Ha egy kínai bambuszligetben, a Sziklás-hegység fenyveseiben vagy épp egy alpesi legelőn szeretnél sétálni, nem is kell olyan messzire utaznod, mint gondolnád. Elég elmenned a Nyírjesi Füvészkert és Vadasparkig.
A dendrológusok mennyországa
Nyírjes, Balassagyarmat városrésze a tavak, erdők és ligetek vidéke. Errefelé rejtőzik a látogatóközpont, ami vadasparkkal és egy nem mindennapi füvészkerttel csalogatja a látogatókat. 2012-ben az itt kialakított sétaút még az Év ökoturisztikai tanösvénye címet is elnyerte. A 22 hektáros kertben kanyargó utat - attól függően, milyen tempóban haladunk, mennyit szeretünk nézelődni, illetve hogy olvasgatjuk-e az információs táblákat - 1-2 óra alatt lehet bejárni. Közben három kontinens, Észak-Amerika, Ázsia és Európa közel 600 növényfajával ismerkedhetünk meg, ami magyarországi viszonylatban nem éppen szokványos élmény.
Kialakításához 2006-ban fogott hozzá az Ipoly Erdő Zrt.. Az alapkoncepció az volt, hogy a tipikus tájképi arborétumokkal ellentétben ide nem egy-egy különálló növényi egyedet telepítenek be, hanem úgynevezett mikroerdőket hoznak létre. A füvészkert azóta is folyamatosan bővül, közben kialakítottak egy vadasparkot is a szomszédságában, 2011-ben pedig játszótérrel, látványhidakkal és többféle tájékoztató táblával tették változatosabbá.
A körülmények azonban sokszor kihívás elé állítják a dolgozókat. A homokos, tápanyagban szegény talaj például nem kedvező, kivéve - laza szerkezete miatt - a pajorok számára, amiket csak nagy nehézségek árán lehet kiirtani. Kísérleteztek egy speciális gombaflóra szétpermetezésével is, ami több-kevesebb sikerrel működik, bár minden ősszel meg kell ismételni a műveletet. A klímaváltozás okozta szélsőséges kilengéseket, például a csapadék mennyiségének változását szintén megérzik a növények. A szárazság ellen öntözéssel küzdenek, és bár az nem teljesen elég, nem adják fel a harcot - mondja el ottjártunkkor Bernáth István kerületvezető erdész.
Ha szereted a fákat, a füvészkert valóságos Kánaán lehet számodra. A számtalan dendrológiai érdekesség közül nehéz csupán néhány fajt kiemelni. Van itt például kaliforniai mamutfenyő, himalájai cédrus, amerikai tulipánfa, de Kossuth-kaktusz is, amit anno Kossuth Lajos hozott az országba Torinóból, illetve kínai óriásfenyő, ami azért különleges, mert egykor kihaltnak hitték, majd egy amerikai kutatócsapat lelt rá véletlenül nagyjából háromezer példányára Kínában. Az erdész elmeséli, hogy a jövőbeli tervek között szerepel a fekete fenyő különböző változatainak betelepítése is.
Rántott sajtot a kecskének?
A 15 hektáros vadasparkot körbejárva Bernáth István meglepő dolgokat mesél. Azt például nem gondoltam volna, hogy még a falusi gyerekek nagy része is itt lát életében először nyulat: azt hiszik, a nyuszi csak húsvétkor létezik, a tehén pedig lila - fogalmaz az erdész. A szülők sem feltétlenül számítanak megbízhatónak, itt ugyanis előfordult már olyan, hogy a látogató család rántott sajttal kínálta meg az háztáji állatokat. Azt is megtudjuk, hogy a gyerekek egyébként hatalmas lelkesedéssel etetnek: a bárányoknak ilyenkor például minden testnyílásába jut egy kis szalma.
A vadasparkban igazi egyéniségek is laknak, többek között az „unikornis”, Rocky Junior, aki valójában kecskebak, de egy szerencsétlen esetnek köszönhetően néhány éve egyszarvú lett. Konfliktusba keveredett ugyanis a merinói juhokkal, szerencsétlenségére a feje beszorult egy villás fába, egy kos pedig lefejelte - az egyik szarva teljesen kiszakadt, még az agyveleje is látszott. Csoda, hogy túlélte.
Meglepve látjuk, hogy Thomas, a vaddisznó hallgat a nevére. Amikor az erdész szólítja, már messziről rohan a kerítéshez, akár egy kiskutya, aztán lelkesen eszegeti a makkot a kezünkből. A vaddisznók egyébként roppant okos állatok, ellentétben mondjuk az őzekkel, amikkel épp emiatt van könnyű dolgok a vadászoknak: mindig ugyanabban az időpontban tartózkodnak ugyanazon a helyen.
A hazai nagyvadfajok közül még a gím- és a dámszarvasok, illetve a muflonok is képviseltetik magukat a vadasparkban, a kisállatsimogatóban pedig az említett nyulak és merinói juhok mellett a kameruni törpekecskék a nagy kedvencek. Vannak mangalicák, emuk, shetlandi pónik, alpakák és aranysakálok is.
A hosszútávú tervek között szerepel egy bölénypark kialakítása - mondja Bernáth István, ám ennek nem egyszerű az engedélyeztetése, a védett, veszélyes és nem mellesleg hatalmas állatok tartásához rengeteg előírásnak kell megfelelni. A lényeg, hogy az évi átlagos 12-13 ezer látogatót mindenképpen szeretnék megtartani, és tudják, ehhez folyamatos bővülésre, fejlesztésekre van szükség.
Az aktuális nyitvatartásért és a jegyárakért kattints ide.
Kapcsolódó cikkeink:
Sakálvokál, mosómedvék és mesebeli rókák - Vadasapark-látogatás Budakeszin
Már Kaszón is tanösvény és vadaspark vár
Magyar fejlesztésű fotósles a füvészkertben
Indiai lótuszok borítják a Szegedi Füvészkert tavát
