Hogyan lesz egy híres graffitisből természetszerető, elismert grafikus? Mi a közös a fújás és a természetben való kalandozás között? Ez is kiderül a Nikon One-nal készült interjúnkból, amelyet a legújabb, Magyarország tájairól készült állati grafikasorozatának kapcsán készítettünk.
Nemrég bukkantunk rá erre a nagyon izgalmas sorozatra, amely hazánk gyönyörű tájait mutatja be. A grafikák az adott tájegység hangulatát ragadják meg, és mindegyikre rákerült egy, az adott vidékre jellemző állat és több növény is. Például így:
Állat: szürke farkas (Canis lupus)
Növények: barkócaberkenye (Sorbus torminalis), galagonya (Crataegus sp.)
Állat: túzok (Otis tarda)
Növények: mezei zsálya (Salvia pratensis), héjakút mácsonya (Dipsacus laciniatus), cserjés macskahere (Phlomis fruticosa)
Most bemutatjuk nektek a sorozatot és alkotóját is, akit arról faggattunk, hogyan és milyen célból készült ez a különleges projekt.
Nikon One a művészneved. Esetleg elárulod a civil nevedet is?
A valódi nevem Brunszkó László.
Graffitisként kezdted a „pályafutásod”. Arról lehet beszélni, hogy miért és hány évesen kezdted fújni a falakat? Mi inspirált?
17-18 éves voltam, amikor elkezdtem. A hazai firkászok úttörői ekkor már javában aktívak voltak, és szerettem volna én is ehhez a réteghez tartozni, magam is „hírnevet”, ahogyan ezekben a körökben hívják, fame-et akartam szerezni. A graffiti egy ugyanolyan szélesen szerteágazó kulturális réteg, mint például az extrém sport, ami teljesítményt igényel és alkotóközösséget, amolyan baráti társaságot alakít ki. Fame pedig a stílusod és a teljesítményed után jár, ami rengeteg energiát emészt fel, tulajdonképpen egy életforma. Ez a tény és az, hogy tilosban jársz, mégis alkotni próbálsz, közben te magad is ennek a kultúrának az építője vagy, azt hiszem, eléggé vonzó, inspiráló egy tinédzsernek. Nekem, amikor elkezdtem festeni, a legizgalmasabb dolog volt a világon.
„A betűk napégette sivatagi sziklákból, az O betű pedig egy oryx antilop koponyája”
Mikor és minek a hatására gondoltad, hogy rajztudásodat más területeken és legális projektekben is tudnád kamatoztatni?
Már az elején voltak megrendeléseim, először ismerősöktől, majd azok ismerőseitől, és így tovább. Rajzolni mindig is tudtam és szerettem is. Az első komoly graffitis munkámat 1998-ban kaptam, egy nemzetközi cég reklámját forgatták, ahhoz kellett háttereket festenem. Itt már éreztem, hogy ebből kellene kihoznom, amit csak tudok. Az évek alatt egyre több és több munkám lett, míg végül szabadúszó grafikus, festő, tervező és kivitelező lettem. A graffiti egy rejtett inkognitójú, zárt alkotóközösség, a firkászok közül sokakban nincs meg az a fajta önértékeléssel vegyített exhibicionizmus, hogy vállalja azt, hogy eldobja az illegalitást, és legálisan alkosson. Ez így rendben is van, ez a természetes, ez a kultúra ilyen. Én azonban léptem, mert azt éreztem, hogy annál sokkal több van bennem, mintsem hogy az alapoknál megálljak. Ez pedig elkezdett működni.
Illegal Boy
„Bűnözőmaszkos karakter, ami 8-10 évvel ezelőtt nagyon jellemző volt rám, akkoriban rengeteg ilyet fújtam”
Végeztél valamilyen művészeti iskolát?
Semmilyet. Annak idején egy gyorstalpaló Photoshop- és Illustrator-sulit végeztem, de ezenkívül minden rálátásom velem születetett, és a gyerekkoromban kapott mesekönyvek és képregények inspiráltak leginkább. Később alkotótársaimmal egymástól tanultunk, és így megy ez ma is. Mindent elolvasok, megtanulok, megfigyelek, ami érdekel.
A graffiti egy markánsan városi műfaj. Amióta megrendelésekre grafikusként, festőként, illusztrátorként dolgozol, főként hasonló területekre tervezel. Az itt bemutatott sorozatod viszont Magyarország tájait ábrázolja, egy jellemző hangulattal, állattal és növényekkel. Hogy jött az ihlet, mi inspirált erre a sorozatra?
