A sokszor felhőkbe burkolózó hegycsúcsok alatt szinte elvész hazánk egyik legrövidebb és legmeredekebb erdei vasútja. A Szalajka-völgy a vonatozáson kívül is ezernyi élményt kínál.
A bükk fennsíkjának északi oldalán, a hatalmas erdők és dombok találkozásánál fekszik Szilvásvárad. A csodálatos környezetben fekvő falu méltán vált az utóbbi évtizedekben hazánk egyik legnépszerűbb hegyvidéki üdülő- és kirándulóhelyévé.
Szilvásvárad a MÁV állomásával az Új-hegyről
A vasúti szállítás fénykorában, a XX. század közepén, Szilvásváradnak két erdei vasútja is volt. A falu határában lévő fatelepről a Szalajka - és Tófalu völgyben gőzvontatású szerelvények közlekedtek fel és le, megrakodva a Bükk legértékesebb kincseivel: a hatalmas bükkfa-törzsekkel, a nagy tisztaságú mészkővel és vasérccel, amelyek főleg a trianoni határok megszületése után lettek igazán értékesek. Több mint négyszáz méterrel magasabban, a Bükk-fennsík északi szélén egy teljesen más vasúti hálózat vékonyabb - és csak 600 mm nyomtávú - sínpárja kanyargott, ahol a zömmel fával rakott kocsikat lovakkal vontatták.
Nosztalgia-különvonat indulása Szilvásváradról
A két hálózatot eleinte csak egy fapálya kötötte össze egymással, de ennek helyét hamarosan különleges műszaki megoldás vette át: az azonos nyomvonalon épült sikló közel negyven fokban lejtő, 760 mm nyomtávú sínpárján drótkötéllel vontatták az alsó hálózat teherkocsijait. A második világháború utáni években a Bükk-fennsík vonalát is átépítették 760 mm nyomtávúra, így a fennsíkon kitermelt faanyag már átrakás nélkül juthatott el egészen a szilvásváradi MÁV állomásig. A hálózat megszüntetése viszonylag rövid idő alatt, 1967-ben következett be: az erdei feltáróutak megépítése és nagy teljesítményű teherautók szolgálatba állása után a fennsík vasútját és a siklót elbontották, a Szalajka-völgyi vasutat pedig a kirándulóforgalom kiszolgálására rendezték be.
A pálya és járműpark közel ötven éve nyerte el mai formáját
A vasút üzemeltetője, EGERERDŐ Zrt. 2011-ben pályázati forrásból nagyszabású fejlesztéseket hajtott végre. Megújult mindkét végállomás, az egyik Mk48 sorozatú dízelmozdony pedig vadonatúj, villamos erőátvitelű hajtásláncot kapott, amivel kisebb távolságokat pedig tisztán elektromos üzemben is megtehet. Megvalósult a Szalajka-völgy akadálymentesítése is, a kirándulók egészen a Fályol-vízesésig babakocsival és kerekes székkel is megtekinthetik a völgyet.
A megújult Szalajka-Fátyol-vízesés végállomás
A vasút a téli szezonban, novembertől márciusig munkaszüneti napokon üzemel, a nyári félévben pedig bármelyik nap utazhatunk rajta. A közlekedés szerencsére sűrűnek mondható: nyáron reggeltől kora délutánig óránként indulnak a vonatok, az eddigi években rendre itt számolták a legnagyobb utasforgalmat hazánkban: 2014-ben közel háromszázezren utaztak a Szalajka-völgyben. A kisvasút másik "leg"-jét meredeksége jelenti: a Pisztrángtelep és a Szikla-forrás között a pálya esése eléri a 60 ezreléket (közúton: 6%) ezzel ez hazánk legmeredekebb nem fogaskerekű vasúti pályája.
Ereszkedés hazánk legmeredekebb kisvasúti pályáján
Az alsó végállomást Szilvásvárad központjának szélén, a Szalajka-völgy forgalmas bejáratánál találjuk. A vonat indulásáig nemcsak az állomás felújított várótermében pihenhetünk, hanem akár a szomszédos vendéglátóhelyek egyikében is. Vasúttal érkezve Szilvásvárad-Szalajkavölgy megállóban érdemes leszállni, ahonnan bő öt perces séta vár a völgy bejáratáig. Autóbusszal, "Szilvásvárad, szalajkavölgyi elágazás" megállóból, elsősorban Eger irányából közelíthető meg kényelmes és sűrűn közlekedő járatokkal, köztük közvetlen budapesti buszokkal is. Az autókat a végállomás szomszédságában tágas (a nyári csúcsszezonban fizető) parkoló várja.
A Fátyol-vízesés
Télen zárt, nyáron teljesen nyitott kocsikkal indul útjára a vonat. Az egymást követő kanyarok után gyorsan megérkezünk a négyszáz méter magasban fekvő Fátyolvízesés végállomásra, ahonnan tovább indulva, rövid sétával elérhetjük a völgy végén lévő, mindig bővizű Szalajka forrást. Lefelé hasonlóan haladva egymás után sorakoznak a Szalajka-völgy látványosságai: A Fátyol-vízesés, a Szikla-forrás, a saját büfével bővült Pisztrángtelep és a csodálatos Nagy-tó.
Különvonat a vasút ritkán használt kelet-németországi eredetű L60-as mozdonyával a Nagy-tó partján
