Majdnem kétszáz kis rákosi vipera született az idén

A Rákosivipera-védelmi Központban 186 kisvipera született ezen a nyáron. A közhiedelemmel ellentétben ennek a veszélyeztetett kígyónak a marása nagyjából egy méhcsípésnek felel meg. De ha minden előítéletedet szeretnéd levetkőzni, szeptember első hétvégéjén vár a Vipera Nap.

Szerző:
MME/TM
Fotó:
Szatmári Zoltán
Bakó Botond
2017. augusztus 30.

A Rákosivipera-védelmi Központban 186 kisvipera született ezen a nyáron. A közhiedelemmel ellentétben ennek a veszélyeztetett kígyónak a marása nagyjából egy méhcsípésnek felel meg. De ha minden előítéletedet szeretnéd levetkőzni, szeptember első hétvégéjén vár a Vipera Nap.

22 anyától 186 élő és 6 halott rákosi vipera született július 28. és augusztus 14. között a központban, amit 2004-ben (az európai uniós LIFE-Nature program keretében) építettek fel a faj védelme és megőrzése érdekében. 

 

A rákosi viperák otthonában
Sokan tisztában vannak azzal, hogy az óriáspandát vagy a szumátrai tigrist a kihalás réme fenyegeti, de vajon hányan ismerik a hazánkban fellelhető rákosi viperát, illetve a rá leselkedő veszélyeket? Halpern Bálinttal, a Rákosivipera-védelmi Központ vezető biológusával beszélgettünk e különleges kígyó hazai helyzetéről, fennmaradásának esélyeiről. >>

Idén jelentősen több hím született, azaz 108, míg nőstény csak 78 lett. Az újszülöttek 130-140 mm hosszúak voltak, súlyuk 2-3 gramm között mozgott. Néhány ennél kisebb egyedről feltételezhető, hogy a tavaszt már nem érik meg. Olyan állatok is voltak, melyek erősen kidülledő szemmel születtek, ennek oka a felgyülemlő csarnokvíz. A tapasztalatok azt mutatják, hogy sajnos ők sem maradnak sokáig életben. Ennek oka valamiféle genetikai rendellenesség lehet, ami mögött beltenyésztettségi ok is meghúzódhat, így ennek vizsgálata folyamatban van - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a honlapján


Minden kis viperáról fotókat készítettek a későbbi beazonosításhoz, felvették a biometriai adataikat, majd húszasával elhelyezték őket egy szabadtéri terráriumban. A tenyésztés megkezdése, vagyis 2004 óta 2624 kis rákosi vipera látta meg a napvilágot a központban.

 

Újszülött viperák terráriumai a Rákosivipera-védelmi Központban


A faj hazánk legveszélyeztetettebb gerincese. Az MME munkatársai idén is megrendezik a Vipera Napot, ahol a rákosi vipera szélesebb körű megismertetése a cél. Szeptember 2-án három helyszínen, a Rákosivipera-védelmi központban, a Szegedi Vadasparkban és a Nyíregyházi Állatparkban várják az érdeklődőket. Bővebben itt olvashatsz az eseményről.  

 

A rákosi viperáról
Hazánkban csupán két kígyófaj tartozik a viperafélék (Viperidae) családjába, a keresztes és a parlagi vipera. A rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) a parlagivipera-fajcsoport (Vipera ursinii s. l. complex) egyik kis termetű alfaja. A hímek általában 50 centiméteresre nőnek, a nőstények valamivel hosszabbak, 55-60 centiméteresek. A nemeket a farok hossza és a farokpajzsok száma alapján lehet morfológiai alapon megkülönböztetni. A hímeknél 31-39, a nőstényeknél 22-31 a farokpajzsok száma. A fejtetőn lévő pikkelyek (pajzsok) egyedenként eltérők, így alkalmasak az egyes példányok azonosítására. Tavasszal, a nászidőszakban, a hímek igen aktívak. A nőstények 3-4 éves korukra válnak ivaréretté. A nyár vége felé átlagosan 11 utódot hoznak elevenen a világra. Az „újszülöttek” 12-16 cm hosszúságúak, tömegük pedig csupán 1,5-3 gramm. Mérge gyengébb, mint a keresztes viperáé, marása gyakorlatilag egy méhcsípésnek felel meg. Eddig halálos marást nem regisztráltak.
 
 

Kapcsolódó cikkeink:

A rákosi viperák otthonában

Újból a legjobb 5 között a rákosivipera-projekt

Mostantól nem kérdés, milyen gyíkot látsz

Interneten is elérhetővé váltak a hazai hüllő- és kétéltűfajok

Cikkajánló