Várjátok már a havazást? Északi tájainkon akár már ezen a hétvégén gyönyörködhetünk a fehér tájban, ezért a Természetjáró kínálatából magasabb hegységeink könnyű és rövid körtúráiból válogattunk. Téli viszonyok között azonban fokozottan érvényes, hogy indulás előtt mindenki tájékozódjon az aktuális időjárási és közlekedési helyzetről.
A túrázók számára a Mátra égbe szökő bércei az égtájak minden irányából combos szintemelkedést tartogatnak, ezt azonban némiképp mérsékelhetjük a hegység tetejére vezető közutaknak, illetve egy jól megválasztott túraútvonalnak köszönhetően. Ez alkalommal mátrai túratippünk a hegység északnyugati részére kalauzol el, ahol a sziklás hegycsúcsok panorámáján túl elfeledett várakat és egy festői völgyszorost is megismerünk.
Az erdős hegyi tájak látványvilágába harmonikusan illeszkedő, szűk ösvények panorámáikkal és olykor sziklákat kerülgető, izgalmas vonalvezetésükkel nemcsak látnivalókat összekötő útszakaszokként, hanem teljes értékű kirándulócélpontokként is megállják a helyüket. Kétrészes válogatásunk második listáján újabb látványos hegyi ösvényeket gyűjtöttünk össze.
A Kékes északi oldalában található Pisztrángos-tó a környéket járó túrázók egyik kedvenc pihenőhelye. Nem csoda, hisz egy meseszép helyről van szó. Azt azonban kevesebben tudják, hogy a tónak kulcsfontosságú szerepe van a környék kétéltűinek életében.
Ebben az irdatlan hőségben érdemes ellátogatni a szurdokvölgyekbe, ahol árnyékos, kellemesen hűs ösvényeken sétálgathatunk. Szurdokos összeállítás következik a kedvenceinkből.
Azt szinte minden magyar tudja, hogy hazánk legmagasabb földrajzi pontja az Északi-középhegységben található, és a Mátra legmagasabb hegycsúcsa, a Kékes. Ám arra a kérdésre, hogy miről kapta a nevét, már jóval kevesebben tudják a választ. Szerinted miért hívják Kékesnek?
A napokban olyan hírek keringtek az interneten, miszerint népszerű mátrai kirándulóhelyeken, például a Sás-tónál viperát láttak, illetve kutyákat martak halálra a kígyók, azonban ilyen szerencsére nem történt.
Jártál már ott?
Mátrafüred látogatottságával csak a hegység kevés kirándulóhelye tudja felvenni a versenyt. Ha éppen nem a tömegre vágyunk, de élvezni akarjuk a Mátra vadregényes tájait, akkor térjünk le a 24-es útról, és vegyük célba Pálosvörösmartot.
→ Tovább
A Mátrakeresztesről indított, közepes hosszúságú, de annál izmosabb körtúra nem csak kilátásokban gazdag. A Nyikom egyedi kilátója mellett felfedeztünk néhányat a Mátra rejtett kincse közül is.
→ Tovább
Ezen a héten a szokásosnál melegebb tavaszi időre készülve válogattunk a Természetjáró kínálatából rövid, sétálgatós kirándulásokat, amiken ráérősen élvezhetjük a természet hangulatait.
A napokban a természetjárók körében nagy visszhangot váltott ki, hogy visszafestik az egyik mátrai turistaútnak az erdőrezervátum magterületén átvezető szakaszát. A döntés okának, hátterének jártunk utána.
A száraz tények: 21 km táv, 800 méter szint a Mátrában. S a valóság: megannyi szépség, kaland. Induljunk az ország tetejére, hazánk legmagasabb csúcsára a februári tavaszban!
→ Tovább
Érdekes kilátókból hazánkban igazán nincs hiány. Van olyan, ami mindössze 40 cm magas, és olyan is, ami söréttoronynak, buszmegállónak, vagy éppen olajfúró toronynak épült. A Természetjáró válogatásában olyan izgalmas formavilágú tornyokat mutatunk, amelyekhez látványos túraútvonal is társul.
A Mátrától északra eső dombvidék szép fekvésű tava és panorámás dombhátai eddig „lemaradtak a turistatérképekről". Azonban tavaly óta gazdagon kiépített, kilátókkal, pihenőhelyekkel és információs táblákkal felszerelt turistaútvonalak hálózzák be a terepet.
Egyetlen betyárról sem szól annyi monda, csárdabeli történetet és népdal, mint Vidróczki Mártonról. Az ő emléke maradt fent a legtöbb formában. A legendákon és dalokon túl nevével vendéglők cégérein, szakácskönyvekben, valamint a turistatérképeken is találkozhatunk, de egy teljesítménytúra és egy sörmárka is a Vidróczki nevet viseli. Mit tudunk valójában a híres-hírhedt betyárról, és hol bujdosott a törvény elől?
A Mátrában található tó eredetileg egy lefolyástalan medencében kialakult, természeti értékekben gazdag mocsár volt. A 60-as évek elején azonban jelentősen átalakították, ma pedig már a hegység egyik legismertebb kirándulóhelye. Vajon hol járunk?
Országszerte találkozhatunk úgynevezett képesfákkal, amelyeket gyakran szent fáknak vagy Mária-fáknak is neveznek. A Mátra kevésbé járt keleti gerincén pedig éppenséggel több is látható még e különleges kulturális örökségünkből, kiváló, ünnepi alkalmakhoz is méltó túratematikát kínálva ezzel.
A Természetjáró kínálatából az év kezdetén – egy kivételével – rövid, de tartalmas túrákat válogattunk hegyvidékeink remek hangulatú tájaira fókuszálva. Mind a négy túrának meghatározó eleme a lebilincselő panorámák sora, ahogy a környező vidék ezekből a sziklás kilátókból hirtelen kitárulkozik.
A Szakadás-árokra méltatlanul kevés figyelem jut, pedig Magyarország egyik leglátványosabb szurdokáról van szó. Méreteivel a Rám-szakadékkal vetekszik, de annál sokkal vadregényesebb, ami azt is jelenti, hogy hétvégente garantáltan nem kell benne sorban állni.
A Csobáncra nemcsak a várrom, hanem a kilátás miatt is érdemes felkapaszkodni.
Az év utolsó számába egy rendhagyó összeállítást készítettünk.
Pakisztán szinte észrevétlenül vált az izgalmas túrákra vágyók paradicsomává.
