Falco után most újabb kutyákat képeztek ki méreg- és tetemkeresésre, a ragadozó-mérgezések ugyanis még mindig komoly természetvédelmi károkat okoznak.
Falco, a németjuhász, gazdájával, Deák Gáborral, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) munkatársával 4 év alatt 201 ragadozó madarakat pusztító illegális mérgezéses esetet segített felderíteni. Az eredmények alapján egyértelmű volt, hogy szükség van további kutyák kiképzésére is, így most a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) és az MME két új méreg- és tetemkereső ebet állított szolgálatba „A parlagi sasok védelme a Pannon régióban az ember okozta pusztulás visszaszorításával” című LIFE Nature projekt keretein belül.
A háromtagúra bővült kutyacsapat és gazdáik
Carlo, a belga juhászkutya szintén Deák Gáborral fog dolgozni, Samu, a németjuhász pedig a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság területén, Gálos Anna természetvédelmi őr mellett teljesít majd szolgálatot decembertől. A kutyák kiképzése több hónapon keresztül tartott, majd az ősz folyamán sikeres vizsgát tettek az ORFK Kiképző Központjában és „szolgálati keresőkutya” minősítést kaptak. Feladatuk a mérgezés és egyéb bűncselekmény áldozatául esett védett és fokozottan védett madarak tetemeinek és a mérgezett csalétkeknek a felkutatása, illetve a Nemzeti Nyomozó Iroda speciális nyomozócsoportjának segítése.
Dr. Halmos Gergő, az MME igazgatója az ismertté vált mérgezések növekvő számát mutatja
Előfordulnak véletlen mezőgazdasági mérgezések, de olyan is van, hogy valaki a haszonállatai védelmében rak ki mérget, például a rókákat megcélozva, a leggyakoribb azonban, amikor a vadgazdálkodók követnek el mérgezést. Az apróvadas területeken a fácán- és nyúlállományt kívánják védeni elsősorban a vadászható rókától vagy a varjúféléktől, amivel - ha legális módszereket használnak, ahogy ezt az etikus vadásztársadalom 99,9%-a teszi - nincs is probléma. Azonban többször is előfordult, hogy a vadászetikát és a törvények tiszteletét teljesen mellőzve, lustaságból és felelőtlenségből, ehhez az illegális módszerhez folyamodtak. A tetemekből aztán persze védett madarak is táplálkoznak, azokból pedig továbbiak, amelyek szintén elhullanak.
A jól végzett munka jutalma a labda: a legfontosabb, hogy a kutyák ne nyúljanak a talált állathoz
A mérgezéses esetek többségében az EU-ban már 2008-ban betiltott karbofurán tartalmú növényvédőszerek okozzák a pusztulást. Természetvédelmi szempontból a parlagi sas és a rétisas esetében a legaggasztóbb a helyzet, egyedszámukhoz viszonyítva ennél a két fajnál a legnagyobb a mérgezések okozta veszteség. 2012 és 2017 között összesen 56 rétisas és 36 parlagi sas lett mérgezés áldozata. Ha hosszú távon folytatódik ez a tendencia, akár a sasok közép-európai fennmaradását is veszélyeztetheti.
A LIFE Nature projektben Magyarország mellett Szlovákiában, Csehországban, Ausztriában és Szerbiában is jelentős akciók indultak a mérgezések visszaszorítása és megelőzése érdekében.
Kapcsolódó cikkeink:
Tömeges mérgezés Nagydém mellett
Országunk élen jár a madármérgezésben
Németjuhász védi az egymillió forintos madarakat
