Kullancsok - Az erdők potyautasai

Normafa, hétköznap délután: a főváros egyik legnépszerűbb kirándulóhelyén sokan élvezik a jó időt. Futók, kutyasétáltatók, játszótérre igyekvő kisgyerekes anyukák és apukák. És két lány, akik fura zászlókkal csapkodnak a fák alatt. Az egyik én vagyok, a másik Orbán Dalma, az Állatorvostudományi Egyetem hallgatója (azóta végzett - a szerk.), a fehér zászlók pedig a kullancs-mintavételezés fontos eszközei. Dalma kutatásához gyűjt anyagot, egészen pontosan kullancsokat. November óta járja a népszerű zöldterületeket a Budakeszi Vadasparktól a Rákos-patak menti rétekig, ahol sok túrázó, kutyasétáltató, piknikező fordul meg. A gyűjtött kullancsok laborba kerülnek, és a vizsgálatok során arra kíváncsiak, hogy a fővárosi és a környékbeli zöldterületeken élő kullancsok milyen mértékben fertőzöttek a Lyme-kór kórokozóival.

Kullancsvadászat a Normafánál

A kullancsokról az gondolnánk, nem túl igényesek a környezeti viszonyokra, illetve mindenütt ott vannak, de ahogy az lenni szokott, amikor az ember kifejezetten keresi, akkor nem találja őket, ám ha csak úgy sétálgat, egyből ott teremnek rajta. A frottírzászlók lengetése és aljnövényzeten való húzgálása mechanikai ingert jelent a kullancsok számára, amelyek azt hiszik, egy gazdaállat haladt el ott.

Rövid kullancsvadászatunk során - meglepő módon - legnagyobb fogásunk a futópálya melletti fűben van: az erdőszéli, dús aljnövényzet fekszik a kullancsoknak. Szűk háromnegyed óra alatt nyolc kullancs kerül üvegcsébe, nőstények, hímek és az ezeknél apróbb nimfák is. Közben a járókelők meg-megállnak, érdeklődve nézik, mit csinálunk, és kérdezgetik Dalmát. A népszerű tévhitek, mind szóba kerülnek. Baj, ha beszakad a kullancs feji része? (Nem, nem baj.) Meddig kell várni a kiszedéssel? (Igyekezzünk minél hamarabb megszabadulni tőlük.) Ugye, a kullancsok a fákról pottyannak ránk? (Nem, a kullancsok nem másznak fákra.)

Rágcsálók, őzek, emberek

Sokan azt gondolják, hogy a kullancsok rovarok, de valójában a pókszabásúak közé tartoznak. Világszerte több száz fajuk van, ezek közül pedig Magyarországon kb. 20-30 kullancsfaj fordulhat elő. A kullancsok fejlődési ciklusa több évig is tarthat, és négy fázisra osztható. A tojásból lárva, nimfa, majd kifejlett állat lesz. (A nimfa kisebb, mint a kifejlett kullancs, és nincsenek még ivarszervei.) Az utóbbi három fejlődési alak mindegyikének vért kell szívnia ahhoz, hogy továbbfejlődjön.

Ilyenkor az avarban vagy a növényzet rejtekében húzódnak meg, ami megvédi őket a szárazságtól és a kedvezőtlen hőmérsékleti hatásoktól.

Egyes kullancsfajok különböző fejlődési alakjai más-más gerinceseken élősködnek. Például a hazánkban leggyakoribbnak számító közönséges kullancs (Ixodes ricinus) hüllőkön, madarakon, emlősökön, köztük az emberen egyaránt megtalálható, ezzel szemben van olyan faj, amely például csak a partifecskéken fordul elő, vagy a denevéreken, mint a hazánkban néhány éve felfedezett Ixodes ariadnae. A gazdaállat nemcsak a táplálkozás, de sok esetben a hímek és a nőstények egymásra találásának terepe is. A hímek csak rövid ideig szívnak vért, egyébként pedig fel-alá mászkálnak a gazdaállaton, hogy rátaláljanak az ott táplálkozó nőstényekre. A megtermékenyítés után a nőstények lepottyannak, néhány hét múlva a talajon több ezer petét raknak, majd elpusztulnak.

Hatékony élősködők

- mondja dr. Farkas Róbert, az Állatorvostudományi Egyetem Parazitológiai és Állattani Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára. „Két fő aktivitási időszakuk tavaszra, illetve ősz elejére tehető, amikor a 20 fok körüli meleg mellé csapadék is társul. A nyári száraz meleget a közönséges kullancsok nem kedvelik, ilyenkor inkább megbújnak az aljnövényzet hűvösében.”

