A szalakóták idén is több hullámban érkeztek vissza a dél-alföldi tájakra, ezért széthúzódó költési időszakra lehet számítani. Egyes pároknál napokon belül kikelnek a fiókáik, mások még csak most rakják le az első tojásokat. A jelek szerint ebben az évben is sokan költenek a kihelyezett mesterséges odúkban.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság tájékoztatása szerint a Cserebökényi-pusztákon költ a legtöbb szalakóta. Itt kétszáz költőládát helyeztek ki a nemzetipark-igazgatóság munkatársai.
A nemzeti park Dévaványa-Ecsegi-puszták részterületén az eddigi felmérések alapján a kihelyezett 40 odú mintegy felében szalakóták költenek. Érdekesség, hogy egy odúban kuvikfészkelést találtak a szakemberek, mégpedig ugyanott, ahol már tavaly is költött egy kuvikpár. A rovarvilág nagyon gazdag, bőségesen vannak cincérek, futóbogarak, sáskák, szöcskék. A szalakóták tehát találnak majd elegendő élelmet mind a maguk, mind pedig nemsokára kikelő fiókáik számára.
A Csanádi-pusztákon 60 odú között válogathatnak a szalakóták, itt az idén a tavalyinál erősebb költési szezonra, legalább 50 pár fészkelésére számítanak. A rágcsáló (pocok és egér) kevés a térségben, de a rovarfauna itt is szépen erősödik.
A Kígyósi-pusztán, a Kis-Sárréten és a Vásárhelyi-pusztán is költésbe kezdtek a szalakóták. A 4-6 tojásból álló fészekaljakon a tojók és a hímek felváltva ülnek. A fiókák 18-19 nap elteltével kelnek ki a tojásokból, és rendszerint négyhetes korukban, július második felében hagyják el a fészket.
Láttál már szalakótát mesterséges odúban költőhelyet foglalni? Most megnézheted.
És tojót tojást tojni? Erről is van felvétel.
Kapcsolódó cikkeink:
Új otthonok várják a hazatéró szalakótákat
Ahol a spanyol és a magyar szalakóták találkoznak
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
