A hegyekkel ismerkedők legkiválóbb gyakorlóterepe a Magas-Tátra, ami a világ legkisebb magashegységeként biztosít lehetőséget a szárnypróbálgatásra, illetve a tapasztalatszerzésre, és ezzel együtt persze az önbizalom növelésére. Hidd el, te is belevághatsz, nem kell hegymászónak lenned, hogy hegyi élményeket szerezz!
Vannak olyan természetjárók, akik úgy vannak a magashegyi túrázással, hogy az nem nekik való, mert túlzottan megterhelőnek vagy veszélyesnek tartják. Sokan ezért csak fényképeken és videófelvételeken csodálják meg a csipkézett bércek lenyűgöző világát, pedig van rá mód, hogy akár csak kicsit is belekóstoljanak abba a páratlan természeti élménybe, amit igazán csak a csúcsok közt lehet megtapasztalni.
Magas-Tátra látképe Poprád felől
Sajnos hazánk nem büszkélkedhet nagy hegyekkel, ezért nem csoda, ha a magyar természetjárók jelentős része már a Mátra 900-1000 méteres vonulataira is monstrumként tekintenek, pláne, ha valaki mondjuk, az Alföldről indul útnak. Ezzel sokáig magam is így voltam, ameddig egy szép nyári napon meg nem pillantottam az azúrkék égbe emelkedő Magas-Tátra csúcsait a poprádi vasútállomásról. A csomagjaimmal voltam elfoglalva, mikor a szemem sarkában valamiféle óriásplakát reklámjának néztem a lenyűgöző hegyeket. Ez nem vicc, elsőre tényleg azt hittem, hogy egy hatalmas hirdetőtábla van mellettem, annyira szokatlan volt számomra a látvány. - Oda fogunk felmenni? - kérdeztem némi kétkedéssel, hiszen nem voltunk mi hegymászók, és olyan felszerelés sem volt nálunk, amiről azt feltételeztem, mindenképp szükséges az ilyen túrázáshoz. Természetesen azért volt arról némi fogalmam, hogy hova is indultunk, de így élőben a felhőkben meredező hegyek látványa egyszerre töltött el izgatott kíváncsisággal és aggodalommal, hogy menni fog-e ez nekem?
Az addig otthoni szelíd tájakon megtett, több mint ezer kilométertől nagy túrázónak gondoltam magam, de mikor első alkalommal lépkedtem a törpefenyők és gránitsziklák közt, inkább csak kiránduló zöldfülűnek. Forgattam a fejem, és szinte mindent le akartam fényképezni, miközben teljesen le voltam nyűgözve. Gyakorlatilag azonnal rabul ejtett az öröknek és végtelennek tűnő táj, ami egyszerre árasztott meghittséget és békésséget, zordságot és veszélyt. Mondhatni szerelembe estem, de annyi tériszony azért szorult belém, hogy a rajongás és az elmúlt évek túrái ellenére se váljon belőlem kötélen lógó hegymászó. Ezzel együtt minden évben visszatérek a Tátrába, és már több olyan csúcsot is megmásztam, melyekre korábban nem hittem, hogy feljutok. Ezekből a tapasztalatokból és túraélményekből válogatva szeretnék egy kis ízelítőt adni azoknak, akik még nem jártak ilyen vidéken, és esetleg bizonytalanok a környezettel és a lehetőségekkel kapcsolatban.
Öt-tó katlannál
Zuhatagok és tengerszemek
A Magas-Tátra az augusztus-szeptemberi főszezonban gyakorlatilag megtelik, és ennek fő oka, hogy látványos vízesései és hegyi patakjai könnyen megközelíthetők, ami a kevésbé edzett kirándulók és kisgyerekes családok elsődleges célpontja. Az egyik ilyen népszerű tátrai kirándulóhely az Ótátrafüred (Starý Smokovec) felett található Tarpatak-völgy, ahová akár siklóval is felmehetünk, megkímélve magunkat egy legalább 45 perces, kopár résznek kitett, meglehetősen monoton gyaloglástól. A Tarajkától - a sikló végállomásától - viszont gyakorlatilag egyből vadregényes környezetben találjuk magunkat, amint alig pár száz métert megtérve besétálunk a vízeséseiről híres Tarpatak-völgybe.
