Magyar fotósé lett a világ legjobb asztrofotója

Francsics László a holdfogyatkozást 35 fázisban bemutató fotója teljesen lenyűgözte Az Év Asztrofotósa - Insight Astronomy Photographer of the Year 2019 pályázatának zsűrijét. A verseny díjátadóját szeptember 12-én tartották Londonban, mi pedig megkerestük Lászlót, hogy meséljen a győztes fotóról és magáról, valamint bemutatjuk a pályázat további elképesztően szép, legjobb képeit.

50 éve lépett először ember a Holdra, nem is időzíthette volna jobb időpontra Francsics László holdfogyatkozást ábrázoló képének elkészítését és nevezését, igaz, ebben semmi tudatos nem volt, abban viszont igen, hogy szerette volna az eddig klasszikusnak számító fázisos holdfogyatkozásos ábrázolások helyett valami újszerű látásmóddal megörökíteni ezt a kedvelt asztrofotós témát. És ez sikerült is neki, olyannyira, hogy az idén 11. alkalommal megrendezett Insight Astronomy Photographer of the Year pályázatán egyértelműen az ő képét tartották a mezőny legjobbjának, amelynek címe Into the Shadow. A címet nem is érdemes lefordítani, mert e kép esetén az angol verzió a lehető legkifejezőbb.

1 / 27

Francsics László Into the Shadow című abszolút győztes képe előtt a pályázat kiállításán

A pályázat zsűrijének tagjai egy videóban fejezik ki csodálatukat a képpel kapcsolatban, a fotó ugyanis egyszerre tudományos és művészi, a színek pedig magával ragadóak, ahogy a rubin vöröstől a kéken át az opálos fehérig mutatja a Föld légkörének különböző rétegeiben elnyelődő és visszatükröződő színeket, valamint a holdfogyatkozás folyamatának dinamizmusa is zseniálisan köszön vissza László fotójáról.

Steve Marsh, a BBC Sky at Night Magazine művészeti vezetője egész egyszerűen kijelentette, hogy nemcsak a verseny mezőnyéből emelkedik ki ez a felvétel, hanem eddigi élete során ez a legjobb holdfogyatkozást ábrázoló fotó, amit valaha látott.

Az Insight Astronomy Photographer of the Year versenye a világ asztrofotózásának legnívósabb eseménye, amely a Greenwichi Királyi Obszervatórium, az Insight Investment és a BBC Sky at Night Magazine közös vállalkozása. Idén rekordszámú, 4602 képpel neveztek a világ 90 országából, és minden kontinensről érkezett be fotó, még az Antarktisztról is. A nagyszabású díjátadót idén is a londoni National Maritime Museum-ban tartották, ahol egy kiállítás is nyílt a 10 felnőtt és 1 ifjúsági kategória első 3 helyezett képeiből, valamint 68 további fotó is helyet kapott a legjobbak közül a különleges, hátulról megvilágított technikával kivitelezett tárlaton. Természetesen albumot is adtak ki az idei pályázat 140 legjobb fotójával.

2 / 27

A kiállításon a fotók speciális, hátulról megvilágított technikával lettek kiállítva. A képen a legendás napfotós, Alan Friedman szemléli Francsics László Infravörös Szaturnusz című képét, amely a Robotic Scope kategória nyertes fotója lett

Francsics László tényleg az idei abszolút győztesnek mondható, hiszen 4 képe is a legjobbak közé került, ebből pedig kettő meg is nyerte a kategóriáját, a verseny győztes fotója a Holdunk kategóriában lett első, a Robotic Scope (Robottávcső) kategóriában pedig a Szaturnuszról készült különleges fotója nyert. Megkerestük, hogy meséljen nekünk a győztes képéről, a pályázatról, az asztrofotózásról és magáról.