Eleve a graffitifestő életforma rengeteg izgalmas utazási lehetőséggel jár együtt, akár valaki illegálisan fest, akár ünnepelt, meghívott művész. Így az utazás maga egyáltalán nem idegen nekem, az utóbbi években pedig, ahogyan a graffitis évek elcsendesedtek, és én magam is, más perspektívában látom magam körül a világot. Egyrészt szenvedélyes könyvgyűjtő lettem, másrészt szenvedélyes természetjáró. Ez a kettő összhangban van nálam, mert kalandorok, felfedezők, vadászok, természetjárók leírásait, naplóit, beszámolóit gyűjtöm és olvasom. A graffiti valóban teljesen más műfaj, de a szenvedélyes hozzáállásban hasonlít a szintén kitartást, türelmet, odafigyelést igénylő, természetben való kalandozásokhoz. A városi graffitis létet valószínűleg a végletekig kimerítettem, most kedvenc olvasmányaim után megyek, ebben örömömet lelem, úgy érzem, most ez vagyok én.
Állat: közönséges denevér (Myotis myotis)
Növények: széleslevelű ujjaskosbor (Dactylorhiza majalis), gyapjas aszat (Cirsium eriophorum), piros árvacsalán (Lamium purpureum)
A természet szeretetét, egyik örök kedvenc íróm, Széchenyi Zsigmond útleírásai, vadásznaplói inspirálták, ezek a könyvek még édesapámtól maradtak rám. Aki olvasott már „Zsigát”, az tudja, milyen lebilincselően, magával ragadóan ír, nem volt nehéz beleszeretni. Persze ez automatikusan ráirányította a figyelmem más szerzőkre is, és azóta számtalan kalandot átrágtam már. Elkezdtem hát magam is túrázni, kijárni a természetbe. Ma már messzebbre próbálok menni a témában, az állatok nyomait, jelenlétét keresem, a természet vibrálását igyekszem átérezni. Mostanra annyi helyen jártam már, hogy szerettem volna visszaadni valamit, ami nekem olyan varázslatos, izgalmas vagy egyszerűen csak szép. Így született ez a sorozat.
Állat: hiúz (Lynx)
Növények: nadragulya (Atropa belladonna), tatár juhar (Acer tataricum), hegyi szirtipáfrány (Woodsia ilvensis)
Állat: dámszarvas (Dama dama)
Növények: Vénic szil (Ulmus laevis), vörös ribiszke (Ribes rubrum) és a 2009-es év fája, a mézgás éger (Alnus glutinosa)
Milyen gyakran jársz túrázni?
Havonta olyan egyszer-kétszer biztosan sikerül kimenni. Télen annyira nem, de a többi évszakban amennyit csak lehet. Természetesen a munka és a családi élet mellett ezt nem könnyű. Legtöbbször egynapos körutakat járunk, de azért akad alkalom a többnaposokra is. Ilyenkor turista- vagy vadászházakat bérlünk, az a kiindulópont. Onnan aztán megyünk, amerre látunk.
Melyik a kedvenc tájad Magyarországról?
Az Őrség. Valójában a hegyek szerelmese vagyok, de az Őrségben megtaláltam mindazt, ami miatt a természetbe beleszerettem. A kedvenc tűlevelűmmé választott erdeifenyő birodalma, az aranysakálok, a kerítés nélküli szerek és a táj önmagában, ami egy picit Erdélyre, picit az alpesi falvakra emlékeztet. Azt hiszem, ez egyedülálló környezet Magyarországon.
Állat: aranysakál (Canis aureus)
Növények: erdeifenyő (Pinus sylvestris), réti sás (Carex distans L.)
A sorozatból melyik a kedvenc képed?
A Bakony a vaddisznóval. De persze az összes. A Bükk vagy a Kunság színei, a Kisalföld romantikus naplementéje, a Cserhát rókája, mind nagyon tetszenek.
Állat: vaddisznó (Sus scrofa)
Növények: kökény (Prunus spinosa), tölgy (Quercus sp.)
Állat: vörös róka (Vulpes vulpes)
Növények: tatár juhar (Acer tataricum), fehér akác (Robinia pseudoacacia)
Egy kis technikai kulisszatitok-megosztásra kérnélek. Milyen módszerrel készültek a grafikák? Konkrét fotók alapján rajzoltad őket, vagy az emlékeidből vetted az ihletet?
Minden Photoshopban készült, és digitális rajztáblán dolgozom. Ez a sorozat nem kizárólag a legfontosabb hazai tájakat mutatja be, hanem az általam választottakat. Minden rajzhoz referenciafotókat használtam, amelyek nagy része - az állatokat kivéve - saját.
