Az erdei szalonkát kiváló rejtőszíne miatt nappal sem könnyű észrevenni, de éjszaka meg még úgyse. Pedig ez a rejtőzködő madár leginkább az esti időszakban aktív. Csatlakoztunk dr. Schally Gergely egyetemi oktató-kutató szalonkagyűrűző túrájához, hogy találkozhassunk az erdők titokzatos tündérmadarával. Hogy milyen hangulatú egy éjszakai becserkészős szalonkagyűrűzés, azt videónkban megmutatjuk.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szerint 2001-ben nálunk, a Brit Királyi Madárvédelmi Társaság szerint 1995-ben Marokkóban tűnt fel utoljára a vékonycsőrű póling, egy azonban egészen valószínű: többet sehol sem fogjuk látni.
Az új madárfaj a különös tamariszkuszposzáta nevet viseli, és november elsején került rá jelölőgyűrű a szegedi Fehér-tónál.
1949-ben jelentettek utoljára magyar gyűrűs kanalasgémet Egyiptomból, de most, 75 év után ismét felbukkant egy fiatal példány, amely mindössze két és fél nap alatt repült el hazánkból az észak-afrikai országig.
A most 16. életévében járó madár óvatos becslések szerint is 255 000 km-t vándorolt eddig, ami akkora távolság, mintha 6,5-szer körberepülte volna az egyenlítő mentén a Földet.
Veszprémi Állatkertben kelt és nevelkedett három fiatal uhu térhetett vissza a Tarna-vidéki vadonba.
Fiatal kabasólyom landolt Varbó főutcáján. Rosszul érintette a vihar és a csapadékos időjárás, teljesen legyengült, de a helyiek a segítségére siettek, és jó kezekbe került.
A több mint 30 éve zajló dunai madárszámlálások során kevesebb mint tíz alkalommal került szem elé ez a madárfaj, akkor is csak néhány egyed. Most viszont csaknem két tucatot sikerült megfigyelni a Duna gemenci szakaszán. Felbukkanásánál már csak külseje meglepőbb.
Népes seregélycsapatok gyülekeznek és kísérik a legelő állatokat az alföldi pusztában. Miért teszik ezt?
A Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság Kis-Sárréten dolgozó természetvédelmi őre egyik reggel hangos kutyaugatásra lett figyelmes. Nagyon meglepődött, amikor meglátta a mogyoróbokrok alatt megbújó vendéget.
Jelenleg közel 130 olyan madárfaj van a világon, amelyeket elveszettnek tekintenek, ezeket a madarakat már tíz éve nem látta senki, de ez jó esetben nem jelenti azt, hogy örökre eltűntek.
Az utóbbi néhány évben jelentősen megnőtt a bagolyköpet-vizsgálatok iránti érdeklődés, mely tovább fokozódik a technika fejlődésével. Ebben a cikkben bevezetünk a bagolyköpetek világába, bemutatjuk, hogyan néznek ki, miként történik a feldolgozásuk, és milyen izgalmas felfedezésekre lehet bukkanni bennük.
A Tiszánál kapták lencsevégre a korrekorder madarat. A szakembereknek nincs tudomásuk ilyen idős, gyűrűzött fekete gólyáról. Szerintetek mennyi idős lehet ez a matuzsálem?
A Körös-Maros Nemzeti Park (KMNP) területén idén is sikeres évük van a szalakótáknak: szinte minden tájegységben növekedett a költőpárok száma, és egy rekordnak számító, tízfiókás fészekaljat is találtak a madarászok.
A halfarkas nem emlős, de még csak nem is hal, hanem egy madár, amely ha valahol megjelenik, akkor a többi halfogyasztó madár elkezdhet aggódni.
Az egyed két éve kelt ki a tojásból egy művelt gabonatábla kellős közepén, nagy összefogás eredményeként.
A partimadarak szándékosan képesek meghajlítani a csőrüket. De vajon miért teszik ezt?
Bár a harkályfélékhez tartozik, a nyaktekercs csak nyomokban hozza a család általános jellemzőit. Legkülönösebb tulajdonsága is egyedinek számít, vészhelyzetben ugyanis madár létére hüllőnek álcázza magát.
Fürdőző baglyot a természetben nem igazán látnak még a szakemberek sem. Most egy vadkamera rögzített éjszaka önfeledten pancsoló macskabaglyokat egy erdei itatónál. A felvétel garantáltan mosolyt csal az arcunkra.
Több mint ezeregyszáz fiókát neveltek fel a fehérgólya-szülők Békés vármegyében, a legtöbb gólyapár Békéscsabán költött.
