A népszerű turistahelyek holt szezonban egészen más arcukat mutatják, mint a nyári csúcsidőszakban. Ilyenkor az embernek arra is van esélye, hogy ott, ahol egyébként tömegek kerülgetik egymást, egyes-egyedül sétálgasson. Mint például Lillafüreden, egy hideg, szürke téli hétköznapon.
A Palotaszálló méltóságteljes épülete a havas, téli tájban még a szokásosnál is nagyobb hatással van az ideérkezőre. Ahogy begurultunk a busszal, kicsit olyan érzésem volt, mintha egy Agatha Christie-regény filmváltozatának nyitó képsorait látnám. Előkelő szálloda a zordon tájban, távol a külvilág zajától. Már csak Poirot felügyelő hiányzott, aki tökéletesre fésült bajuszával, még mit sem sejtve lép be a kapun, hogy jól megérdemelt pihenése helyett ismét felgöngyölítsen egy bűnügyet.
Palotaszálló, a hegyek ölelésében
A Hámori-tó befagyott jege még tartotta magát, de a tetején már olvadás nyomai mutatkoztak, ezért is csodálkoztam, mikor megláttam két horgászt, akik kis székeikkel egy lék mellett vártak a nagy fogásra. Mire azonban a közelükbe értem volna, hogy megkérdezzem őket a jég állapotáról, a rendőrök megelőztek, és kitessékelték őket a partra.
Szürke Szikla, szürke időben
A környéket még vastag hótakaró borította, a február végi hónak nem nagyon volt alkalma elolvadni. A tó túlpartján, a hegy tövében a kommunizmus titkos légvédelmi objektuma szürkéllett. A ma üresen álló Sziklát egykor számos legenda övezte. Ezek egyike szerint a Palotaszállóból titkos alagút vezetett a Sziklához, melyen keresztül az itt pihenő pártvezetők egy esetleges támadás esetén kimenekülhettek volna. A Lillafüredi sétányon sétálgatva egy lélekkel sem találkoztam, csak a madarak hangoskodtak, akik, hála a környék iskolásainak és óvodásainak, dúskálhattak eleségben.
A legvagányabb madáretető
Cseppkövek és telelő denevérek
A Szent István-barlang ilyenkor, téli szezonban csak csökkentett üzemmódban működik. Így aztán a barlangi túrára várva úgy érzi magát az ember, mint sok vidéki kisváros mozijában, mikor azon izgul, vajon összejön-e a szükséges öt néző. Ennél kevesebb embernek ugyanis nem vetítik le a filmet. A túra is csak öt fővel indult volna el, de ezúttal nem sok esély volt erre, így inkább tettem még egy kört a környéken, és visszajöttem a 11 órakor kezdődő túrára, ami akkor is elindul, ha csak egy ember van. Aki, ezt lekésné, ne bánkódjon, mert 14 órakor is van egy garantált túra.
Egy februári hétköznapon a kisvasút sem jár
A Szent István-barlang megismerése a szájhagyomány szerint egy kutyának volt köszönhető. Szegény állat ugyanis beesett a barlangba egy lyukon keresztül, és vonítását hallva találtak rá a környékbeliek a barlang felső bejáratára. 1913-ban Kadic Ottokár ereszkedett le először az akkor Kutya-lyuknak nevezett járatba és jutott el az első nagy terembe. A barlang kiépítése és megnyitása a nagyközönség számára 1931-ben történt meg. A II. világháború idején óvóhelyként is szolgált, ennek nyomait ma jó néhány letört cseppkő őrzi.
Szent István-barlang
Ilyenkor télen a gyönyörű cseppkövek mellett telelő denevéreket is lehet látni. Már rögtön a bejárat után megláttuk a járat tetejéről csüngő kis emlősöket. Mintha nagyra nőtt szőlőszemek lettek volna, ahogy egymás közelében, mozdulatlanul lógtak fejjel lefelé. Mint túravezetőnktől megtudtuk ezek nagy patkósorrú denevérek voltak, melyek téli pihenőjét a földalatti látogatók nem zavarják. Ennek ellenére pisszenni sem mertem, csak némán csodáltam, ahogy a fejem felett mozdulatlanul aludtak a denevérek.
Telelő denevérek
A Szent István-barlangot ma nyolc denevérfaj egyedei választják téli szállásként. 1930-ban még itt telelt a hosszúszárnyú denevérek legnagyobb hazai állománya is, de mára ez a faj, sajnos, szinte teljesen eltűnt nem csak a Bükkből, de az országból is.
A barlang, amit Petőfi is megcsodált
Ahogy véget ért a szakvezetés, siettem át az Anna-barlangba, ahol délben kezdődött a garantált túra. A Palotaszálló függőkertjének aljában nyíló kis barlang világviszonylatban is egyedülálló mésztufa-barlang, amihez hasonló csak néhány van világszerte. A 150-200 ezer éve tartó folyamat során a Szinva vizéből kicsapódó mész vékony kéreggel vonta be a környező növényzetet, majd teljesen befedte azokat, mintegy 600 méter hosszú, 200 méter széles és 40-45 méter vastag édesvízi mészkőlerakódást kialakítva. Az idők során a vízeséseknél lehajló sűrű növényzet alatti fülkék beboltozódásával üregek jöttek létre, melyeket aztán a víz is, utat keresve magának, tovább alakított, később pedig, hogy a barlang látogathatóvá váljon, mesterségesen is nagyobbá tették azokat. A mészkéreggel bevont növényi részek, mohafonatok, gyökerek, nagyon különleges látványt eredményeznek, mintha korallok és tengeri szivacsok között mászkálna az ember. Néhol még határozott növényi részek, például bekérgezett tölgymakkok és egy borostyánlevél lenyomata is kivehetőek.