A rohanó Tarpatak és az Óriás zuhatag
A kristálytiszta vizű patak hol dübörögve, hol szelíden csordogálva fut le a fenyőerdős hegyoldalban, melyet a turistautak is követnek, helyenként kis hidakkal át is kelve rajta. A turisták számára ezek a helyek szolgáltatják a legkedveltebb fotótémákat, gyakran szabályos dugókat okozva az ösvényeken. A patak mentén fekvő, és a víz munkájától legömbölyödött hatalmas gránitsziklák pedig jó időben fókatelepre emlékeztető napozóhelyekké változnak át, ahol a turisták akár hosszú órákat is eltöltenek.
Alsó-vízesés a Tarpatak-völgyben
A meredek hegyekkel körbe ölelt, tavasszal olvadástól zúgó Tarpatak-völgyben bárki, erőfeszítés nélkül is megtapasztalhatja a magas hegyek hangulatát, köszönhetően a jól kiépített infrastruktúrának. De erre nem csak itt van módunk! A tátrai elektromos vasúttól alig egy órás sétával - vagy akár taxival is - bejárható a Menguszfalvi-völgy aszfaltcsíkja, ami a Poprádi-tóhoz, illetve a turistaházhoz vezet. Itt a meseszép tó partján, akár egy napot is el lehet tölteni, élvezve az Omladék-völgy és az Oszterva vadregényes látványát, a friss hegyi levegőt és természetesen a turistaház széles körű kínálatát. A Poprádi-tótól nem messze találjuk a Tátra egyik nevezetességét, a szimbolikus temetőt, ahol kis kápolnával és névtáblarengeteggel emlékeznek meg a hegyek közt életüket vesztett hegymászókról és túrázókról.
A Poprádi-tó partján
Amennyiben a pénzt nem sajnáljuk rá, a Sziléziai-ház taxijával szintén erőfeszítés nélkül juthatunk fel a Felkai-tó partjához, továbbá libegővel a Csorba-tó fölé, vagy a Lomnici-csúcs alatt található Kőpataki-tóhoz. Utóbbiaknál igazi hegyi környezetből csodálhatjuk meg déli irányban elénk táruló pompás panorámát, benne az ilyen magasságból aprónak tűnő tátrai településekkel.
Felkai-tó a Sziléziai-háztól nézve
Könnyű túrák csúcsélménnyel
Rövidebb utak és kisebb erőpróbát jelentő túrák során is átélhetünk csúcsélményt, illetve ráláthatunk a páratlan, néha nyáron is hófedte hegyekre, illetve a meredek falú, omladékos völgyekre. A Magas-Tátra több csúcsát hegymászófelszerelés nélkül, turistautakon is megmászhatjuk, és ezek közt olyan is akad, amit egy kis sétával is könnyen meghódíthatunk. Ilyen például a Csorba-tó feletti 2093 méter magas Elülső-Szoliszkó, amit a libegőtől egy háromnegyed órás út során, kényelmes, de folyamatos emelkedésben lehet elérni. Csúcsáról nem csupán a Csorba-tavat és a sík déli tájakat csodálhatjuk meg madártávlatból, de a környező hegycsúcsokra is kiválóan ráláthatunk, miközben a sziklapárkányunkról a tátongó mélységet is megtapasztalhatjuk.
