Megújult főúri pompával vár Füzér

Örökre homály fedi, mit érezhetett Perényi Péter koronaőr, amikor a mohácsi csata után 1526 novemberében a füzéri várba menekítette a Szent Koronát, amely a zűrzavaros időszakban nem volt biztonságban a visegrádi várban.

Az viszont biztos, hogy a kápolna alatti dongaboltozatos, román kori helyiségben rejtette azt el, és innen vitte magával akkor is, amikor török fogságba került. Az egykori erdélyi vajda nem is választhatott volna jobb helyet az akcióra, mint a vulkanikus eredetű hegyre épült erősség, amely legkorábbi Árpád-kori váraink egyike, és amelyet többszöri tulajdonosváltás után a 15. század közepén többszintes erősséggé építettek át, illetve a kornak megfelelő védművekkel láttak el.

Az épület birtokosai között volt többek között a „csejtei szörnyként” emlegetett Báthori Erzsébet is, Nádasdy Ferenc, a híres törökverő „erős fekete bég” özvegye, akiről az a pletyka járta, hogy szépsége megőrzése érdekében szűz lányok vérében fürdött, amiből - hála az utóbbi évek kutatásainak - feltehetőleg egy szó sem igaz. A vár később még többször gazdát cserélt, a 17. század végén pedig nem úszta meg, hogy a császári csapatok felégessék, ami után végleg elvesztette jelentőségét.

Legendás várvédő karmokkal
 

Lenn, a faluban, 1980-ban

Olyannyira, hogy a foghíjas romok felett körözgető madarakon kívül senkit se érdekelt a pusztuló vár sorsa egészen a 20. század elejéig, amikor 1903-ban Wittich Géza erdészeti segédtiszt kezdeményezte a meredek hegy tetején álló építmény rendbehozatalát. Ekkor Lux Kálmán építész javasolta a kápolna teljes renoválását, valamint a kaputorony részleges helyreállítását, amely munkálatok a gróf Károlyi család támogatásával 1934 és 1936 között készültek el.

1941-ben védettség alá helyezték a várat, amit Horthy Miklós kormányzó rendelt el. A hetvenes évek végétől Juan Cabello és Feld István vezetésével kezdődtek meg az első régészeti feltárások, amelyek 1990 óta a vár helyreállításával együtt Simon Zoltán, majd Gál-Mlakár Viktor régészek és Oltai Péter építész közreműködésével folytatódtak. A munka nem volt hiábavaló. Az ásatásokon a vár alapterületét és a kőfal 90 százalékát feltárták, a középkori kút és a ciszterna eredeti faszerkezete és kávakövei mellett többek között megtalálták a labancok által felgyújtott vár biblikus és életfajelenetekkel, valamint griffábrázolással díszített kályhacsempéit is.

 

A ciszterna feltárásakor talált középkori kályhacserép
 

Ennek azért van jelentősége, mert a legendás mitológiai állat azóta a vár jelképévé vált: ahogy idáig, úgy ezek után is őrizni fogja Füzér erősségét. A védelmező griffmadár (úgy tűnik) jól végzi dolgát, mert az átgondolt rekonstrukciós fejlesztési tervek kivitelezése 2012-ben újabb fordulóponthoz érkezett. A projekt ekkor az Új Széchenyi Terv Észak-magyarországi Operatív Programjában nagy összegű támogatásban részesült, amelyet a váruradalmi kézművesház és a tájház bővítésére, az informatikai rendszer kiépítésére, valamint a fejlesztés legfontosabb elemeként a füzéri felsővár részleges rekonstrukciójára fordítanak.

Évszázados tárgyak meséje

Idáig feltehetőleg csak a tankönyvekből ismerhetted azt a történelmi miliőt, amelyet a szakemberek a terv részeként az ódon falak közé álmodtak. Céljuk az, hogy átfogó képet kapj a 16-17. századi vár mindennapjairól, a benne élő emberek szokásairól. Mindezt a korszak forrásanyagának felhasználásával, korhű építészeti megoldásokkal, a fennmaradt leltári feljegyzések alapján elkészített hiteles belső berendezéssel, a századot megidéző kézművesmesterségek bemutatásával szeretnék elérni. A korabeli védmű rekonstrukciójaként kiépítik például a megközelítő falépcsőt, és a panorámára se lehet majd panaszod: a megújult alsó bástya falairól a környező erdők, mesébe illő falvak látványában gyönyörködhetsz majd.

 

A megújult kaputorony

Már ez is elég lenne egy belevaló időutazáshoz, de a szakemberek nem hagyják ennyiben. A valósághű ábrázolás érdekében a készülő tárlatok különböző hangeffektekkel, a korabeli használati eszközök valósághű bemutatásával, eredeti régészeti leletek kíséretében kalauzolnak majd a 16. és a 17. század eseménydús mindennapjaiba. A tárgyak között barangolva feltárul előtted a vár kincstári feladatot ellátó funkciója, a korszak hétköznapi élete, a vár építéstörténete, bepillanthatsz a Perényi családhoz fűződő történeti eseményekbe, és megtekintheted a Nemzeti Koronaőrzési Emlékhelyet.

Füzéren figyelnek arra is, hogy olyan attrakciókkal csábítsanak a várba, amelyek más hazai erősségben nem láthatók. Ilyen lesz például a „Szent Korona felfedezése” és a „Kárpát-medencei várak” elnevezésű, Magyarországon egyedülálló kiállítás vagy a Szent Koronáról készült hologram, amely Perényi Péter koronaőr tette előtt fog tisztelegni. A felújított vár átadása 2015 októberében várható.

 

 

A cikk megjelent a Turista Magazin 2015 augusztusi számában.

 

 

Kapcsolódó cikkeink:

Füzér, szépülő erősség a katlan fölött
Hegyköz kincsestárában - a füzéri vár