A kullancsokról sokan azt hiszik, hogy a fák koronájából pottyannak le, de az igazság az, hogy az aljnövényzetben vagy a cserjeszintben várakoznak leendő táplálékforrásukra, és 1-1,5 méternél nem másznak magasabbra. A kullancsok várakozás közben jellemző testtartást vesznek fel, első két lábukat felfelé tartva mozgatják, mintha egy radarral próbálnák befogni az érkező gazdaállatok jeleit. Az első lábak első ízeiben található speciális érzékszerv, a Haller-szerv képes a levegő mozgását, páratartalmát, hőmérsékletét, szén-dioxid-tartalmát érzékelni, és olyan receptoraik is vannak, amelyekkel a gerincesek által kibocsátott szaganyagokat is képesek észlelni.

A kullancsok csáprágóikkal ejtenek sebet a gazdaállat bőrén, majd szipókájukkal befúrják magukat, és nekiállnak a vérszívásnak. A kullancsok evolúciója elég jól sikerült. Kidolgozott módszerük van arra például, hogy egy cementálóanyaggal odaragasszák magukat a bőrhöz, értágító molekulákat is kiválasztanak, hogy a véráramlást serkentsék, nyálmirigyük véralvadásgátló anyagot is termel, hogy az általuk ejtett seb ne gyógyuljon be egyből, sőt, gyulladásgátló és az immunrendszer működését blokkoló molekuláikkal a gazdaállat immunrendszerét is átvágják, így napokig képesek észrevétlenül vért szívni.

Klímaváltozás és a kullancsok

Hogy a klímaváltozás hatására az időjárás szeszélyesebbé válik, azt már most is tapasztaljuk. A szárazabbá váló nyarak, a melegebb, csapadékosabb őszi hónapok, az enyhébb telek a kullancsok aktivitását is befolyásolják, ahogy az is, hogy mi, emberek is egyre többet járunk ki a természetbe. „A közönséges kullancs, ami ma is a legelterjedtebb kullancsfaj Európában, egyre inkább terjedőben van, egyre magasabban és egyre északabbra is előfordul. Skandináviában a 60-as évekig nem láttak kullancsot, akkor jelent meg a közönséges kullancs Dél-Svédországban, amely mostanra már Skandinávia északi részét is elérte, ezzel párhuzamosan pedig a Lyme-kór is elkezdett terjedni.”

A változó klíma új kullancsfajok és új kórokozók megjelenését is magával hozza. „A legtöbbször kutyákon élősködő Rhipicephalus sanguineus faj hazánkban nem őshonos, a melegebb klímát kedveli, és nagy előnyt jelent számára, hogy valamennyi fejlődési alakja képes ugyanazon a gazdán megélni. A fajt már nálunk is megtalálták, és találtunk már olyan kórokozót is, kutyában és rókában is, amelynek terjesztésében e fajnak van szerepe.”

Kórokozók közvetítői

A nőstény kullancs több napon keresztül szív vért a gazdaállatokon, miközben testtömege akár százszorosára is megnőhet. Ebből a nagy mennyiségű vérből vonja ki a nőstény a peték képzéséhez szükséges fehérjéket. A kullancsok világszerte közel 300-féle kórokozót terjeszthetnek, ezek többsége veszélytelen az emberre. A veszélyes kórokozók között a legismertebbek az agyvelő- és agyhártyagyulladást okozó vírusok, a Lyme-kórért felelős, Borrelia nemzetségbe tartozó baktériumok, de a kullancsok terjeszthetik a meddőséget okozó Chlamydia nemzetségbeli baktériumokat is.

Általánosságban igaz, hogy a kullancsencephalitis kórokozója ritkábban, míg a Lyme-kórt okozó baktérium gyakrabban fordul elő a legfontosabb vektorfajban, a közönséges kullancsban.

Magyarországon 2017-ben 16 eset bizonyult kullancs által okozott vírusos agyvelőgyulladásnak. A betegség légúti tünetekkel, lázzal kezdődik, majd változatos idegrendszeri tünetek jelentkeznek. Kevésbé közismert, de a fertőzött házi tej is lehet vírushordozó. Az általában kokárda alakú bőrpírral, fáradtsággal, izomfájdalommal, fejfájással járó, súlyosabb esetekben idegrendszeri elváltozásokat is okozó Lyme-fertőzésből 2017-ben Magyarországon 1480 esetet jelentettek, ennél azonban lényegesen több lehet a tényleges fertőzöttek száma.

Vigyázzunk a kutyáinkra is!

