Megvan az érzés, amikor egy kövön üldögélsz a csöndben, nézed az alattad elterülő tájat, és eszedbe se jutnak a kilométerek, amelyeket meg kellett tenned azért, hogy ebben az élményben legyen részed? Tar-kő a Bükkben, Holló-kő a Börzsönyben, a Babás-szerkövek a Mecsekben, hogy csak néhányat említsünk az úti célok közül, ahová mindig megéri felkerekedni.
1. Ahol mindent tarol a panoráma - Tar-kő (Bükk)
A Tar-kő az a hely a Bükkben, amelynek akkor is fel kell kerülnie a bakancslistádra, ha eszed ágában sincs az ország északkeleti felében koptatni a cipőd talpát. A Bükk-fennsík déli oldalán elhelyezkedő természeti képződmény sziklafalában a triász időszakból származó Bükkfennsíki Mészkő Formáció meredek, vastagpados rétegei látványos lépcsőket formáltak.
Nem mellékesen a 949 méteres tengerszint feletti magasságban elhelyezkedő hegy tetejéről olyan panoráma nyílik dél felé és a szomszédos kövekre, amelyet biztosan nem fogsz elfelejteni egyhamar. A magaslat nemcsak komoly vizuális látvánnyal tesz a kedvedre, de olyan változatos élővilágnak is élőhelyet biztosít, mint a növények közül a háromszínű árvácska, a pongyola harangvirág vagy a sziklai gyöngyvessző. Az állatrajongók a hajnalmadárnak, a bajszos sármánynak vagy a kerecsensólyomnak is örülhetnek.
Így közelítheted meg: A Bánkúttól kb. 4,5 km-re délre található oromhoz a kék sáv jelzésen juthatsz el, Répáshutáról a zöld négyszögön, zöld háromszögön, majd kék sáv jelzésen, Szilvásváradról pedig a zöld sáv majd a kék sáv jelzésen kell haladnod.
A Tar-kő nemcsak a 21. század bakancsos turistáinak az egyik kedvenc célpontja, de az európai középső pleisztocén kori faunafejlődésnek is fontos helye. A csúcstól keleti irányban, 812 méteres tengerszint feletti magasságban egy 18 méter széles, 2 méter magas üreg található, amelyben olyan leletekre bukkantak, mint pl. a barlangi medve, az ősbölény, a párduc vagy a császármadár ősi alakja, de előkerült egy felső őskőkorszaki jellegű, ferdén csonkított penge is.
2. Nem púp a hátadra - Teve-szikla (Pilis)
Nem, azért mégsem a sivatagba küldünk, hogy túrázgass egy jó nagyot a dögmelegben, hanem a Pilisborosjenőtől mindössze 1,5 km-re található, a Nagy-Kevély lábánál elhelyezkedő sziklaformációt ajánljuk a figyelmedbe.
Eltéveszteni se nagyon lehet, ha már láttál az életedben púpos tevét: az erózió a szőrös állathoz hasonló formájúra koptatta a dolomitot, míg más részeit a forró vizes oldatok tették ellenállóvá. Akkor is érdemes beiktatni a sziklát egy laza családi programként, ha annak idején az egyik kedvenc olvasmányod az Egri csillagok volt. A természeti képződménytől 500 méterre található a felépített „egri vár”, amely a könyv alapján forgatott film díszletéül szolgált.
Így közelítheted meg: Budapestről, a Külső Bécsi útról a kék turistajelzésen (kb. 3,5 km), Pilisborosjenőről a kék turistajelzésen (kb. 1,5 km), amely az Országos Kéktúra része.
A fővárostól 15 km-re fekvő Pilisborosjenő és környéke már az őskorban is lakott volt. Az északnyugati határában található Mackó-barlang már a jégkorszak után is búvóhelyül szolgált az embernek. Az itt talált 145 db kovaeszköz mellett például barlangi medve, gyapjas orrszarvú, őstulok maradványai is előkerültek.
3. Vulkántúra hazai terepen - Holló-kő (Börzsöny)
Csönd, gyönyörű kilátás a Magas-Börzsöny főgerince által határolt katlanra, vadregényes erdő - kb. erre számíthatsz, ha felkerekedsz, és meg se állsz a Börzsöny 685 méter magasan lévő csúcsáig, amely szép példája az évmilliókkal ezelőtt itt zajló vulkanizmusnak.
A Holló-kő a 3-3,5 km átmérőjű kaldera (a kalderát vulkáni működés hozza létre, a vulkáni kráterhez hasonló horpadály, amely a tűzhányó kirobbanásakor, majd önmagába roskadásakor keletkezik) peremélének a maradványa, hasonlóan a szintén a Börzsönyben található Csóványoshoz (938 m), a Magos-fához (916 m) vagy Várbérchez (715 m).
Így közelítheted meg:
A Holló-kőre a Börzsöny északnyugati lábánál található Perőcsényből lehet feljutni a legegyszerűbben. A templom felé kell elindulni, majd a piros jelzésen kell folytatni a túrát.
A Várbérc Perőcsénytől kb. 4 km-re található, és egykor a csúcsán állt a 13. században épült Salgóvár, amely nem összekeverendő a Salgótarjánnak is nevet adó Salgó várával Nógrád megyében. Az épületet a 15. század elején rombolták le Luxemburgi Zsigmond király utasítására. A hegy tetejéről gyönyörű panoráma tárul a kiránduló elé.
4. Kővé változott násznép - Babás-szerkövek (Mecsek)
Groteszk formájuk miatt bőven megállnák a helyüket bármelyik európai avantgárd kiállításon, de szerencsénkre a Mecsekben nézegetheted őket, ott is a földtörténeti ókorban kialakult Jakab-hegy szirtjeit és kőtornyait gazdagítják.
A vöröses árnyalatú kőtornyokat - amelyek az évezredek során az erózió koptatta homokkőből formálódtak - a különböző ásványos és kristályos kőzeteknek (pl. gránitnak, kvarcnak) a halmaza alkotja. Nevük a formációk bábuszerű alakjára, illetve feltehetőleg pogány eleink áldozati helyére utal (szerkő = oltárkő).
Így közelítheted meg: Pécstől 9-km-re, a Jakab-hegy lábánál elhelyezkedő Cserkútról a kék háromszög jelzésen lehet a legrövidebben elérni a szerköveket.
A legenda szerint a kövek úgy keletkeztek, hogy egy koldus megátkozott két, a Jakab-hegy közelében élő családot, mert azok elzavarták őt, és egy esküvőről hazafelé mindkét család tagjai a násznéppel és lovakkal együtt kővé változtak.
Kapcsolódó cikk:
Ámulatba ejtő szurdokok őszi csatangoláshoz
