Tihanyban az a jó, hogy nemcsak a Balaton-parton lehet remekül elütni az időt, de túrázni is iszonyúan jókat lehet. Például az ország első bemutató sétaútján, a Balaton híres kutatójáról, Lóczy Lajosról elnevezett tanösvényen.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén lévő tanösvény több körúttal hálózza be a Tihanyi-félszigetet. Teljes hossza 18 km, de akinek ez így egyszerre sok, bárhol be-, illetve lecsatlakozhat.
A tihanyi Belső-tó
Az útvonal kiindulópontja a Sajkod melletti apáti templomromnál van, ahonnan az Apáti-hegyen, a Nyereg-hegyen és a Csúcs-hegyen keresztül a félsziget déli részén található Szarkádi-erdőbe, majd a Gejzírmező és az Aranyház érintésével az Ősközségbe vezet. Innen egy önálló, néhány órás túrának is beillő szakaszként a Kiserdő-tető-Óvár-Barátlakások-útvonalon a tihanyi hajóállomásra visz. A közelmúlt fejlesztéseinek eredményeként a teljes tanösvény nagyon jól ki van táblázva, így akár a faluból is tehetünk kisebb-nagyobb portyákat, ráadásul több irányban.
A tanösvény fő látnivalóit az egykori utóvulkáni tevékenységek nyomán kialakult geológiai érdekességek jelentik, mint például a Szarkádi-erdő és a Belső-tó között elterülő gejzírmező, amely mintegy hárommillió évvel ezelőtt keletkezett. A bazaltvulkánosságot követően a utóvulkáni folyamatok során gejzírek törtek fel itt, akárcsak ma Izlandon. A forró vízből és a meleg vizes tavakból kicsapódó kovatartalmú anyagok fokozatosan kőzetté alakultak, és kisebb-nagyobb gejziritkúpokat hoztak létre. Ezek közül a legismertebb az Aranyház, amely a rátelepedett sárga színű zuzmóról kapta a nevét. A félsziget legmagasabb pontjának, a Csúcs-hegynek a tetején szintén egy gejziritsapka van, oldalában pedig egy barlang, amelyben a hagyomány szerint Sobri Jóska, a híres bakonyi betyár tanyázott.
Ha június végén, július elején járunk erre, a levendulavirágzást is elcsíphetjük. A félsziget nyugati felén, az Apáti-hegy délre néző lejtőjén Bittera Gyula, korának neves gyógynövényszakértője kezdte meg a levendulatermesztést. Magas illóolaj-tartalma miatt a tihanyi levendula rövidesen egész Európában keresett lett. Ősszel szintén érdemes errefelé túrázni, amikor már színesednek a tihanyi szőlők és az erdők, s a cserszömörce vörösre festi a tájat.
Ürge-nyüzsgés tavasszal és nyáron a Belső-tó partján
A félszigeten élő állatok közül minden bizonnyal az ürgék végeznének a népszerűségi lista élén. A Belső-tó mellett, ahol a magyar szürke marhák legelésznek komótosan, tavasztól kora őszig egészen közelről lehet megfigyelni ezeket az aranyos kisemlősöket. Az ürge néhány évtizeddel ezelőtt még gyakori rágcsáló volt itt, azonban az állattartás visszaszorulásával szinte teljesen eltűnt a félszigetről. A 2003-ban megkezdett visszatelepítési program sikerének köszönhetően ma már egy stabil populáció él a Belső-tó partján.
Barátlakások a Lóczy Lajosról elnevezett tanösvény mentén
A tanösvényen történeti érdekességeket is találhatunk, például a barátlakásokat vagy az Óvár tetején fennmaradt vaskori földsáncmaradványt, ahonnan nem mellesleg még a kilátás is páratlan.
A tanösvény hossza: 18 km (szakaszonként is bejárható)
A tanösvény állomásai:
Nyereg-hegy, Csúcs-hegy, Gejzírmező, Aranyház, Kiserdő-tető, Óvár, Barátlakások
Vízvételi lehetőség: Tihanyban és Sajkodon
Még több infó a tanösvényről itt.
Megjelent a Turista Magazin 2014. októberi számában.
Kapcsolódó cikkeink:
Ökoturisztikai látogatóközpont Badacsonytördemicen
Mohaágyon fekve a Balaton-felvidéken
Top úticél gyerkőccel: Sas-hegyi tanösvény