A Körös-Maros Nemzeti Park részterületein számos érdekes kultúrtörténeti látnivalót találhatunk. Középkori templomromok, főúri kastélyok és kunhalmok is várják az alföldi túrázókat.
A Tiszántúl déli részén barangolva nem csak természeti látnivalókat, de érdekes kultúrtörténeti emlékeket is találhatunk. Körülnézhetünk például egy kunhalom belsejében, felkereshetjük a Tisza család egykori kastélyát és működés közben láthatjuk hazánk egyetlen, ma is eredeti helyén álló szárazmalmát.
Az Alföld "katedrálisai"
A Kárpát-medencében egykor több tízezer kunhalom is lehetett, mára azonban, az intenzív mezőgazdaság, az útépítések és az illegális kitermelések miatt, csak néhány ezer maradt belőlük, és ezeknek is csak töredéke őrizte meg eredeti méretét és értékes növényzetét. A kunhalom kifejezés az Alföld jellegzetes, különböző eredetű, emberi kéz alkotta halmait foglalja magába. A kifejezést a XIX. században alkotta meg Horvát István nyelvész-történész, aki tévesen úgy vélte, hogy a halmokat a betelepülő kunok hozták létre.
Hazánk legnagyobb kunhalma, a Gödény-halom Békésszentandrás határában áll. A halom valószínűleg egy rézkori nomád nép vezetőjének sírját rejti. Magassága ma közel 11 méter. A kurgán, a legenda szerint, nevét a hajdanán itt élő gödényekről kapta, melyek gyakran szálltak le pihenni a környező mocsarakból kiemelkedő magaslatra. Valójában azonban a közelben állt Gödénytelek nevű középkori falu neve maradhatott fent a halom nevében. A Gödény-halom megismerését egy tanösvény is segíti, a halomhoz legjobb, ha egy bringatúra keretében látogatunk ki, bár arra azért fel kell készülni, hogy Békésszentandrásról a halomig kissé rázós lesz az utunk, a műút minősége ugyanis nem a legjobb.
Vésztőtől 5 km-re a Holt-Sebes-Körös partján található a Vésztő-Mágori Történelmi Emlékhely, melynek központja a Mágori-kettőshalom. Az egyik legismertebb és legnagyobb hazai tell-telep kilenc méter magas és kilenc különböző időszakra tagolható kultúrréteget rejt. A terület az újkőkortól a bronzkorig folyamatosan lakott volt. Különös élmény várja itt a látogatókat, ugyanis bemehetünk a kettős halom belsejébe is, ahol megfigyelhetjük a különböző korokból származó rétegeket, az azokban talált leleteket, és egy furcsa, zsugorított pózban fekvő csontvázat is. A Mágori-domb a bronzkor után sokáig lakatlan volt. A honfoglalás után, a X. században a Csolt-nemzetség kezébe került a mai Békés megye, akik egy monostort építettek a dombra. A monostor a XIV. századig működött, a XVIII. század végén már romként írnak róla. A XIX. század elején a Wenckheim család kezdett itt szőlőművelésbe. Egy borospincét is vágattak a domb belsejébe, megsemmisítve ezzel számos értékes leletet és kultúrréteget. Az egykori borospincében ma múzeum található.
Romok a pusztában
Az Alföldön viszonylag kevés kora középkori romot találhatunk, ezek egyike a Hódmezővásárhely határában található csomorkányi templomrom. A XII-XIII. században épült, román stílusú templom az egykori Csomorkány településhez tartozott, mely a XVI. században, a török hódoltság alatt pusztulhatott el. A rom mellett két éve hoztak létre egy emlékhelyet, mely alaposan megosztja a környékbelieket. A templomrom a Hódmezővásárhelyt Kardoskúttal összekötő közút közelében található, és a romok mellett egy tanösvényt is kialakítottak.
Innen nem messze, Tótkomlós határában egy másik történelmi emlék áll, a Kopáncsi templom. A XI. században épült, román stílusú templomot a XIII. században gótikus elemekkel bővítették. Az akkor még Mezőkopáncsnak nevezett falu templomát a XVII. századig használták. A romokat a harmincas években rekonstruálták.
