A Balaton-felvidék lankáin, szőlők és több száz éves présházak mellett leheveredni egy pohár borral, rálátással a magyar tengerre - ebben az életérzésben máshol nincs része az embernek. Az idill azonban egy ideje már veszélyben forog.
A telkek felaprózódnak, megszaporodtak a nyaralóházak vagy éppen az elhagyott, elvadult területek. Szerencsére egyre többen ismerik fel a helyzetet és kezdenek harcba a szőlők megmentéséért, de egyelőre nem tudni, mi lesz a végkifejlet.
A Csobánccal szemközti Köves-hegyen telepedünk le egy kis kőpadon Pető Piroskával, aki környezetmérnökként és borászként igazán a szívén viseli a balaton-felvidéki szőlők sorsát. Igyekszik minden erővel felhívni rájuk a figyelmet, és már hosszú évek óta az értékek megőrzésén és bemutatásán dolgozik - meséli. Éppen egy olyan helyen ülünk, ami - amellett, hogy kevesen ismerik, így békesség és csend uralja a tájat - a Tapolcai-medence egyik legszebb panorámáját tárja elénk, közvetlenül alattunk pedig egy hagyományos, bakművelésű szőlős terül el.
A Köves-hegy egyik legöregebb...
„Ez ma már nagy ritkaság a megváltozott társadalmi, gazdasági viszonyok mellett. Nem éri meg, és család, munka mellett nehéz is megoldani a művelést, de persze azért van, aki még küzd és elvégzi a megörökölt teendőket” - mondja Piroska. Egy másik pozitív példa is rejtőzik a közelben, a Bács-hegyen: egy addig elhanyagolt, magasan fekvő területre egy borász család éppen tavaly telepített szőlőt. Sajnos a legtöbben anyagi okok miatt nem vágnak bele hasonlóba.
...és legújabb szőlője
Manapság az a jellemző, hogy a régi szőlőket benövi a bozót, az erdő, a kedvező helyen fekvő, panorámás telkeket pedig felvásárolják, nyaralót építenek rá, és a szőlővel nem törődnek. Törvény szerint ugyan építési engedély itt csak szőlőműveléssel, borturizmussal összefüggő építményre adható, és előírás, hogy a terület nyolcvan százalékán szőlőnek kell lennie, sokszor érhető tetten, hogy ami papíron például gazdasági épület, a valóságban nyaralóként működik, a tűzivíztározó élőben inkább feszített víztükrű úszómedence, a szőlő meglétét pedig egy idő után már senki nem ellenőrzi.
A helyi szőlészek, borászok felismerték, hogy a helyzeten csak összefogással lehet változtatni, így az utóbbi időben egyre több egyesület születik a szőlőterületek, illetve a minőségi bortermelés védelmében, és szerencsés esetben az önkormányzatok is támogatják a kezdeményezéseket - tudjuk meg Piroskától. Így van ez például Balatonakaliban, ahol 2010-ben hozták létre a Balatonakali Történelmi Szőlőhegyek Borút Egyesületet.
Bor és mandula
A balatonakali dűlő bora és a cégérről visszaköszönő családi présház
Az utunk tehát innen Balatonakaliba vezet, a Barátcsuha Borházhoz. Ott a tulajdonossal, Nagy Imre borásszal beszélgetünk, aki nem mellesleg az említett egyesület elnöke is. A történelmi szőlőhegyet a településhez tartozó Fenye- és Les-hegy, valamint a Horog-völgy alkotják, itt kanyarog az a 8 kilométeres borút, amelyet végig járva lélegzetelállító panorámában lehet része az érdeklődőknek, közben pedig különleges, 18-19. századi műemlék pincéket vehetnek szemügyre, és természetesen kóstolásra is nyílik lehetőség. Az önkormányzat Akaliban rendkívül nyitott a probléma megoldására, az egyesületet többek között az útvonalak kiépítésében, illetve táblák, térképek létrehozásával is segítette. Kijelölték a megóvásra szoruló dűlőket, és ezekre vonatkozóan megfogalmazták azokat a szabályokat, amelyek a kultúrtáj és az értékek fennmaradását célozzák.
Április első hétvégéjén tartották a „VII. Akali bor napja mandulavirágzáskor” elnevezésű rendezvényt, amire idén különösen sok látogató érkezett. A mandulás ételek, az előadások, a fotó- és festménykiállítás mellett a legnagyobb vonzerőt a nyitott pincék jelentették. Az esemény sikerességéből kitűnik, hogy a település jó úton indult el, most már csak arra lenne szükség, hogy minél többen kövessék a példát.