Mennyi ideig gyűjtötted a háttéranyagot, segített-e valaki szakmailag abban, hogy milyen tipikus állatok és növények kerüljenek a képekre?
Ez a sorozat hat hónapig készült, de elsősorban azért, mert a munkám és más teendőim mellett a szabadidőmben foglalkoztam ezzel. Időnként korán keltem csak azért, hogy rajzolhassam, máskor éjszakába nyúlóan dolgozgattam. Minden tájegységgel kapcsolatban elolvastam az elérhető és legegyértelműbb leírásokat. Elsősorban a Wikipédiát bújtam, de számos esetben más oldalakat is átnéztem, az adott terület hivatalos bemutató oldalait is, a VMI (VadVilág Megőrzési Intézet) oldalait stb. Itt megtaláltam a területekre jellemző növény- és állatvilág leírását, ezekből válogattam. Főleg az állatok elosztásánál igyekeztem látványosat nyújtani, nem feltétlenül szakmai alapon rendszereztem, de mindvégig figyeltem arra, hogy ne kerüljön tájidegen faj oda, ahol a valóságban nem él. Például a borz említve van, ha a Mecsekről olvasunk, de nyilván a Mecsekben nem csak borzok élnek, vagy a Kunságra is inkább a madarak a jellemzőek, nem annyira a rákosi vipera, de ezekben az esetekben a látványra vagy a különlegességre helyeztem a hangsúlyt.
Állat: borz (Meles meles)
Növények: szelídgesztenye (Castanea sativa), korai juhar (Acer platanoides)
Állat: rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis)
Növények: magyar sóvirág (Limonium gmelinii ssp. hungaricum), közönséges csikófark (Ephedra distachya), vitéz kosbor (tudományos nevén: Orchis militaris)
A Pilisben vagy a Vértesben ugyanúgy élnek őzek, szarvasok, rókák, mégis madarakat raktam oda.
És ott vannak a személyes élményeim is, amiket a saját szememmel láttam, figyeltem meg.
Állat: uhu (Bubo bubo)
Növények: pontusi juhar (Acer cappadocicum), egybibés galagonya (Crataegus monogyna), cseregalagonya vagy kétbibés galagonya (Crataegus laevigata)
Állat: parlagi sas (Aquila heliaca)
Növények: kislevelű hárs (Tilia cordata), keleti gyertyán (Carpinus orientalis)
Az őz, ahogy azt olvastam is, inkább a síkságokon érzi jól magát, és én magam is sokat láttam a Rábaközben, így őt odaraktam. Az Őrségben találkoztam életemben először az aranysakállal, ami hatalmas élmény volt, idén kettőt is láttam ott, szóval a toportyánt egyértelműen oda raktam.
Állat: európai őz (Capreolus capreolus)
Növények: közönséges gyertyán (Carpinus betulus), barna porhanyósgomba (Psathyrella piluliformis), selyemkóró (Asclepias syriaca)
A Mátra és a muflon is saját tapasztalat, ott láttam először vadon muflonokat, így az a párosítás is adott volt. Viszont például sajnos eddig még nem jutottam el Gemencre, így ezen a képen Oláh András kiváló természetfotós barátom képét használtam.
Állat: muflon (Ovis aries)
Növények: csertölgy (Quercus cerris), közönséges tiszafa (Taxus baccata), lucfenyő (Picea)
Állat: gímszarvas (Cervus elaphus)
Növények: szomorúfűz (Salix alba var. tristis), szeder (Rubus), fehér nyár (Populus alba)
Tervezel-e hasonló túrával, természettel kapcsolatos sorozatotn vagy alkotást?
Olyan két éve már dolgozgatok egy sokrészes sorozaton, ami közép-ázsiai, hegyes, sivatagos környezetben mutat be amolyan nomádszerű karaktereket, egyfajta futurisztikus, fiktív környezetben és elemekkel. Meglehetősen sokat bújtam a 20. század eleji és későbbi kalandorok, felfedezők naplóit, akik ezeket a vidékeket járták be, lebilincselő történeteket hagyva az utókorra. Ezeket a tájakat keverem fantasy elemekkel. Kiváló téma, noha én magam sajnos Törökországnál messzebb eddig még sosem jutottam, ez azonban nem vet gátat a képzeletnek.
Képek a készülő Desert Land sorozatból:
Nomád
Lop Nor füstje
Még több Nikon One alkotást ide kattintva az oldalán nézhetsz meg.
Kapcsolódó cikkeink:
Interjúk hazai természetfotósokkal
