándékboltjában dolgozó hölgy is Tóni rajongója. Már szinte várt minket, mert tudta a naptár alapján, hogy aznap bukkanunk fel a várnál.
A vártúránk és a néhány kilométeres gyaloglás után a műúton Badacsonytördemicre értünk. Itt bevetettük magunkat a vegyesboltba, majd igazi retro ebédet rendeztünk a lépcsőkön: párizsis zsemle és mackósajt volt a menü. Kellett az energia, mert a nap fénypontjaként előttünk magasodott a Badacsony, amellyel kezdetét vette a Tóni a Kéken csapatának lépcsős edzése a hegytetőre.
Végeláthatatlan, vizes, bazalt lépcsősoron nyargaltunk fel. Tóni elképesztő gyorsan tud menni, volt, hogy kettesével vette a lépcsőfokokat. Megérte sietni, mert ismét a Kék egyik legszebb pontjáról, a Ranolder-kereszt mellől csodálhattuk meg a Balatont. A vihar kicsit megtépázta az erdőt, ezért a fiúk eltakarították a Kékről a lezuhant faágakat, majd folytattuk az utat a Kisfaludy-kilátó felé.
Nagyon magasra vittük fel Tónit, rettenetesen süvített a szél, de megérte, mert megint csodát láttunk a tetőről. A nagyon csúszós és sziklás terepen ereszkedtünk le Nemesgulács felé a szőlők között. Itt a Kék belefut egy kétszer kétsávos műútba, ahol gyorsan átsprinteltünk, mert elég nagy volt a forgalom.
A Gulácson át öt órakor megérkeztünk Káptalantótiba, ahol Csom Károlyné polgármester asszony várt bennünket friss kenyérrel, szalonnával és borral. Nem győztünk neki hálálkodni azért, hogy a helyi focipálya öltözőjében, tornatermi szivacsokon tölthetjük az éjszakát. A legnagyobb ajándék pedig a forró víz és a zuhany volt számunkra.
Ez az augusztusi nap az egyik legszebb volt a túránkon, de a végén egészen biztos, hogy minden együtt töltött időre így fogunk emlékezni.
Tóni kísérői a szakaszon: Gaál László, Vrancsik Tibor, Papp László, Serényi Márti, László Dénes, Friesz Mónika.
Kapcsolódó cikkek:
Így tanult meg Tóni sátorozni - 10. nap
Élete legnagyobb kalandjának vágott neki a látássérült túrázó
Még több hír az Országos Kéktúráról
Toronyiránt és busszal az Alföldön - Furtától Körösnagyharsányig
Furtán elköszöntünk Olgától, aki kikísért minket a falu határába, és bízva abban, hogy profi túrázókkal van dolga, útnak eresztett minket. Addig nem is volt baj, amíg az országúton gyalogoltunk, viszont amikor letértünk a földútra, elvesztettük a jelet, aztán az utat, mert mindent nyakig érő gaz borított.
→ Tovább
Vihartól szivárványig - Berettyóújfalutól Furtáig
Reggel új kísérő érkezett a csapatba. Giczei Krisztina Budapestről jött, és szombatig kíséri Tónit. Kriszti nagy túrázó, csak az Alföldi Kéktúrát nem teljesítette még az Országos Kékkörből.
→ TovábbMeglepetés Tóninak - A Hortobágytól az Alföld katedrálisáig
Amikor elkezdtük a túra szervezését, Tóni említette, hogy nagyon szeretne elmenni a Hortobágyra. Mivel az Alföldi Kéktúra Debrecen mellett halad el, ez volt az a pont, ahol meg tudtuk szakítani a túrát.
→ Tovább