A Kőris-hegyre elég sok helyről fel lehet jutni. Van, aki a Bakonybélből, mások a Fenyőfőről induló túraútra esküsznek. Mi a borzavári kiindulópontot választottuk, mert a térkép alapján a terep igen változatosnak ígérkezett. A település katolikus temploma mellett a kék jelzésen vágtunk neki a túrának, ahol egy rövid, bozótos ösvény után a Porva-Szépalmapuszta felé vezető, murvás úton találtuk magunkat.

 

Már innen jól látszott, egyben mutatta is az utat a Kőris-hegy zöld rengetegének tetején csücsülő golflabda, avagy focilabda, amely valójában a Vajda Péter-kilátó mellett lévő polgári légtérellenőrző radarállomás hatalmas, fehér gömbkupolája. Szépalmapuszta egykor az Esterházyak majorja volt, ma pedig hotelként és ménesbirtokként működik, ahol mintagazdaság található magyar szürke marhákkal, lovakkal. Néhánnyal mi is szemeztünk az út menti kerítéseknél.

 

A murvás útszakaszt követően erdős vidék jött, fejünk fölött összeborultak a lombok, szürke árnyékot terítve mindenre. A nyár eleji, özönszerű záporoknak köszönhetően pocsolyás dagonyák nehezítették a haladást, az aljnövényzet viszont vadul burjánzott, ami vadregényesebbé tette az utat. Hamarosan megkezdődött a hegyre kapaszkodás, kezdetben lassan, a Kuruc-rét és Kisszépalamapuszta után azonban egyre meredekebben emelkedett az ösvény. Néhol megszakadt a sötét törzsű, égig érő fák sora. Megnyílt a tér, tenyérnyi tisztásokon magasra nőtt, sűrű aljnövényzet és derékig érő csalán között törtettünk. Olykor még a bozótvágó kés is elkélt volna.

 

A csúcs előtti utolsó 50 méteren igazán neki kellett rugaszkodnunk a kaptatónak. Rendesen megdolgoztatja az izmokat ez a rövid, ám annál keményebb szakasz. Viszont ha ezt leküzdjük, ripsz-ropsz fent is vagyunk a Kőris-hegy tetején, amely 709 méteres tengerszint feletti magasságával a Bakony legmagasabb pontja. Itt áll az 1920-ban épített, majd 1962-ben és 2002-ben felújított, faszerkezetes Vajda Péter-kilátó, amelynek harmadik szintjéről az internet egyes forrásai szerint csodás panoráma nyílik a Bakonyaljára, a Pannonhalmi-dombság apró falvaira, a Kab-hegyre, ráadásul a Balatonig, a Somlóig és a pannonhalmi bencés apátságig is ellátni.

 

Nekünk ebből - a felnövekvő fák és a kilátó mellett magasodó radarállomás gigantikus, fehér gömbkupolája miatt - csupán a környékbeli csúcsok jutottak, azoknak is csak egy kis része, mivel a szigorúan őrzött radarállomás felé még egy vasrács is bezavar a kilátásba. Nem véletlen ez a fokozott védelem, hiszen az 1976-ban épült objektum egyike azoknak a nagy hatótávolságú radaroknak Magyarországon, amelyek a polgári légi járművek helyzetének meghatározásáért, a magyar légtér irányításáért, ellenőrzéséért és biztonságáért felelnek.

 

A hegy nevét állítólag az itt lévő kőriserdőről kapta. Megéri a csúcson elidőzni. Egyik oldalról a környék hullámzó, zöld erdőségei, másik oldalon a radarállomás futurisztikus építménye egy hatalmas golflabdával a tetején, amely így együtt ad némi földönkívülis sci-fi hangulatot a hegycsúcsnak. A Borzavárról induló, 15 kilométeres körtúra két meredek hegymeneti kaptató kivételével nem igazán megerőltető, a közel 400 méternyi szintemelkedés sem leküzdhetetlen, átlagos edzettséggel kellemesen teljesíthető.

 

 

Szöveg: Joó Annamária

Fotó: Joó Annamária, Somogyvári D. György, Gulyás Attila