Turista Magazin: Mutasd be nekünk a győztes fotót, hogy készült, mit kell tudni róla?
Francsics László: Ez egy technikailag egyszerű felvétel volt, nincs benne extra képfeldolgozási módszer, gyakorlatilag egy kisebb-közepes távcsővel bárki elkészíthette volna. Mivel a 2018-as júliusi holdfogyatkozást teljesen eltakarták a felhők, volt időm tovább gondolkozni a koncepción a téli, az évtized utolsó teljes holdfogyatkozásáig, ami idén január 21-én következett be. A derült idő esélye természetesen télvíz idején rendkívül csekély, de ami nem adatott meg nyáron, az megadatott télen, mínusz 5 fokban, egy hétfő hajnalon. Aznap este nagyon is éreztem a fáradtságot, és alig-alig tudtam magam rászánni, hogy kipakoljam a felszerelést az éjszaka második felében. De azzal a gondolattal, hogy asztrofotósként hogyan nézek majd másnap tükörbe, ha kihagyom az eseményt, annak ellenére, hogy még az időjárás is kegyes hozzám, meggyőztem magamat, hogy márpedig amit elterveztem, vigyem is véghez. Mindent felállítottam és beállítottam, végül 3 percenként nyomta meg a gombot helyettem az expozícióvezérlő, ezért magára hagyhattam a rendszert. Rövid alvások között körülbelül óránként kellett kimennem, ellenőriznem, hogy minden rendben van-e. Az egész rutin volt. A meglepetések, mégpedig az, hogy különösebb módosítások nélkül, a nyersképek a háttércsillagok segítségével egymásra illesztve, ilyen drámai, és egyben dinamikus módon jelenítik meg a Hold földárnyékba való behatolását, színeváltozását a fehértől a rendkívül nehezen észlelhető kéken át a vörösig, és hogy a szekvenciák mennyire gazdaggá teszik a kompozíciót, már csak a monitor előtt derült ki. Valójában a képen a Hold valódi föld körüli keringését, azaz pálya menti mozgását sikerült megörökítenem, azzal az extra kiegészítéssel, hogy a Hold éppen egy teljes holdfogyatkozásba „szalad bele”.

3 / 27

Francsics László: Into the Shadow - Az Év Asztrofotósa pályázat abszolút győztes képe és a Holdunk kategória nyertese

TM: Mióta tervezted elkészíteni ezt vagy egy ilyen hatású fotót?
FL: Igazából nem tudom, hogy honnan jött az ötlet. Talán onnan, hogy Zana Péter hazai asztrofotós egy 11 évvel ezelőtti holdfogyatkozást bemutató fotója került a kezembe, a tavalyi Csillag-Képek Országos Asztrofotó Kiállítás kapcsán. Az adta az ötletet, hogy meg kellene újítani 21. századot idéző erőteljesebb vizualitással a holdfogyatkozások megörökítésének módját. Tehát igazából az ötlet nem túl régi, talán másfél éve terveztem el.

TM: Számítottál erre az eredményre, amikor megkaptad a pályázat szervezőinek díjátadóra meghívó levelét? Azt tudni, ha ilyen értesítő érkezik, akkor sanszos, hogy valamilyen díjjal várják a fotóst, de általában az ilyen nagy, nemzetközi pályázatoknál az átadó pillanatáig titkolják a végleges eredmények.
FL: Amikor a feleségem meglátta a képernyőmön a nyertes fotó majdnem kész változatát januárban, akkor kijelentette, hogy ez lesz az overall winner (abszolút győztes). És ezt az állítását egy rövid műelemzéssel meg is indokolta. Persze erre könnyű utólag azt mondani, hogy elfogult volt, de azt hozzá kell tenni, hogy a képeimre korábban ilyet nem mondott, illetve idén sem ezt az egyet küldtem, be, hanem 5 igen erős fotót, amelyek közül 4-et be is választottak. A többit közel sem tartotta ennyire erősnek. Szóval utólag egészen meghökkentő volt a pontos meglátása. Szavai miatt folyamatosan motoszkált a fejemben a győzelem lehetősége, de mindig elhessegettem, ugyanis a Royal Observatory nagyon odafigyelt, hogy semmilyen utalást ne tegyen a díjra. Ezt annyira profin csinálták, hogy annak ellenére elmentünk az díjátadóra, hogy az ilyen kimagasló eredményről már korábban lemondtunk.

László Infravörös Szaturnusz című képe a Robottávcső kategóriában lett első. Erről a kategóriáról azt érdemes tudni, hogy ide olyan képeket vártak, amiket valamilyen távolról vezérelhető távcsővel készítettek. László a Chilescope cég Chilében található, egy méter átmérőjű távcsövével készítette ezt a fotót.

