Már a nyugati határnál járnak az OKT felmérői

Már több mint 1000 kilométer hagytak maguk mögött azok a szakemberek, akik június óta nagy pontosságú geodéziai GPS-műszerekkel járják az Országos Kéktúra útvonalát. A Börzsönyből indultak, és az Északi-középhegységet átszelve eljutottak az északi szakasz végéig, Hollóházáig. A második ütemet a Dunántúli-középhegységben folytatták, majd cikkünk készültekor, újabb több 500 kilométer megtétele után már a Kisalföldön és a nyugati országhatárnál, Kőszegen járnak.

A munkacsoport öt főből áll, ebből négy a felmérést végzi, egy pedig a felmérőket eljuttatja a kijelölt szakaszok kezdőpontjaira. A felmérők egy nap mintegy 15-22 km-t tesznek meg, a bejárás időtartama persze nagyban függ a terepviszonyoktól, és az út minőségétől. A „szállító” folyamatos kapcsolatban van a felmérőkkel, és megtervezi a „kimentést”. Jó esetben pontosan érkezik a csatlakozási pontokhoz, de előfordul, hogy a felmérőnek 2-3 órát kell várnia, és nincs minden esetben vendéglátó egység az út végén...

A felmérő nagyjából 5 kg felszerelést visz magával. Ez javarészt a műszerekből áll. Legnagyobb egység a GPS-műszer a szatellit tányérral. Kiegészítő felszerelés a kontroll GPS-műszer, a fényképezőgép, a térképatlasz, pecsételő füzet, és a tartalék akkumulátorok.

Ételről még gondoskodtak az első napokban, de a meleg miatt legfeljebb könnyű táplálékra van szükség. Sokkal fontosabb a folyadék.

"Fontos, hogy pontos felmérést készítsünk az OKT teljes szakaszáról - magyarázta el Szabó Zoltán térképész. - A meglévő GPS-felmérések turisztikai célokra teljesen megfelelnek, azonban a program lényege az útvonalak fejlesztésének előkészítése. A térinformatikai adatbázisban a későbbiekben így már pontosan lehet tudni azt, hogy mely szakaszok szorulnak fejlesztésre, hol kell új útvonalat létrehozni a tönkretett helyett, és hova érdemes még elvinni, akár útvonal módosításokkal is.

 

Az utak minősége és gondozottsága természetesen nagyon változó. További orvoslandó probléma az is, hogy sok helyen karnyújtásnyira vagy távolabb megy el az útvonal jelentős természeti képződményektől, vagy más látnivalóktól.

 

"A kéktúrázó gyakran nagy pakkal közlekedik, a letérők ilyen esetben nem mindig teljesíthetőek. Nem beszélve azokról a szakaszokról, amelyek műúton ill. erdei murvás úton vezetnek. Ezek az utak régebben nyilvánvalóan kellemesek voltak, amíg nem jártak rajtuk a 20 tonnás teherautók, és a személygépkocsi forgalom, azonban mára nagy lett a forgalom" - mondta el a szakember.

Természetesen sok helyen nagyon jó minőségű, szépen karbantartott utak vannak, mint például a Vértesben, vagy a Keszthelyi-hegységben. Fontos és elérendő cél, hogy az út bárki számára leküzdhető legyen, ne legyenek útakadályok, legyen egyértelmű a jelzés, a túrázó térkép nélkül is tudjon haladni. A túraútvonal legyen informatív, tanítson és mutassa meg a terület jellegzetességeit, és ne legyen életveszélyes.

Augusztus második hetében elvileg befejeződik az Északi-szakasz felmérése. Az Írott-kő elérésével nagy mennyiségű adat halmozódik fel. A cél az, hogy ezek az adatok a feldolgozást követően bekerüljenek egy, a túrázók által is elérhető adatbázisba - de az biztos, hogy ez még sok hónapnyi munkát jelent. Az, hogy merre folytatódik a munka, még bizonytalan, de a szakemberek eredeti tervei szerint a Dél-dunántúli régió kerül feldolgozásra.

 

Az OKT felméréséről, az adatok feldolgozásának állásáról természetesen időről-időre beszámolunk itt, a Turista Magazin honlapján!