Grántitlépcsős ösvények vezetnek a csúcsokra
Fent az Elülső-Szoliszkón
A Poprádi-tótól egy alig több mint másfélórás sziklaösvényes szerpentinezéssel érhetünk fel az Oszetrva 1980 méteres csúcsára. A tótól megtett szintemelkedés jelentősnek mondható, de a hegyre való felkapaszkodás egyáltalán nem tériszonyos élmény. A csúcsról tökéletesen rálátni a lenyűgöző színekbe pompázó Poprádi-tóra, amely a fényviszonyoktól függően váltakoztatja víztükrének mélykék, vagy éppen smaragdzöld árnyalatait. A Menguszfalvi- és az Omladék-völgyet szegélyező, grafitszürke bérckorona látványa pedig határtalan szabadságérzettel tölti el az embert, miközben körös-körül sziklatenger veszi körbe.
Kilátás az Oszterváról a Poprádi-tóra és a Menguszfalvi-völgyre
A Tátra keleti oldalán is találunk könnyen mászható magaslatot, ahonnan többek között szintén egy varázslatos völgyre és a benne megbúvó tavacskára, illetve turistaházra láthatunk rá. A Nagy-Morgásra két irányból is felkapaszkodhatunk, de ha a könnyebbik utat szeretnék járni, akkor a Lomnici-csúcs lábához érkező libegőtől indítjuk a túránkat a piros turistaúton. A hegyen oldalazva haladva emelkedünk 2038 méteres magasságig, ahol a Késmárki-csúcs leszaladó hegygerincére érünk fel.
Ez a Nagy-Morgás, ahonnan a Tátra egyik legszebb panorámáját élvezhetjük, benne a Zöld-tavi turistaház festői idilljével, a zöldellő völgyet ölelő pompás hegycsúcsokkal, valamint a Bélai-Tátra távolabbi vonulatával. Ezen a sziklaszirten a magasságra érzékenyebbeknek sem kell rosszulléttől tartaniuk. A kilátást biztonságos helyről is zavartalanul élvezhetjük, nem szükséges a sziklaperem szélére merészkednünk, mint ahogyan azt sokan teszik. Ha nem tartunk a mélységtől, a piros utunkat folytatva - egy meredek, láncos részt is tartogató ereszkedésben - alig 45 perc alatt érhetjük el a föntről már megcsodált Zöld-tavat és a frissítővel fogadó turistaházat.
Páratlan panoráma a Nagy-Morgásról a Zöld-tóra és a környező hegyekre
Láncos túrák és hágó átkelések
Amennyiben már bírjuk az egész napos sziklákon való lépcsőzést, és a magasságtól sem tartunk, akkor jöhetnek az igazi mászós túrák. Persze, még mindig nem csákányos és köteles hegymászásról beszélünk, pusztán olyan turistaúton vezető élményekről, melyek kis kondival bárki számára megélhetők. A Magas-Tátra szerencsére számos ilyen utat tartogat, ezért mi csak pár tippet adunk a hegyi kalandokhoz.
Turistaúton több kétezer méter feletti csúcsot is megrohamozhatunk, de mind közül a Tengerszem-csúcs - mai nevén Rysy - a legmagasabb a maga 2503 méterével. A szlovák és lengyel határon álló magaslat déli és északi irányból is megmászható, és mindkét oldalon vannak meredek, láncokkal ellátott részek, melyek a biztonságos kapaszkodást hivatottak elősegíteni. Mezei turistaként ezek nélkül sokszor lehetetlen a fel- vagy éppen a lejutás, ezért ezek a segédeszközök nem csupán a félősebbeknek vannak kirakva, egyszerűen kellenek a továbbhaladáshoz.
Felmenetben a Tengerszem-csúcsra
Szlovák oldalon a Poprádi-tótól a kék, majd a piros utakat követve, többórás mászással érhető el a Tengerszem-csúcs. Útközben elhaladunk a Békás-tavak, illetve a Tátra legmagasabban fekvő turistaháza mellet is, mielőtt meredek emelkedésben felérünk a keskeny, körpanorámás csúcsra. Nyáron előfordul, hogy a turistáknak a meredek hegycsúcs oldalában kell várakozniuk, hogy végül ők is felférhessenek a sziklaszirt tetejére, ahol a csúcskő és a festői kilátás vár rájuk.