4 / 27

Francsics László: Infravörös Szaturnusz - A Robottávcső kategória nyertes fotója

TM: A Robottávcső kategóriában győztes képed szerinted miért tudott nyerni? Mi a különleges benne?
FL: A Szaturnuszt, a gyűrűs bolygót ábrázolja a felvétel, ami egyrészt rendkívül éles, szokatlanul nagy felbontású lett, másrészt nem a megszokott színekben, színtartományban mutatja a bolygót, hanem a látható tartományhoz nagyon közeli, de mégis infravörös spektrumban. Ezért olyan színeket láthatunk a felvételen, amit szabad szemel, vagy távcsőbe tekintve, akár hagyományos fotókon soha. Érdekesség, hogy a Robottávcső kategória idén volt utoljára. Jövőre „Innovációs” kategória lesz helyette.

TM: A Holdunk kategóriában egy másik képedet is kiemelték. Mit kell tudni róla?
A kép címe Sunlight Versus Earthshine, azaz Napfény versus hamuszürke fény, ami azért érdekes, mert egy halvány, és vékony holdsarlót ábrázol úgy, hogy a Hold sötét, meg nem világított oldalán nagyon halványan feltűnő, a Földről visszaverődő fény derengését Telihold fényességűre exponáltam. Így a Hold vékony sarlója vakító ragyogássá vált, a sötét oldalon (ami a fotón egészen fényes) pedig feltűntek a Hold felszínének eltérő színárnyalatai is.

5 / 27

Francsics László: Sunlight Versus Earthshine - Holdunk kategória

A győztes cím mellé egyéb jutalmak is jártak, az abszolút győzelemért 10 000 font járt, a Holdunk kategória díja 1 500 font, a Robottávcső különdíja pedig 750 font volt, ami a nemzetközi fotópályázatokat tekintve igen szép összeg, de azt is tudni kell, hogy az asztrofotózás a fényképezés egyik legköltségesebb területe. Ezen felül László kapott még egy meglepetést a Royal Observatorytól, és az Insight Investment-től, egy réz tengerészeti messzelátót, melyre rágravírozták a díjat, és a nevét is.

6 / 27

László meglepetésajándékot is kapott, egy a nevével felgravírozott réz tengerészeti messzelátót

TM: Idén tizenegyedik alkalommal rendezték meg ezt a pályázatot, te mióta pályázol a képeiddel?
FL: 2013 óta nevezek rá. Azóta minden évben beválogatták felvételeimet, 7 alkalommal összesen 18-at, ami véleményem szerint egy jelentős szám. Idén a legtöbbet, 4-et, ami a legtöbb beválogatott kép volt egyetlen versenyzőtől ebben az évben. Első évben, 2013-ban is megnyertem a Robotic Scope kategóriát, 2017-ben a Mi Holdunk kategóriát, 2018-ban ugyanebben a kategóriában pedig harmadik lettem.

TM: Neked a mostani mezőnyből melyik a kedvenc képed és miért?
FL: A Galaxisok kategóriában Mark Hanson Messier 86 Group in Virgo című képe, ami távoli galaxisokat és azok között lévő hidrogénfelhőket mutat be egészen ízlésesen és egyedi meglátással. Ez amolyan szakbarbárság, ennél persze voltak látványosabb képek is, de ha Mark képe igaz, akkor az egy nagy újítás, és hatalmas munka.

7 / 27

Mark Hanson: Messier 86 Group in Virgo - Galaxisok kategória

TM: Még nem említettük, de tudni kell rólad, hogy te vagy a tavaly megalakult Magyar Asztrofotósok Egyesületének egyik alapító tagja és elnöke. Persze e mellett sejtésünk szerint van „rendes”, civil szakmád is. Mi a foglalkozásod, és mit dolgozol a hétköznapokon?
FL: Építész vagyok, feleségemmel közös irodánk van. Jelenleg éppen fokozatszerzésre készülünk, miután nemrég elvégeztük a BME Építészmérnöki kar Építőművészeti Doktori Iskoláját.

TM: Az asztrofotózással mikor kezdtél el foglalkozni?
FL: 2003 táján, egy gimnáziumi osztálytársam hatására ismerkedtem meg a csillagászattal, asztrofotózni körülbelül 2005-ben kezdtem.