Cserebökényben is találhatunk egy középkori romot, közvetlenül a Szarvast és Szentest összekötő közút mellett. Az Árpád-korból több település is ismert erről a területről, például Ecser, melynek templomát a XIII. században építették. A falu a XVI. században néptelenedett el, a templomból pedig mára már csak néhány falmaradvány maradt.
Bolzák, Tiszák, Wenckheimek
Békés megye bővelkedik kastélyokban. A legismertebb a szabadkígyósi Wenckheim-kastély, melyről nemrég írtunk.
A román határ közelében, Geszten található Tisza-kastély pompája mára jócskán megkopott, de még így is csodaszép, és hamarosan talán a felújítás is megkezdődik. Geszt két miniszterelnököt is adott az országnak, innen származik Tisza Kálmán és fia, Tisza István is. Az udvaron, a kastély közelében egy aprócska ház áll. A kis nyári lak Arany János kedvelt tartózkodási helye volt, aki házitanítóként a családnak dolgozott, és Tisza István fiát, Domonkost tanította. A költő állítólag itt, Geszten írta az Ágnes asszony című balladáját, melynek ihletője egy a faluban látott zavarodott elméjű asszony lehetett.
Szarvason, ahol a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság központja is van, két szép kastély is áll még, melyek a város életében fontos szerepet játszó, Bolza családhoz köthetőek. Az olasz származású Bolza család a 18. század végén, házasság révén került a magyar Alföldre. Az Anna-ligetben álló Csáky-Bolza-kastélyban működik ma a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság központja. A liget Batthyány Anna grófnőről kapta a nevét, aki férjével, Bolza Józseffel hozta létre a parkot.
A másik, a Holt-Körös partján álló kastélyt Bolza Pál építette, aki a Szarvasi Arborétum alapítója is volt. A kastély előtti lépcsőn a capitoliumi farkas szobra áll, mely a család olasz származására utal. Sajnos mindkét kastélyt csak kívülről lehet megnézni. Szintén a Bolzáknak köszönhető Szarvas egy másik nevezetessége, a szárazmalom is. Az 1836-ban épült malomban lovakkal hajtották meg a hatalmas malomkerekeket. A malom ma is működőképes, látogatható, sőt időnként bemutató őrléseket is tartanak.
A Körös-Maros Nemzeti Park ökoturisztikai látnivalóiról a Turista Magazin áprilisi számában írtunk részletesen.
Szarvas környékén több jelölt kerékpárútvonal is várja a bringásokat. Ezek az útvonalak felfűzik a város és a környék látnivalóit, útba ejthetjük például a Szarvasi Arborétumot, a békésszentandrási duzzasztót, a Halásztelki tanösvényt vagy a gyönyörű, szentély típusú holtágakat, az Aranyosi-és a Borza-holtágat. Kerékpáros térképhez a Körösvölgyi Látogatóközpontban juthatunk hozzá, ahol kerékpár kölcsönzésére is van lehetőség.
A Dévaványa-Ecsegi-pusztákon öt túraútvonal került kijelölésre, ezek között hosszabbakat, rövidebbeket is találunk, melyekhez nem kell különösebb edzettség, hisz jelentős szintkülönbségre itt nem kell számítani. Kerékpár bérlésére a Réhelyi Látogatóközpontban is van lehetőség. Ha többnapos túrát tervezünk, itt akár meg is szállhatunk.
A Kis-Sárrét bejáráráshoz is érdemes bringára pattanni. A Bihari Madárvártában bérelhetünk kerékpárt, és innen egy körtúrát is tehetünk. A halastavak érintésével először Geszt felé vesszük az irányt, ahonnan aztán Mezőgyán és Zsadány érintésével érhetünk vissza Biharugrára.
Aki szívesebben túrázik a vízen, annak ajánljuk a nemzeti park szakvezetéses kenutúráit a Szarvas-Békésszentandrási Holt-Körösön. A túrák előzetes bejelentkezéssel, minimum 4 fő jelentkezése esetén indulnak.
Bővebb információ: kmnp.hu