Magyarok a felhőben álló Tengerszem-csúcson
Az időjárás errefelé sokszor megtréfálja a túrázókat. Akik reggel még jó időben indultak el, a hegytetőre felérve gyakran találják magukat szürke felhőben és hóesésben, megfosztva így a lélegzetelállító kilátástól. Az itteni szeszélyes időjárás miatt ez szinte bármikor megeshet az emberrel, de a Rysyt megmászni kilátás nélkül is kalandos élmény, illetve komoly teljesítmény, amire főleg egy kezdő túrázó mindenképpen büszke lehet.
Kilátás a Nagyszalóki-csúcsról
A Rysy mellett szintén egész napos mászást jelenthet a legnyugatibb csúcs, a Kriván, az Ótátrafüred fölé magasodó Nagyszalóki-csúcs, vagy a hegység közepén található Kis-Viszoka megmászása is. Kijelölt turistaúton megmászható továbbá a Kapor- és a Fehér-tavi-csúcsok is, de ezek a hegyek inkább csak kitartó „lépcsőzést” igényelnek, míg vannak olyan utak, ahol a láncokon és létrákon való kapaszkodás már ügyességet is.
Felmenetben a Vörös-torony-hágón
Élményt és kihívást nem csupán a hegyre vezető utakon szerezhetünk. Látványos és izgalmas gerincátkeléseket is tehetünk, olykor szó szoros értelemben átlepve egyik völgyből a másikba. Az egyik ilyen óvatosságot is igénylő út a Vörös-torony-hágón keresztül vezet a Téry- és a Zbojnicka-ház között. Itt is láncok és létrák segítik a haladást az olykor szinte teljesen merőleges falszakaszokon. A tátrai túrázások sava-borsát ezek a rendkívül látványos hágók adják meg igazán, életre szóló tapasztalatot és élményt adva a rajta átkelőknek.
A Rovátka megmászása is nagy kaland
A Vörös-Torony-hágóhoz hasonlóan a 2290 méteren fekvő Rovátka is a hegység felejthetetlen színfoltjai közé tartozik. A Zbojnicka-turistaháztól a Lengyel-nyereg felé vezető úton található hágón gyakorlatilag átlépve, olyan fantasztikus kilátás tárul elénk, ami a Tátra belső, hegyekkel körbezárt világát tárja elénk, azt az illúziót keltve bennünk, hogy ez a pöttömnyinek mondható hegység egy végtelen sziklás birodalom.
Kilátás a Vörös-torony-hágónál
A tériszonnyal küzdőknek ezek a helyek biztosan nem ajánlottak! Annak ellenére sem, hogy a veszélyesnek mondható részek voltaképpen csak rövid szakaszok, melyen a gyakorlott túrázok gond nélkül és gyorsan átérnek. Mindig ügyeljünk a biztonságra, és ne szégyelljünk visszafordulni, vagy segítséget kérni másoktól, ha olyan nehézséggel találjuk magunkat szemben, melyek gondot okozhatnak nekünk!
Természetesen önmagunk kipróbálására és a hegyi élmények átéléséhez nem csak a Magas-Tátra szolgálhat úti célul. De a magyarok számára kétségtelenül ez az egyik legkönnyebben megközelíthető és legjobb árfekvésű túrahely, ami ráadásul igazi eszenciaként ízlelteti meg velünk a magashegyi túrázást. Ha pedig már belejöttünk a Tátrázásba, jöhetnek az újabb felfedezésre váró helyek, mondjuk az Alpokban, vagy akár sokkal távolabbi és magasabb tájakon.
Kapcsolódó cikkek:
SZIKLÁRÓL SZIKLÁRA A MAGAS-TÁTRÁBAN