TM: Ezzel kezdted, vagy más témákban is fotóztál előtte?
FL: Fotóztam előtte, de különösebb orientáció nélkül. Ma az asztrofotózás mellett építészeti fotókat készítek, 2012-ben nyertem el az Év Építészeti fotója díjat Magyarországon.

TM: Mi az, ami téged ennyire elvarázsol ebben a műfajban? Mit szeretsz igazán ebben?
FL: Azt nehéz megmondani, talán a kozmosz és a felfedezés, felismerés és megismerés élménye egyszerre.

TM: Van-e olyan téma, amit nagyon szeretnél már megfotózni, de még nem sikerült?
FL: Még nem jártam a déli félteke égboltja alatt, ott rengeteg dolog van, amit szeretnék megörökíteni. De a Napot, napfogyatkozást, napkitöréseket is fotóznék szívesen, ez eddig szinte teljesen kimaradt nekem.

Lászlónak természetesen sokan gratuláltak a londoni díjátadón, de ami a legmegtisztelőbb volt számára, hogy a napfotózás legendája, Alan Friedman is személyesen méltatta és gratulált neki a győztes képért.

TM: A Magyar Asztrofotósok Egyesületével tavaly rendeztétek meg az első Csillag-Képek Asztrofotó-kiállítást, amiről mi is beszámoltunk. Idén másodszor is megtartjátok, aminek október 5-én lesz a megnyitója. Úgy láttuk, az idei kiállításnak is vannak kategóriái, tavaly díjakat is osztottatok, de idén mintha csak a kiállítási lehetőségért lehetett volna pályázni. Mondanál erről és a kiállításról pár szót?
FL: Idén nem lesznek nyertesek, nincs pályázat, viszont három kategóriában küldhettek be képeket a nevezők: Asztrotájkép, Naprendszer, Mélyég (galaxisok és csillagködök). 53 magyar kiállító közel 100 fotója lesz kint. Nagyon-nagyon jó képek érkeztek, úgyhogy nemcsak a tavalyi kiállítást múljuk felül, hanem az Insight Astronomy Photographer színvonalát is igen erősen megközelítjük, még ha nem is érjük el. Ez ugye nem is elképzelhetetlen, hogyha számításba vesszük azt, hogy a 9 greenwichi magyar fotóból jó néhány idehaza is ki lesz állítva.

Valóban, Francsics Lászlón kívül még öt magyar fotós képei kerültek be a legjobbak közé, most ezeket mutatjuk be.

Bagi László Mélység és magasság című fotója a Csillagok és ködök kategóriában lett döntős, amely az NGC 7822 jelzésű Ördögfej-köd komplexumot ábrázolja.

8 / 27

Papp András a Holdunk kategóriában került a legjobbak közé, a kép címe is nagyon találó: Ink-spots, azaz Festékfoltok.

9 / 27

Feltóti Péter a Milky Way Centre, a Tejút központja című képe a Galaxisok kategóriájában lett kiemelt fotó.

10 / 27

Égi tájkép kategóriában Schmall Rafael Út a Csillagok felé című képe került be a legjobbak közé.

11 / 27

Végül, de nem utolsó sorbea egy eléggé meghökkentő képet mutatunk, amit Szémár Ferenc készített. Tavaly Az Égi tájkép kategóriát nyerte meg, idén pedig valami egészen érdekessel nevezett a Csillagok és ködök kategóriájában. Elsőre úgy tűnhet mintha pár kinagyított pixelt néznék, valójában csillagok fényét látjuk, mégpedig a címben is szereplő Alnitak, Alnilam, Mintaka csillagokét. Egy olyan négyzetes fotómaszkot használt a lencse előtt, amivel a defókuszált csillagok fénye négyzetekbe terül szét, így a csillagok színe, fényessége sokkal jobban megfigyelhető. Így egy érdekes, absztrakt kompozíció lett a végeredmény.

12 / 27

Gratulálunk Francsics Lászlónak és a többi magyar fotósnak!

Végül mutatunk még néhány elképesztően jó fotót a pályázat legjobbjaiból, ha az összes képre kíváncsi vagy, látogass el a pályázat oldalára ide kattintva.

Andrew Campbell: Deep in the Heart of Mordor - NGC 7293 - Csillagok és ködök kategória