Fölfelé gyalogolni senki se szeret, de ha a tájban szeretnénk gyönyörködni egy kilátó tetejéről, nincs mese, meg kell hozni ezt az áldozatot. Az izzasztó méterekért azonban kárpótol a látvány, mint pl. a Vajda Péter-kilátóról a Bakonyban vagy a Zsongor kői-kilátóról a Mecsekben. Most öt olyan kilátót ajánlunk hazánkban, amelyek kitűnő célpontok lehetnek egy hétvégi kiránduláshoz.
1. Kőtorony a Lővérekben - Károly-kilátó (Sopron)
A Tűztorony mellett Sopron egyik jelképe a kőből épült Károly-kilátó. Ezen a helyen korábban egy fából készült kilátó állt, melyet Romwalter Károly - nyomdász, lapkiadó és lelkes városszépítő - saját pénzéből építtetett 1876-ban. Az ő tiszteletére nevezték el a 398 méter magas Váris-hegyet Károly-magaslatnak. A megromlott állagú fakilátó helyén 1936 nyarán avatták fel a mostani kilátót, melynek kétszintes tetőteraszáról csodálatos panoráma nyílik Sopronra, a Fertő tóra, illetve a Rax és a Schneeberg hófödte csúcsaira. Tiszta időben a pozsonyi várban és a pannonhalmi apátságban is gyönyörködhetünk. Az épület első emeltén a „botanikusszentély”-nek nevezett állandó kiállítás ad képet Kitaibel Pál, Gombocz Endre és Kárpáti Zoltán munkásságáról, valamint a Soproni Tájvédelmi Körzethez tartozó táj fő jellegzetességeiről. A kilátó második emeletén pedig a Roth Gyula és Csapody István munkásságát bemutató, „Elődeink voltak” című állandó emlékkiállítás található.
A legenda szerint egykoron egy birkapásztor tüzet rakott a soproni erdőben, s csodát látott: a fekete kődarabok még másnap is izzottak. Akkor még nem tudták, mit is rejt itt a föld. 1759-ben aztán megnyitották hazánk első szénbányáját, a Sopron melletti Brennbergbányán. A bánya közel 200 évig működött, emlékét ma a Bányászati Emlékmúzeum őrzi.
Információ: muzeum.sopron.hu
2. A Kőris-hegyen is túl - Vajda Péter-kilátó (Bakony)
A Bakony legmagasabb hegyén, a 709 méteres Kőris-hegyen álló kilátó 1920-ban épült meg, majd 1962-ben újjáépítették. A háromszintes kilátóból láthatjuk a Balatont csillogó víztükrét, a Bakony, a Bakonyalja és a Pannonhalmi-dombság falvait, a Kab-hegyet, a Somlót. A távolban a pannonhalmi bencés apátság is kivehető, napfényes időben pedig az Alpok távoli hegyei is kirajzolódnak. A kilátó szomszédságában egy különleges építmény, a kőris-hegyi polgári légtérellenőrző radarállomás áll, amely a hazai légiforgalmi irányítási rendszer egyik fontos eleme. Az építmény fehér kupolás radartornya ad némi tudományos-fantasztikus hangulatot a bakonyi kirándulásnak.
Magyarország első számú csillagászati ismeretterjesztő központját 2012-ben adták át. A látogatóközpontban csillagászattörténeti kiállítás, planetárium, egy tudományos igényű távcsőpark és esti távcsöves bemutatók várják a látogatókat.
Információ: csillagda.net
3. Egy város jelképe - Avas kilátója (Miskolc)
Az avasi kilátó 2013-ban volt 50 éves. A miskolci lokálpatrióták ebből az alkalomból flashmobot és pikniket szerveztek a kilátónál, hogy így ünnepeljék meg városuk emblematikus épületének „születésnapját”. Az építmény egyébként volt már lépcsőfutó verseny helyszíne, de szolgált már díszletként is a miskolci operafesztiválon - a Toscát adták itt elő. A Miskolc közepén emelkedő, 234 méter magas Avason korábban több, fából készült kilátó is állt. A jelenlegit, amely alapvetően tévétorony, 1963. augusztus 20-án avatták fel. A hetvenkét méter magas tornyon 10 méteres magasságban egy nyitott terasz szélesedik ki, ahonnan szép kilátás nyílik a Bükk, a Sajó-völgy, a Cserehát és Tokaj, valamint az Alföld irányába.
A 4 km hosszú tanösvény a Herman Ottó Emlékparktól a Szeleta-tetőn át, Felsőhámor fölött Lillafüredre vezet, s a Szinva-völgy, a Kis-fennsík és a Garadna-völgy legfontosabb természeti és kultúrtörténeti értékeit mutatja be.
Információ: bnpi.hu
4. Kilátó „bányászmúlttal” - Ranzinger Vince-kilátó (Tatabánya)
Tatabánya leghíresebb pontjától, a Turul-emlékműtől 15-20 percnyi sétával érjük el a Kő-hegyen álló, a maga nemében különleges kilátót. A forma a régi, csak a funkció változott, mondhatnánk, hisz a harminc méter magas építményt az egykori szénbánya egyik aknájának felvonójából alakították ki. A kilátót Ranzinger Vince bányamérnökről nevezték el. Ha fel akarunk menni a toronyba, tanácsos tériszonyunkat odalent hagyni, mert a keskeny lépcsőkön bizony van, akinek megremeg a lába. De ha leküzdöttük félelmünket, fentről - jutalom gyanánt - Tatabánya és a környező települések, Óbarok, Oroszlány és Komárom látványa tárul elénk.
A Turul-emlékmű alatt, a Kő-hegy oldalában megbúvó barlang, a Szelim-lyuk mintegy 45 méter hosszú és 12-14 méter széles. A teteje néhány éve beszakadt, s a hét méter széles kürtőn keresztül a kék ég tekint be a barlangba. A legenda szerint a török hódoltság idején Szelim szultán katonáival máglyát rakatott a bejártnál, s a máglya füstjével fojtotta meg a barlangba menekült falvak népét.
5. Ég és föld között - Zsongor-kői kilátó (Mecsek)
A Jakab-hegy oldalában található kilátóból páratlan látványban lehet részünk: előttünk két település, Cserkút és Kővágószőlős fekszik, nem is olyan távol a Villányi-hegység, a Dráván túl pedig a Horvátországban található Papuk hegytömege is felsejlik. Szinte karnyújtásnyira tőlünk a hegy jellegzetes sziklaképződményeit, a különleges formájú Babás-szerköveket is megcsodálhatjuk. A Zsongor-kő (a monda szerint) - egy Zsongornak keresztelt legényről kapta a nevét, akinek volt egy gyönyörű menyasszonya. A Jakab-hegyi vár ura elrabolta a leányt, az ifjú pedig elindult, hogy kiszabadítsa kedvesét. Sikerült is megszökniük, de az őrök utolérték a szerelmeseket. Amikor az üldözők bekerítették őket, Zsongor lovával és arájával a szikláról a mélységbe ugratott. Azóta nevezik a sziklát Zsongor-kőnek.
Információ: ddnp.hu/e-tanosvenyek
A cikk 2013. novemberében jelent meg a Turista Magazinban.
Kapcsolódó cikkek:
5 hazai kilátó pazar panorámával - I. rész
