A madármentéssel foglalkozó szervezetek fehér gólyái a Hortobágyi Madárparkban készülhetnek fel az áramütés elkerülésére. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a módszer százszázalékban sikeres.
Az idén nevelkedett, fiatal gólyák ezekben a napokban hagyják el a fészküket, és lassan elindulnak afrikai telelőhelyeik felé. Ez az életszakasz tapasztalatlanságukból adódóan különösen veszélyes számukra. A Madárkórház Alapítvány most akciót indított a madármentésben is résztvevő állatvédő civil szervezetek és a hivatalos mentőhelyek számára, hogy az általuk mentett fehér gólyákat szabadon eresztés előtt még időben megfelelően felkészítve indíthassák el.
Az egyedeket az alapítvány egy erre a célra kijelölt röpdében fogadja, ahol megtalálható mindaz a hatás, amely a természetben is éri a madarakat. Természetesen mindez kontrollált körülmények között, kontrollált minőségben és mennyiségben történik. Felkészítik őket az időjárás viszontagságaira, saját fajtársainak konkurenciájára, a ragadozók veszélyére és az emberi zavarásra. A legnagyobb veszélyt persze az áramütés jelenti. Hazánkban nagyjából mintegy félmillió veszélyes oszlop van, ezek évente 168 ezer madárral végeznek.
A röpdében a két egymással szemben felállított 20 000 voltos valódi villanyoszlop és a közöttük feszülő vezeték látványa teljesen megegyezik az igazival, de nincs benne veszélyes áram - írja a Madárkórház Alapítvány a Facebook-oldalán. Az oszlop keresztágát és csúcsát a ludak őrzésére alkalmas villanypásztorral látták el, ugyanígy a légvezetéket is. Ha például a röpdében kondicionált egerészölyv, vörös vércse, kerecsensólyom, vagy fehér gólya rászáll az oszlopra, vagy hozzáér a dupla szálú légvezetékhez, enyhe áramütést érez, melynek semmilyen káros hatása nincs.
A röpde szándékosan olyan kialakítású, hogy a villanyoszloppár legyen a legmagasabban fekvő „beülési pont”. Így a madár mindenképpen ezt preferálja, ide ül fel először, azt hiszi, itt van a legnagyobb biztonságban. Az áramütést kellemetlen ingerként jegyzi meg, és elhagyja az oszlopot. Az inger bevésődik, többet nem kísérli meg a landolást, és a továbbiakban az oszloppár mindkét tagját elkerüli.
A módszer már 13 éve működik. Folyamatos kamerás megfigyelés mellett tanúsítható, hogy egyszeri rárepülés elegendő a bevésődéshez. A madarak az információt hosszú távon megőrzik, a villanypásztor több hónapos inaktivitása mellett sem szállnak vissza az oszlopra azok az egyedek, amelyek a villanypásztor aktív időszakában már rászálltak. Szabadon engedés után a madarak azonosítják a röpdében látott installáció látványát minden villanyoszloptípussal. Gyűrűszámokkal nyomon követhető módon több mint kétszáz madár közül egyetlen egy sem került kézre az elengedést követően áramütés miatt.
Bár a madárkórház dolgozói tisztában vannak azzal, hogy ez a módszer csak szűk körben alkalmazható, úgy vélik, a végleges megoldás, azaz a meglévő villanyoszlopok utólagos szigetelése és az új oszlopfejek madárbarát kivitelezése még hosszú ideig várat magára. A segítségükkel legalább a kézre került, mentett, nevelt vagy felgyógyult egyedeket nem fenyegeti veszély.
Kapcsolódó cikkeink:
Zokni, a gólya csak egy a 168 ezerből
Már repkednek a kamerás fészek kisgólyái
Nem bírja el a fejét a frissen kikelt kisgólya
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
