A Vértes déli dolomitsziklás peremvidéke páratlan szubmediterrán környezetet tár elénk. Akár egy rövid túrával is megismerhetjük látványos és védett értékeit, melyek tavasszal tarka pompával hívogatják a táj felfedezőit.
A tanösvények nagy előnye más jelzett turistautakkal szemben, hogy a minket körbevevő természeti értékekre nem csupán felhívják a figyelmet, de ismereteinket gazdagítva hasznos tudást is közölnek egy-egy növényről, látványos földtani jelenségről, vagy éppen a helyi állatvilágról. Miután a legtöbb ember nem szakértője a milliónyi arcot öltő élővilágnak, az ilyen túrán szerzett ismeretek mindig nagy élménnyel szolgálhatnak, különösen, ha a táj már önmagában magával ragadó. Ilyen felfedezéssel kecsegtet a Vértes déli részén található Haraszt-hegy és környezete is, aminek tanösvényét leginkább tavasszal vagy ősszel érdemes bejárni.
A tanösvény első állomásán áttekinthetjük a túraútvonalat
A tanösvény első állomásán áttekinthetjük a túraútvonalat
Azt gondolnánk, hogy a mindössze 3,5 km hosszú körtúrát egy szűk óra alatt végigjárjuk, ám ha kellőképpen belevetettük magunkat a felfedezőútba, akár fél napot is könnyen eltölthetünk. A nyolc állomást érintő zöld tölgyfalevéllel jelzett út Csákvár határából, egy ingyenes parkolóból indul, és hol erdőben, hol kopár sziklákon vezető ösvényen fedi fel előttünk a természet helyi nevezetességeit. Tavasszal már rögtön a kiindulópontunknál megfigyelhetjük a tavaszi hérics sárga, illetve a törpe nőszirom lila virágait, számos más réti virág mellett, melyek az év többi szakában figyelhetők meg.
Tavaszi hérics
Tavaszi hérics
Rengeteg homoki pimpót láthatunk
Rengeteg homoki pimpót láthatunk
Enyhe emelkedésben vezető ösvényünk a tájra jellemző karsztbokorerdőbe vezet. Az itt található fő fafajok a virágos kőris és a molyhos tölgy, tövükben pedig cserszömörcés burjánzik, igaz, utóbbi rozsdaszínű virágzatát csak később, a nyári és őszi hónapokban figyelhetjük meg. Ilyenkor tavasszal még a fák levelei is csak sarjadnak, ezért a Haraszt-hegyi kuriózumnak számító keleti gyertyánt is nehéz még megkülönböztetni a közönséges gyertyántól. Hazánkban kizárólag itt, a Haraszt-hegyen fordul elő keleti gyertyán erdőalkotó mennyiségben, ami a hegység ezen részének mediterrán klímájának köszönhető. Eredeti élőhelye egyébként a Balkántól a Kaukázusig terjed.
Keleti gyertyánosban vezet az ösvényünk
Közönséges napvirág a sziklás hegyoldalban
Völgyben vezető utunk egyre inkább beszűkül a meredek lejtőjű sziklás, kavicsos hegyoldalak között. A természeti hatások által lekopott és elaprózódott dolomitkőzet igen omladékony, az itt található élőhelyek pedig fokozottan érzékenyek az erózióra, ezért a környék megcsodálására ne másszunk fel a fölénk magasodó hegygerincekre és sziklapárkányokra. Panorámában a későbbiekben úgyis bőven lesz majd részünk.
A faragott Nagyszikla
Egyre emelkedő utunk során érintjük a Vértes egyik nevezetességének számító Nagysziklát. Érdemes közelebbről is megcsodálni ezt a sziklatömböt. Kis üregeinek némelyikét emberkéz alkotta valamikor a feledésbe merült régmúltban. A hegység egyetlen kaptárkövéről beszélünk, melynek eredeti funkcióját illetően megoszlanak a vélemények. Elképzelhető, hogy a középkorban méhészkedés céljából hozták létre üregeket, de akár szakrális szerepük is lehetett. A Nagysziklát követően túránk legfárasztóbb kaptatóját megmászva jutunk fel a Csákvár fölé magasodó hegygerincre, illetve a tavasszal virágba boruló Irtás-rétre.
Fürtös gyöngyike tömegek az Irtás-réten
Farkaskutyatej-mező és panoráma az Írtás-réten
Különösen a tavaszi időszakban, de az év minden évszakában virágba boruló panorámás rétről szinte az egész környékre rálátunk. Az alattunk elterülő sík a Zámolyi-medence, tiszta időben pedig keleti irányban a Budai-hegyek is látszanak. Felsorolni is nehéz lenne az itt előforduló látványos növényérdekességeket, ezért csak néhány jellegzetes fajt emelnénk ki a rét élővilágából. Áprilisban például a fürtös gyöngyike, népi nevén Szent-György virág lila tömegei lepik el a gyepet, illetve a tarka nőszirom is nagy számban van jelen, valamivel később pedig a bíboros kosbor és a vitézvirág is megjelenik. Nyáron tömegesen nyílnak a sárgavirágú boglárkák, a liláskék színben pompázó mezei zsálya és a fehéren molyhos hangyabogáncs. A szélben lengedező árvalányhaj több fajtáját is megcsodálhatjuk a hegyoldalban, de ne feledjük, mindent a szemnek és semmit a kéznek. Ne tépjük és tapossuk le a ritka és védett növényeket!
