Kaptárkő napot tartottak pénteken Szomolyán, ahol a földművelésügyi miniszter Európában egyedülállónak nevezte a magyarországi kőkultúrát, és azt hangsúlyozta, hogy rá kell irányítani a figyelmet a több ezer éves, máig rejtélyes Kaptárkövekre.
Fazekas Sándor felidézte, hogy egy korábbi rendelet kiemelt természetvédelmi oltalmat biztosított valamennyi magyarországi kaptárkőnek, amely alapján leltározzák az értékeket, annak érdekében, hogy "legyen egy teljes kép arról, hogy milyen kincs van a kezünkben, mit kell tennünk azért, hogy felhívjuk rá a figyelmet" - mondta.
A jövőben kezelési terv segíti ezeknek a természeti és kultúrtörténeti emlékeknek a megőrzését.
A kaptárkövek a környezetükből kiemelkedő sziklák, kőtornyok felületébe faragott fülkék, néhol a fülkéken kívül még kőbe vésett csatornák, lyukak, kőüstök, sziklahelyiségek is vannak.
A képződmények legnagyobb számban Szomolyán találhatók. Fazekas Sándor felhívta a figyelmet arra, még ma sem egyértelmű, hogy a sziklafülkék gazdálkodáshoz kapcsolódnak-e, vagy kultikus, szakrális rendeltetésük volt. Reményét fejezte ki, hogy eredményes lesz a megkezdett munka, aminek célja, hogy "ami a magyarság értékeit képviseli, fennmaradjon, és a következő generáció is gyönyörködhessen benne".
Rónai Kálmánné, a társszervező Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) igazgatója arról beszélt, hogy a fülkés sziklák legnagyobb számban a Bükkalján fordulnak elő. Itt 41 lelőhelyen 82 sziklaalakzaton 479 fülkét nyilvánított védetté a miniszteri rendelet. A kaptárkövek kisebb csoportja Pest megyében a Tétényi-fennsíkon, a Budai-hegységben, a Pilisben és a Visegrádi-hegységben található - ebben a térségben 31 sziklaalakzatba vésve 86 fülke vált ismertté -, és néhány szórványlelőhely is előfordul Abaújszántó, Salgótarján, Csákvár és Tihany környékén.
Fazekas Sándor felhívta a figyelmet arra, még ma sem egyértelmű, hogy a sziklafülkék gazdálkodáshoz kapcsolódnak-e, vagy kultikus, szakrális rendeltetésük volt
Az igazgató hozzátette: az újonnan hatályba lépett kezelési terv kiszámíthatóvá teszi a védett területeken folytatott gazdálkodás kereteit is. Guczi István (Fidesz-KDNP), Szomolya polgármestere a Kaptárkő napon jelentette be a Tájegységi Értéktár Bizottság megalakulását, megnyitották a Kaptárkövek című fotókiállítást, majd a természetvédelmi területen tartottak rendhagyó terepi műhelykonferenciát a kaptárkövek védetté nyilvánításáról.
A miniszter tavaly novembertől hatályos rendeletében egyebek mellett az áll, hogy a kaptárkő olyan természetes állapotú vagy ember alakította sziklaalakzat, amelynek felületén egy vagy több faragott, kultúrtörténeti jelentőségű fülke, esetenként egyéb megmunkálás látható, ezért a táj- és természetvédelem, valamint a kulturális örökségvédelem szempontjából egyaránt értéket képvisel. A védetté nyilvánítás célja a természeti és kulturális jelentőségű kaptárkövek és közvetlen természeti környezetük megőrzése, kutatásuk és természetvédelmi célú bemutatásuk segítése. A rendelet felsorolja a védett kaptárköves területeket. Megtalálható köztük a biatorbágyi Kő-hegy, a Kecske-hegy, a diósdi kőfejtők, az egerszalóki Menyecske-hegy és az Öreg-hegy, az egri Mész-hegy, a sóskúti Kálvária-domb és a tardi Pokol-oldal.
Baráz Csaba, a Bükki Nemzeti Park oktatási szakreferense elmondta, hogy a védetté nyilvánítás előkészítésekor minden egyes kaptárkő-lelőhelyre kezelési terv is készült, amely a tulajdonosok, vagyon- és természetvédelmi kezelők számára meghatározza a védetté vált területek használatát, a gazdálkodás és az egyéb gazdasági tevékenységek kereteit, természetvédelmi szempontú kívánalmait.
Kapcsolódó cikkeink:
A kaptárkövek titkainak nyomában
Védettek lesznek a kaptárkövek
