Pisztrángok a sebes vizű hegyi patakokban, a csodálatos Palotaszálló, Diósgyőr ódon vára és a Bükk végeláthatatlan rengetege. Az ismerős különlegességek közötti kapcsolat pedig egy más tájakról megszokott, mégis ezernyi részletében egyedi látványosság. Kérjük, a vágány mellett vigyázzanak!
Miskolc városa igazán szerencsés helyzetben van, hiszen ahogy nyugat felé haladva a házak egyre kisebbek lesznek, egy olyan zöld rengeteg tűnik fel az utcák végén, amely sok-sok évre elegendő felfedezést, élményt és egészséges testmozgást ígér, ráadásul egy egészen rövid utazással elérhető.
Hámori szurdok a Bedő Albert hegyről
A Bükk hegység legfőbb kőzettípusa, a hófehér mészkő, az ősi tengerek fenekén keletkezett, megannyi réteg egymásra rakódásával, amelyeket később a hegységképző erők a legtöbb helyen közel függőleges helyzetbe fordítottak. Így mára a Bükk nemcsak hazánk legnagyobb átlagmagasságú hegysége, de hatalmas, függőleges szikláival és szédítő mélységű völgyeivel az egyik legvadregényesebb is. A hegység tömbjébe mélyen beékelődő, egyenletesen magas vízhozamú Szinva és Garanda patak szépséges völgyei egyben a 19. század elején születő vaskohászat bölcsői is voltak.
Vasút a sziklák és barlangok földjén
A hegyek természeti kincseinek felhasználása mégis évtizedekkel később vett nagy lendületet: az első világháború után a hazai erdőállomány nagy része a határokon kívülre került. Az addig csendes Szinva-völgy hirtelen út- és vasútépítéstől lett hangos. A Miskolcot Garadnával összekötő erdei vasút kevesebb mint egy év alatt épült meg. A meredek hegyoldalban haladó pályán kívül nagyobb műtárgyak is készültek. Az Alsó-Hámor fölötti Mély-völgy áthidalására épült viadukt 20 méteres magasságával ma hazánk legmagasabb vasúti hídja.
A 20 méteres Mély-völgyi híd
A következő években számos szárnyvonal épült a Szinva völgyéből kiágazva, és az egyre növekvő teherforgalom mellett az új bükki vasút már utasokat is szállított. Volt is hova, hiszen 1930-ra elkészült a pompás lillafüredi Palotaszálló, amely a hozzá tartozó kertekkel és a megújult Hámori-tóval együtt a környék turisztikai központjává vált. A vasút lillafüredi állomása is ekkor nyerte el a mai formáját: a Szinva patak húsz méter magas mesterséges vízesésének kialakítása, valamint a pálya áthelyezése miatt egy második alagút és egy új híd is épült. Az itteni alagutak különlegessége, hogy a kapuzatokat leszámítva nincs belső falazatuk, a vonatok egy-egy mesterséges „barlangban” gurulnak át a hegyek gyomrán.
A Hámori-tó a Kastélyszállóval Lillafüreden
A vasúti pálya az 1950-es évekre érte el a legnagyobb kiterjedését, majd a következő évtizedekben a faanyagszállítás visszaesésével együtt a szárnyvonalak nagy részét felszedték, a fővonal megrövidítése nyomán pedig a Miskolc belvárosában lévő végállomás is a mai helyére, az 1-es villamos Dorottya utcai megállójához került.
A Dorottya utcai végállomás, és találkozó Puskaporosnál
Villamosmegállóból a Bükk-fennsík tövébe
A Bükk természeti kincsei és a vonatból elénk táruló panoráma ma is sokakat vonz a környékre, ezért a Lillafüredi Állami Erdei Vasút ma is az egész évben közlekedő kisvasutak egyike hazánkban. Szerencsére az utolsóként megmaradt mahócai szárnyvonal megmenekült a bezárástól, a városszéli Papírgyár állomásról észak felé kiágazó vonalon kisebb-nagyobb rendszerességgel továbbra is közlekedtek a kirándulókat szállító szerelvények.
Emelkedő a Papírgyár állomás fölött
A vonal kalandos története a kilencvenes évek végén kis híján jóra fordult: elkészültek a Tardonára vezető, öt kilométeres hosszabbítás tervei, majd 1998 tavaszára az építés is. Sajnos azonban a fokozottan védett természeti területet átvágó szakasz miatt nem sikerült megszerezni a szükséges engedélyeket, így az itteni meghosszabbítás egyelőre lekerült a napirendről. Szerencsére a szárnyvonal egy hosszabb üzemszünet után, a 2010-es évek közepére, újra életre kelt, s bár idén csak havonta egy-egy különvonat formájában, de újra rendszeres a vonatközlekedés. A különvonatokhoz a legtöbbször Lillafüredre és a közeli látnivalókhoz vezető túrák, szalonnasütések, illetve egyéb szabadtéri programok is kapcsolódnak.