Ernyős sárma, népi nevén madártej
Törpe nőszirom
Az Irtás-rét, vagy az utunk során következő nyílt magaslat - a Kerek-hegy gerince - lehetőséget ad a környék ritka ragadozómadarainak a megfigyelésére. Ha szerencsénk van, láthatunk a sziklák felet köröző kígyászölyvet, vagy gyors röptű vándorsólymot, de akár darázsölyvet is megfigyelhetünk. Mielőtt a kijelölt úttal letérnénk a Kerek-hegyi gerinc alatti völgybe, érdemes a lenyűgöző kilátás mellett a sziklagyepek élővilágát is megcsodálni. Tavasszal itt a legszembetűnőbb virág a sárga keskenylevelű homoki nőszirom, amit a többi növénnyel ellentétben már messziről is könnyen felfedezhetünk, de a sziklák jellegzetes díszeit, a kövirózsát sem kell nagyítóval keresnünk. A fehér levelű ezüstaszottra és az intenzív illatot árasztó kakukkfűre is könnyen rálelhetünk, de még számos érdekes és ritka növényfajt is felismerhetünk, ha elég figyelmesek vagyunk.
Sziklagyep és kilátás a dolomitsziklákról
Kövirózsa
Osztrák pozdor
Leereszkedve a csipkézett sziklagerinc alá, szűk szurdokvölgyben folytatjuk az utunkat a fölénk magasodó Kőlik-barlanghoz. Miközben mohos kövek közt leereszkedünk a sziklaeresz alá mély, korrogó hangú hollók jelzik jelenlétüket. Ezeknek a jellegzetes madaraknak kedvelt fészkelő, illetve pihenőhelyéül szolgálnak a sziklatornyok és párkányok, amikről gyakran hangos panaszkodással tudatják, hogy nem örülnek a látogatóknak. Természetesen jöttünkkel nem okozunk kárt, de a sziklákra ne kapaszkodjunk fel, és ne hangoskodjunk.
A Kőlik-barlang hosszúkás bejárata Csákvárról, illetve a környező sziklákról jól látszik, de a völgyben haladó tanösvényről a sűrű lombozaton keresztül nehéz megpillantanunk. A barlanghoz számos helyi legenda kapcsolódik, amit a régiek Frádi-liknak neveztek egy vitéz nyomán, aki itt élt a Rákóczi-szabadságharcot követően. Azt is mondják erről a jellegzetes üregről, hogy a török időkben itt rejtegették a leányokat és asszonyokat az ellenség elől, de állítólag laktak benne szökött jobbágyok is. Bárhogy is volt, a Kőlik ma denevéreknek, néhanapján gyöngybagolynak és nyestnek ad otthon. Annak ellenére, hogy ösvény vezet a bejáratához a barlang nem járható. A meredek sziklákra felmászni tilos és veszélyes is!
Pohos gyászbogarak násza
Gyöngyházlepke
Túránk utolsó állomását a hegyoldalban szintben kanyargó ösvényünk helyenként kilátással és sziklagyepes részeket érintve éri el. Az út mentén zöldgyíkok sütkéreznek a köveken, akik jöttünkre elbújnak, ám ha kis türelemmel és mozdulatlanul várunk, újból előbújnak, és ekkor már jobban szemügyre vehetjük őket. Ha szerencsénk van lábatlangyíkkal és erdei-, valamint rézsiklóval is találkozhatunk. Az ösvényünkről helyenként kibukkan Csákvár látképe és a Csíkvarsai-rét, de egy ponton rálátunk a Szóló-kőre is. Nevét a korábban e helyről tapasztalható visszhangról kapta, amely napjainkban már nem hallható a hegyoldalt benövő növényzet miatt. A kiindulópontunkra molyhos-tölgyes lejtősztyepet és árvalányhajas hegyoldalakat mellőzve érünk vissza, bezárva a Vértes déli tájának esszenciáját elénk táró körtúrát.
A tanösvény egész évben szabadon látogatható, de tavasszal és ősszel a leglátványosabb. Érdemes tehát ebben a gazdagabb élményekkel szolgáló időszakban bejárni, hogy minél több élményt szerezhessünk. Érdemes tudni, hogy a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság csoportok számára szakvezetés is tart, ami a kihelyezett táblákon túl még több értéket és különlegességet fedhet föl előttünk a környék élővilágáról.
A Haraszt-hegyi tanösvény térképe
Kapcsolódó cikkek:
BENÉZTÜNK A PAMLAG-VÖLGYI SZÖRNY BARLANGJÁBA
A VÉRTES ESSZENCIÁJA EGY PANORÁMA-TANÖSVÉNYBEN
