A területen több mint 500 gólyapár fészkel, amelyek most egymás után érkeznek vissza a vándorútról.
Az első példányok már február végén megjelentek a KMNP területein. Ezek valószínűleg olyan egyedek, amelyek nem repültek el Afrikába, hanem a Közel-Keleten vészelték át a téli, táplálékhiányos időszakot - írja a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság a weboldalán.
A tavaszi vándorút nagyjából egy hónapig tart, ez alatt több ezer kilométert tesznek meg a madarak. Az út nem veszélytelen, sokan elpusztulnak a kimerültségről, vagy ragadozók áldozatává válnak, nem is beszélve a libanoni helyzetről, amiről ebben a cikkben írtunk bővebben. A fiatal példányok között akadnak olyanok, amelyek nem jönnek vissza Európába, csak 4-5 éves korukban jelennek meg újra, amikor ivarérettekké váltak.
A gólyák a korábbi fészkeikhez ragaszkodnak, a március vége már a tatarozás időszaka. Az első tojásokat április elején rakják le, ezekből május közepén bújnak ki a fiókák. A kisgólyák augusztus végén már készen állnak arra, hogy nekivágjanak az Afrikába vezető útnak. A népnyelv egyébként azt tartja a gólyákról, hogy a „legmagyarabb” madarak, mert augusztus 20. körül kelnek útra és március 15. tájékán térnek vissza - tudhatjuk meg a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság cikkéből.
Kapcsolódó cikkeink:
Gólyák a célkeresztben - Mi történik Libanonban?
Megszüntette a gólyakameráit az MME
Az őrségiek is meglepődtek az első fekete gólyán
Zoltán úton hazafelé, Báróról egyelőre semmi hír
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