Tájba simuló műemlékek
Nagy Imre elvezet minket családi pincéjükhöz, ami nagyjából háromszáz éve áll a Fenye-hegyen, és generációról generációra öröklődik. Az épület egyébként nem csak esztétikai szempontból érdekes. A bortároló rész olyan, akár egy páncélterem: ajtaján kölykes zárszerkezet található, ami úgy működött, hogy a tulajdonosnak egy lyukon benyúlva billentyűket kellett megfelelő helyzetbe igazgatni ahhoz, hogy a fa rigli elhúzódjon, és az ajtó nyitható legyen. Emellett a vastag deszkák, gerendák abszolút betörésbiztossá tették a helyiséget.
Kölykes zár védi a borász egész éves munkáját
A pince mellett aztán lehetőségünk nyílik kicsit többet beszélgetni: a borász felidézi, milyen volt egykor a közösségi élet a szőlőhegyeken, amikor az itteniek egyik pincéből a másikba látogatva töltöttek el egy-egy kellemes estét. Ma már nem ennyire összetartóak a helyiek, több az idegen is. A nyaralók és a szőlészek időnként összetűzésbe keverednek, előbbiek például nehezményezik, ha utóbbiak kora reggel traktoroznak. „Viszont ha nincs szőlő, pont az a hangulat és sajátosság vész el, amiért elvileg ide jöttek” - mutat rá Piroska.
Nem csak maga a szőlő, az épületállomány szintén páratlan gazdagságú és rendkívül veszélyeztetett. Meglátogatjuk a környék egyik legszebb védett épületét is, azt a kétszintes, végig alápincézett présházat, amit nem bontottak le vagy változtattak meg, hanem értékőrző módon rendbe tettek és felújítottak. Lehet ezt így is.
A Balaton több, mint strand
A mencshelyi Halom-hegy jó példa arra, hogy egy balatoni nyaralás nem csak a naptejről, a vízibicikliről és a hekkről szólhat, sőt, a cél, hogy észre vegyük, a Balatonhoz nem kizárólag nyáron érdemes ellátogatni. Mi is megnézzük a Balaton-felvidékre nyíló talán legteljesebb panorámát a Kossuth-kilátóból, amit 2015-ben újítottak fel. Sajnos nekünk nincs most szerencsénk, de azt mondják, tiszta időben akár a Mecsekig ellátni a tetejéről. Mellette szabadtéri színpadot, geológiai bemutatóhelyet és tanösvényt is kialakítottak.
Mencshely és környéke a Halom-hegyi kilátóból
Végül az egyik legszebben megőrzött, funkciójában legjobban megmaradt szőlőhegy, az örvényesi Öreg-hegy atmoszférájába kóstolunk bele. Itt pályázat útján, Piroska segítségével hoztak létre értéktárat, és ezekre alapozva szerveznének turisztikai programokat, amelyek szintén nem csak a tipikus balatoni szezonra szólnak. Ezzel szemben ott van például Pécsely, amely bár elsőosztályú adottságokkal és rengeteg értékkel bír, területén mégis sok helyen műveletlen földek, elhagyott ingatlanok, bozótosok váltogatják egymást.
Az örvényesi szőlőhegy
Piroska szerint a megoldás összetett: a szőlőknek úgy lenne jövőjük, ha visszaszorítanák az ingatlanspekulációt, hasznosítanák a felhagyott területeket, kordában tartanák az árakat, jobban támogatnák azokat, akik földet szeretnének művelni, és szükség lenne nagyobb volumenű összefogásra is. A természeti, geológiai adottságokat, a látványosságokat szintén ki lehetne használni ahhoz, hogy az embereknek ne csak nyaranta legyen kedvük a Balatonra utazni. És persze lehetne egész évben borkóstolás, nyitott pincék, rendezvények, vezetett túrák - valami már elkezdődött, de még hosszú az út. A Balaton-felvidék sorsa most dől el.
Okleveles környezetmérnök, borász, aki gyerekkora óta kötődik a Balaton-felvidékhez. Nagy hatást gyakorolt rá dr. Laposa József Szőlőhegyek a Balaton-felvidéken című könyve, amit a kezdetektől fogva gyakran forgat. Később a borászat rejtelmeibe, a geológiába, a műemlékvédelembe és a néprajzba is beleásta magát. Számos településen készített egyedi tájérték katasztert, és a nemzeti értékekkel és hungarikumokkal kapcsolatos értéktárak létrehozásában is részt vett. A Balaton-felvidék egyedi tájértékei Facebook-oldalon a táj különlegességeire hívja fel a figyelmet hangulatos fotókkal és a témát érintő cikkekkel. Hamarosan új weboldalt is indít, ami a www.petopiroska.hu domainen lesz elérhető.
(Fotó: Dancs István)
Kapcsolódó cikkeink:
Vulkanológiai tanösvény is lesz a Balaton-felvidéken
Bazaltorgonák tövében - Kaán Károly kulcsosház
Eldugott templomromok a Balaton-felvidéken