Anna-barlang
Az Anna-barlangban is láttunk néhány telelő denevért, ezek kis patkósorrú denevérek voltak, melyek magányosan, magukat teljesen szárnyaik közé zárva telelnek. A barlangban néhány helyen vékony korombevonat látható. Az 1833-as kiépítés után ugyanis hosszú évtizedekig gyertya-és fáklyavilágítás mellett mutatták be a barlangot a látogatóknak, ennek nyomai látszanak ma is. 1847-ben egyébként Petőfi Sándor is járt itt, ezért egy ideig a barlang az ő nevét viselte.
Síugrósánc és bobpálya is volt itt
Lillafüred egyik legnagyobb látványossága kétségkívül a Szinva vízesése, mely csapadékos időben a 20 méteres magasságot is elérheti. A hosszú, kemény fagyok megtették hatásukat és a vízesés teljesen jégbe fagyott. Ottjártamkor a jég egy része már elolvadt, de még így is maradtak vastag jégoszlopok.
Még jég és már víz - az ország legnagyobb függőleges vízesése
A lillafüredi vízesést az 1927-30 között épült Palotaszálló építésekor, a Szinva elterelésével alakították ki. Maga a szálló a Szinva-vízesés egykori forrásmészkő-dombjára épült, és az 1930-as megnyitás után 1945-ig a korabeli elit kedvelt nyaralóhelye volt. Több rangos eseményt is rendeztek itt, például 1931-ben az első Magyar Filmhetet, de itt forgatták például a Meseautó című filmet is, rendeztek itt nemzetközi teniszversenyt és 1933-ban az Írói Hétnek is Lillafüred adott otthont. Ez utóbbi eseményen résztvevőként József Attila is itt volt, és a környék szépsége ihlette az Óda című vers megírására. Ennek emlékére áll ma a költő szobra a szálló függőkertjében.
A Palotaszálló teraszán írta József Attila az Óda első sorait
Lillafüred különleges klímája mellett a Felsőhámori Gyógyfürdőház kúrái is vonzották a vendégeket, de az is tervben volt, hogy az üdülőtelepet a téli sportok központjává tegyék. Volt itt ródli-és bobpálya, felvonóval ellátott sípálya, sőt síugrósánc is. A tavon télen korcsolyáztak, nyáron pedig csónakázni, vitorlázni lehetett, a fürdőzőknek pedig a 20-as években strandot hoztak létre. A tó hideg vize miatt azonban csak kevesen merészkedtek a vízbe.
Fürdőzők a Hámori-tóban, 1930-ban
A bükki vashámorok
A Hámori-tó helyén eredetileg egy kisebb természetes tó volt, amit a 14. században a pálosok halastóként használtak. A mai tó 1811-1813 között alakult ki, amikor Fazola Frigyes meghosszabbította a Szinva mésztufagátját, hogy biztosítsa az egyenletes vízellátást a már itt működő vashámoroknak. A folyóvízre azért volt szükség, mert az mozgatta a fém megmunkálásához szükséges hatalmas kalapácsokat. Fazola Henrikről és fiáról, Frigyesről, akik a bükki vasgyártás atyjai voltak többet is megtudhatunk a felsőhámori Kohászati Múzeumban.
Kohászati múzeum Felsőhámorban
Az 1770-es években, barokk stílusban épült múzeum eredetileg a Fazola-féle diósgyőri vasgyár kancellária épülete volt. Az állandó kiállításon alapos áttekintést kapunk a vaskohászat történetéről, az ókori fémmegmunkálástól kezdve, a középkori sodronyingeken és a felső-hámori vasolvasztókon át egészen a diósgyőri kohászat 20. századi történetéig. A kiállított tárgyak között láthatjuk például a diósgyőri vasgyár alapítólevelét is, amit Fazola Henrik Mária Teréziától kapott meg.
Az újmassai Őskohó
Ha már erre járunk, érdemes egy kis kitérőt is tenni a Garadna völgyébe is. Itt áll ugyanis az a jelentős ipartörténeti műemléknek számító Őskohó, ami annak a kohónak a rekonstruált maradványa, amit 1813-ban Fazola Frigyes építtetett Újmassán. A 11 méter magas faszéntüzelésű nagyolvasztó 1872-ig működött. Az Őskohó mellett álló Massa Múzeum télen zárva tart, de ezt most nem bántam annyira, mert úgy sem lett volna rá elég időm. Úgyhogy beírtam szépen a tavaszi tervek közé, a Szeleta-tető, a Herman Ottó Emlékmúzeum, a Garadna-völgyi pisztrángtelep és Szinva tanösvény mellé. Csak férjen bele majd az időmbe a sok látnivaló.
Forrás: A Bükki Nemzeti Park, Hegyek, erdők, emberek (szerk. Baráz Csaba, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, 2002.)
Márciusban, az országos „Barlangok hónapja” programsorozat keretében, az Anna-barlang és a Szent István-barlang kedvezményes belépőjeggyel látogatható.
Kapcsolódó cikkek:
Lillafüreden tavasztól hasít az új libegő
Toplistás csavargás Miskolcon- túratippekkel
Gépesítve a Bükkön át- Lillafüred-Andókút