Csodás a panoráma a Mály-völgyi hídról
A Garadnáig „repítő” vonóerőt más hegyvidéki kisvasutunk elterjedt típusa, az Mk48 sorozatú mozdonyok biztosítják, az utasok pedig ma is az 1920-as években épült személykocsikon utazhatnak. Ezek különlegessége, hogy a kalauzok a kocsik oldalának teljes hosszán végigfutó lépcsőkön járják végig a szerelvényt.
Kalauz munka közben
A vasút mai képét az elmúlt évek fejlesztései is meghatározzák. A kerekesszékes utasok szállítására alkalmassá tett kocsi üzembe állítása után rövidesen elkészült Európa első kisvasúti hibrid mozdonya, amely villamos hajtásával néhány kilométert belső égésű motor használata nélkül is képes megtenni. A lillafüredi állomás 2010-es felújításának eredményeként nemcsak a Bükk élővilágát bemutató kiállítótér jött létre, de az előcsarnokban elhelyezett mozdonyszimulátorban akár a rég elveszett mellékvonalak is bejárhatók.
Mozdonyszimulátor a lillafüredi állomáson
Irány az erdő!
Indulás után a szerelvény az első kilométert még Miskolc tízemeletes lakóházainak közelében teszi meg, amelyek mögött Diósgyőr vára is fel-fel bukkan. A Papírgyár állomásnál, a mahócai vonal leágazása után állandósul a meredek emelkedő, és beérünk az erdőbe. A százéves, óriás bükkfák tövében haladva előbb Alsó-, majd Felső-Hámor házai bukkannak elő, egyre mélyebben a völgyben, az alagút után pedig a völgy sík mélyén áll meg a vonat: Lillafüred állomáson. Itt akár a közvetlen környék felfedezése is egész napos programot kínál. Az egész évben nyitva tartó Szent István- és Anna-barlang mellett a hámori-tavi csónakázás, a tóparti séta, avagy a völgy fölötti tucatnyi kilátóhely megmászása színesítheti a programot.
A Fazola-őskoho és újabb vonattalálkozó
Lillafüred után a vonat egy kilométeren belül újabb alagúton és két kisebb völgyhídon is végigmegy. A következő megálló a Fazola-őskohó. Az itt található, Európában is ritkaságnak számító, mintegy 200 éves kohó nem csupán múzeum: szeptemberben, a Fazola-napokon, a vas is újra felizzik benne. A közeli Közép-Garadna megállótól pár száz méterre található pisztrángkeltető telep saját halsütödével és étteremmel is rendelkezik, ahol a vendégek akár néhány órája kifogott halat is fogyaszthatnak. Garadna végállomás szintén külterületen, már több mint 400 méteres magasságban található, két kilométerre Miskolc-Ómassa alatt. Az innen induló sárga kereszt turistajelzésen a Kis-fennsík legmagasabb pontjára, a 756 m magas Örvény-kőre vezet, míg a zöld jelzésen az esős időben vízesésekkel teli Sebes-víz völgyén át a Nagy-Fennsíkra juthatunk el. A környék kilátóhelyeiről Miskolcra is könnyen visszapillanthatunk: a zakatoló kerekeken elhagyott város innen már egészen távolinak látszik.
A Garadna végállomás
A Lillafüredi Állami Erdei Vasúton hagyományosan bőséges programkínálat várja a látogatókat. November 26. és december 16. között napi négy szerelvény szállítja a gyerekeket a Lillafüredi Állami Erdei Vasút Dorottya utcai végállomásáról a Mikulás Lillafüredi mesebirodalmába. A Diósgyőri MikulásvonatŽ-on a kicsik találkozhatnak többek között Süsüvel, a sárkánnyal, Vukkal, a rókával, Gruval és a minyonokkal, valamint természetesen a Mikulással is. Az egyórás játék végén a zenélő kincsesládából minden gyermek megkaphatja a várva várt mikuláscsomagot, majd a krampuszokkal együtt visszautaznak Miskolcra.
Jegyet online vagy személyesen a LÁEV Dorottya utcai végállomásán lehet vásárolni.
További részletek: www.mikulasvonat.hu
Kapcsolódó cikkeink:
Lillafüreden tavasztól hasít az új libegő
Extra túratippek bevállalósoknak