A kullancsok felelősek a kutyababéziózist okozó egysejtű kórokozó terjesztéséért is. A babézia világszerte elterjedt; hazánkban először 1905-ben közölték előfordulását. Az állatok egy sztyeppei kullancsfaj, a Dermacentor reticulatus közvetítésével kapják meg a kórokozót, de az egysejtű már a fertőzött kullancs által lerakott peték egy részében is jelen lehet. A vérparazita a vörösvértestekben szaporodik, és ezek szétesését okozza. Korábban a babézia kifejezetten szezonális betegség volt, áprilisban és ősz elején jelent meg, mostanra azonban ez a szezonalitás eltűnőben van, és gyakorlatilag bármikor előfordulhat, még télen is, egy-egy rövid felmelegedési periódusban.

A kullanccsal fertőzött kutyákra hirtelen fellépő bágyadtság, lázas állapot, a vizelet elszíneződése, esetenként a nyálkahártyák sárgás elszíneződése jellemző. A betegség akár hetekig, hónapokig is elhúzódhat, és súlyos veseelégtelenséghez vezethet. Gyógyulás csak a korai stádiumban elkezdett kezelés esetén várható. A kutyákat a Lyme-kór is megbetegítheti, de szembetűnő tünetek nincsenek, általában mozgásszervi tünetek jelentkeznek, mert a kórokozó baktériumok a vérből az ízületekbe vándorolnak.

Ahogy az ember, úgy a kutyák esetében is fontos a megelőzés, a kullancsellenes hatóanyagokat tartalmazó, bőrre csöppenthető szerek, nyakörvek használata, és a kutyák számára létezik Lyme-kór elleni védőoltás is. Az is hasznos lehet, ha nem dobjuk ki a kiszedett kullancsot, mert betegség gyanúja esetén az állatorvos meg tudja azt vizsgálni, és pozitív teszt esetén a kutya gyógyítása időben megkezdhető. A macskák kullancsszempontból szerencsésebbek a kutyáknál, ugyanis sem a babézia, sem a Lyme-kór nem betegíti meg őket.

A kullancsok ellen nem létezik 100%-os védelem, az időfaktor azonban nagyon fontos. Ha időben átvizsgáljuk magunkat és kedvenceinket, sokat tehetünk a betegségek megelőzéséért. A kórokozók átadásához ugyanis a kullancsnak több órára vagy egy-két napra is szüksége lehet. A Lyme-kórt okozó Borrelia nemzetségbéli baktériumok például a kullancs bélrendszerében vannak jelen, így amikor megkezdődik a vérszívás, idő kell ahhoz, hogy a bélből feljussanak a nyálmirigybe, vagyis 24-48 óra is szükséges lehet ahhoz, hogy átadják a kórokozót.

Hasznos tudnivalók

• Túrázás során figyeljünk a megfelelő ruházatra! Tűrjük be a nadrágszárat a zokniba, inget, pólót a nadrágba, és lehetőleg viseljünk világos ruházatot, hogy könnyebben észrevegyük a kullancsot.
• Nincs baj, ha a kullancs szájszerve beszakad, egy-két héten belül, mint egy szálka, magától kilökődik.
• A kullancsriasztó krémek, szprék általában csak 2-3 óráig hatásosak, ezután használatukat ismételni kell.
• A vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás ellen védőoltással védekezhetünk, a Lyme-kór ellen nincs védőoltás, de antibiotikumos kezeléssel gyógyítható.
• Semmi esetre se tegyünk krémet, olajat a kullancsra, mert az állat hátsó, negyedik pár lábának a közelében vannak a légzőnyílások, és ha azokat lezárjuk, a kullancs elkezd fuldokolni, és visszaöklendezi a nyálát, azzal együtt pedig az esetleges kórokozókat. Ragadjuk meg a kullancsot a bőrhöz lehető legközelebb, majd lassan, tekergetés nélkül, állandó erővel húzzuk kifelé. A kiszedéshez előzetesen fertőtlenített csipeszt vagy speciális kullancskiszedőt használjunk.
• A Lyme-kór kórokozóinak kimutatására léteznek már laboratóriumi módszerek, és patikában kapható Lyme-gyorstesztek is. Ezek között van olyan, amelyik a kiszedett kullancs vizsgálatára alkalmas, valamint olyan is, amellyel 2-4 héttel a csípés után a vérből lehet kimutatni a Borrelia jelenlétét. A tesztek nem adnak 100%-os eredményt, a terápia időben történő elkezdésében viszont segíthetnek. Az azonban fontos, hogy az esetlegesen kapott pozitív eredmény önmagában még nem indokolja a terápia megkezdését, ahogy a negatív eredmény sem zárja ki a fertőződés lehetőségét.

A cikk megjelent a Turista Magazin 2018. júniusi számában.