Mindenkit levesz a lábáról a Galya-kilátó és Galyatető Turistacentrum

Szeptember közepén átadták a Galya-kilátót és Galyatető Turistacentrumot, amelyek megjelenésükkel és szolgáltatásaikkal méltán írták be magukat a hazai természetjárás történetébe. Az épületekről a hazai sajtóban, többek között az Octogon magazin hasábjain jelent meg cikk, de azóta is több szakmai lapban olvashatunk a komplexumról. A Turista Magazin most ezekből az írásokból válogatott.

Szerző:
Lénárt Léni
2015. szeptember 25.

Szeptember közepén átadták a Galya-kilátót és Galyatető Turistacentrumot, amelyek megjelenésükkel és szolgáltatásaikkal méltán írták be magukat a hazai természetjárás történetébe. Az épületekről a hazai sajtóban, többek között az Octogon magazin hasábjain jelent meg cikk, de azóta is több szakmai lapban olvashatunk a komplexumról. A Turista Magazin most ezekből az írásokból válogatott.

Az Építészfórum.hu oldalán Takács Ákos „Felnagyított vulkanikus kövek - Galyatető Turistacentrum” címen írt átfogó cikket arról, hogy a reneszánszát élő belföldi túrakultúra milyen egyedülálló komplexummal gazdagodott Galyatetőn. Az Országos Kéktúra útvonalán zajló, uniós forrásokból megvalósuló fejlesztés megrendelője a Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) volt, a megvalósítás pedig a konzorciumi partnerként közreműködő Egererdő Zrt. és a NARTARCHITECTS építészeinek - többek között Kovács Csaba vezető építésznek, Vass-Eysen Áronnak és Vitáris Lászlónak köszönhető.

Nézegess képeket a Galya-kilátó és Galyatető Turistacentrum átadójáról!

 

„Az elhanyagolt állapotban lévő, és a lombkoronaszint emelkedése miatt funkcióját vesztett kőkilátó került elsőként az egyre bővülő programba, amelynek elkészülte megelőzte a turistacentrum befejezését. Az együttes a rövidebb időre megpihenőket, sátrazókat és bivakolókat kiszolgáló nyilvános illem- és mosdóhellyel, illetve a turistaház építészeti kistestvéreként építés alatt álló lakóházzal bővül, utóbbi az üzemeltetőnek és családjának szolgál majd galytatetői otthonául. Mind a négy egység a nagyszállóval azonos mátrai andezitből épült, melyek a hely karakterisztikus anyagai.” - írja a szerző.

 

 

"Kovács Csabát a „talált tárgy” mint építészeti probléma diplomamunkája (1993) óta foglalkoztatja"


A cikk írója kitér arra, hogy mindez egybevágott Kovács Csaba személyes érdeklődésével, akit a „talált tárgy” mint építészeti probléma MIF-es (ma MOME) diplomamunkája (1993) óta foglalkoztatja, míg Vass-Eysen Áron „A turistaházak megszámlált napjai” címmel írt szakdolgozatával, és diplomatervként a Kevély-nyergi elpusztult turistaház helyén egy új menedékház és bivakszállás tervezésével volt személyesen érintett a témában.


A cikkből megtudjuk a Turistacentrum elődjének - a harmincas években a közelben álló nagyszálló építkezése idején munkásszállóként, később személyzeti szállásként és sütödeként, majd raktárként funkcionáló romosodó melléképületének történetét is - amely a rekonstrukció előtt évtizedek óta lakatlanul állt.

 


„A tartószerkezetig visszabontott torzókat az építészek teljes mértékben integrálták az autonóm, kortárs gesztusokkal operáló rekonstrukció koncepciójába. Ugyanakkor a „talált tárgy” és a bővítés különböző elemei jól láthatóan elkülönülnek egymástól. A ház a homogenizáló kozmetika helyett kontrasztos, a különböző időben és kontextusban épült elemek heterogenitását megmutató hozzáállás eredménye. A kilátónál követett (és a pár méterrel arrébb készülő gondnokház esetében is folytatott) stratégiához illően a bővítések anyaghasználata, morfológiája és fogalmazásmódja markánsan eltér az egyszerű, négyszögletes alaprajzú alapépítménytől.” - írja Takács Ákos.

A szerző részletesen tájékoztat a ház építésének koncepciójáról - többek között arról például, hogy a fő funkciókat, a tursitaszobákat, a vendéglátó-pihenő-fogadóteret illetve a közlekedést a kőépületben és a ráépülő két szinten helyezték el -, a minden komforttal ellátott szállások kialakításáról, a háznak egyedülálló hangulatot kölcsönző grafikai elemekről, egyéb belsőépítészeti megoldásokról, de megemlíti azt is, hogy az udvaron kifejezetten izgalmas, a régi és az új felületek váltakozásának nyers dinamikája, és az eltérő korú szerkezetek konfrontációja.

A régi-új Magyar Építőművészet című folyóirat hasábjain Okrutay Miklós cikkíró tollából „Elemelkedés a valóságtól” címmel jelent meg cikk a Galyatető Turistacentrumról.

„Galyatető mint helyszín reprezentálja mindazt, amit hazánkban egykor a természetjárás jelentett. Maga a meghódítandó hegycsúcs, és az itt 1939-re egyfajta monumentális turistaházként megépült modernista nagyszálló is. Így az egyik legalkalmasabb terep, ahol megjelenhetnek a hagyomány dinamikus felélesztését célzó törekvések. A Magyar Természetjáró Szövetség a teljes Országos Kéktúra útvonalának revitalizációját tűzte ki célul, ezen elhatározás „zászlóshajója” a galyatetői turistaközpont.” - írja.


A cikket teljes terjedelmében a folyóirat 2015/7-es számában olvashatod el.

 

Kapcsolódó cikkek:
Még több hír a Galya-kilátóról és Galyatető Turistacentrumról

 

Cikkajánló