Összeállításunkban olyan hazai templomokat mutatunk be, amelyek szépségük mellett egyedi építészeti megoldásaikkal is lenyűgöznek.
1. Békéscsabai evangélikus nagy- és kistemplom
A békéscsabai templom meghökkentő méretekkel rendelkezik
A békéscsabaiak büszkesége a város központjában található két, egymás közelében álló evangélikus templom. Ezzel a templomkompozícióval hazánkban a csabaiak biztosan lutheránus nagyhatalomnak számítanak. A klasszicista stílusú, de copf és empire elemeket is vegyítő nagytemplom nemcsak Magyarország, de egyben Közép-Európa legnagyobb evangélikus temploma. Belseje meghökkentő mértekkel rendelkezik. Belmagassága 27 méter, hossza 55 méter, szélessége 27 méter. A falak szélessége helyenként a 3,8 méter is eléri. A kétemeletes karzattal büszkélkedő térben 3500 ülőhely van, s a templom közel 5000 hívő befogadására alkalmas. A belső tér monumentalitása szépen érvényesül a fehér és zöldes színű, dísztelen falak között. Külseje is impozáns, órapárkányos tornya 75 méter magas. A mellette lévő evangélikus kistemplomnak sem kell szégyenkeznie, hiszen ha nem is a legnagyobb, de a város legrégebbi temploma. 1743-ban épült barokk stílusban, és az ő harangjai hívják a híveket istentiszteletre, mert a nagytemplom harangjait az I. világháborúban elrekvirálták, és azóta sem kapott újakat. Nyitvatartási időn kívül csak előzetes bejelentkezéssel látogathatók.
2. Hajdúdorogi görögkatolikus székesegyház
Érdemes megnézni a templom ikonosztázát
Az Alföld északi részén, a Hajdúháton fekszik Hajdúdorog, ahol a magyar görögkatolikus egyház legrangosabb épülete a város központjában magasodik. Az „Istenszülő Bevezetése a Templomba Székesegyház” alapjai a 17. századból származnak. Az évszázadok során többször átépítették, kibővítették, legutolsó komplex felújítását 2006-ban fejezeték be, így mára teljes pompájában várja a látogatókat. A háromhajós bazilikális elrendezésű templomot 1912-ben X. Pius pápa székesegyházi rangra emelte. A katedrális belső terét a görögkatolikus liturgia hagyományai alapján alakították ki. Leglátványosabb és leghíresebb része a szentélyt a főhajótól elválasztó fal, az ikonosztáz, amely a 18. század végén készült késő barokk stílusban. A 11 méter magas, 7 méter széles, ötszintű képfalon 54 képet helyeztek el. A gazdagon aranyozott keret és a világoszöld színű szegély kiemeli az ikonok hatását. Értékes berendezési tárgya még a főhajó déli boltíveinél felállított baldachinos püspöki trón. A székesegyházat hangulatos, gondozott park veszi körül. A kert északi oldalát egy közel 50 méter hosszú erődfalszakasz zárja le. A templom csak előzetes bejelentkezéssel látogatható.
3. Karcsai református templom
A templomot a szóbeszéd szerint tündérek építették egyetlen éjszaka alatt
A Bodrogközben, a magyar-szlovák határ közelében, Karcsa községében egy csodaszép Árpád-kori műemlék templomra bukkanhatunk. Már keletkezése is mesés, legalábbis a néphagyomány szerint. Állítólag tündérek építették egy éjszaka alatt. A történelmi források viszont úgy tartják, hogy a két részből álló téglatemplom szentélyrészét egy rotundából (körtemplom) alakították ki a 12. században, míg a hosszanti hajóját a 13. században toldották hozzá. A templom a 16. század közepe óta református, 1873-ban leégett, 1896-ban Schulek Frigyes restaurálta. Az épület jelenlegi formáját, a középkori alakját idéző, magas zsindelyes tetejét és az új haranglábat az 1967 és 1970 közötti felújítása során kapta. Különlegessége, hogy a román stílus egyik legegyénibb, olasz-dalmát jellegű magyarországi építészeti emléke. A hajó igényes, belső kiképzése, illetve az olasz-francia hatásokat mutató faragványok jelenléte (egyes tudósok szerint) a johannita lovagrend itteni megtelepedésével hozható kapcsolatba. Leggyorsabban Sárospatakról közelíthetjük meg Karcsát, gyalog az Alföldi Kéktúra jelzését követve érhetünk el a templomot. Hétköznapokon ingyenesen látogatható.
4. Mádi zsinagóga
Tehetős borkereskedők pénzéből építették a zsinagógát
Tokaj-Hegyalja legszebb zsinagógája a Zempléni-hegység déli lábánál, Mádon található, és 1795-ben épült. Építését módos borkereskedők, a Brener és a Teitelbaum testvérek finanszírozták. A régi zsidó törvények alapján a nők, a férfiak és a gyerekek hordták a köveket a környező bányákból az építkezéshez, hogy idegen kéz nem érintse őket. Később elemi iskola és jesiva is működött itt. A II. világháború után az épület romlásnak indult, helyreállítását 2000-ben kezdték meg, és a gyönyörűen felújított zsinagógát 2004-ben adták át. Az impozáns belső teret intimitás jellemzi, míg kívülről a barokk és a copf stílus sajátos keveredése teszi egyedivé a magyarországi zsinagógák között. A központi teret a négy tartóoszlopon fekvő kilenc boltszakasz fedi, itt van a függönyös tóraszekrény és a tóraolvasó asztal is. A földszinti részben 130 férfi foglalhat helyet. A nők külön bejáraton közelíthetik meg a számukra fenntartott karzatot. A falakat bibliai szövegű kartusok díszítik. A templom múzeumként is működik, az imaterem előterében színvonalas helytörténeti kiállítás látható. Egész évben látogatható, a nyitvatartási időn túl előzetes bejelentkezés szükséges a zsinagóga gondnokánál.
5. Szilvásváradi református körtemplom
Az osztálykirándulások egyik klasszikusa
A Bükk északnyugati peremén fekvő Szilvásváradot nem kell bemutatni. A Szalajka-völgy természeti szépségei, a pisztrángok és a lipicai ménes mellett épített különlegességekkel is találkozhatunk a községben. A dombon magasodó hófehér református templom kör alakjával, nagyságával és klasszicista stílusával egyedülálló műemlék Magyarországon. 2014-ben befejeződtek a több évig tartó felújítási munkálatok, amelyeknek köszönhetően a templom kívül-belül megszépült. A szájhagyomány szerint - az eredetileg katolikusnak készült körtemplomot - a település egykori földbirtokosa, gróf Keglevich Miklós emeltette az 1840-es évek elején. Miután azonban az egri érsekkel nézeteltérésbe keveredett, fricskaként a református egyháznak adományozta az épületet. 1865-ben a körtemplom harangtornyot is kapott. Az építmény nemcsak külső méreteivel, dór oszlopaival, a főhomlokzat előtti nyitott oszlopcsarnokával, de belső terével is lenyűgöző. Körben fehér falak, hatalmas oszlopok, és szerencsére az oszlopok tetején körbefutó karzatra is fel lehet menni, ahonnan még meggyőzőbbnek tűnik a templom monumentalitása. Június 15. és szeptember 15. között, szerdától vasárnapig 15-18 óráig látogatható, ezenkívül csak istentisztelet alkalmával térhetünk be.
Még több szép és érdekes templomról olvashatsz a cikk első részében.
A cikk megjelent a Turista Magazin 2016. decemberi - 2017. januári számában.
