Nálunk ritkán látható halászsas bukkant fel a Felső-Kiskunságban

Halászsasok meglehetősen ritkán fordulnak elő a Kiskunságban. A napokban azonban sikerült lencsevégre kapni reggelizés közben egy példányt Bugyi-Ürbőpusztán. 

Szerző:
Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság
Fotó:
Lóránt Miklós
Orbán Zoltán
2019. április 9.

Halászsasok meglehetősen ritkán fordulnak elő a Kiskunságban. A napokban azonban sikerült lencsevégre kapni reggelizés közben egy példányt Bugyi-Ürbőpusztán. 

Vasárnap reggel a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság egyik munkatársa fotózta le a ragadozómadarat, amikor éppen a Dömsödi-árapasztó-csatorna egy szikes pusztai szakaszán vadászott a horgászok között. A kiemelt halat egy telefonpóznán fogyasztotta el reggelire - olvasható a nemzetipark-igazgatóság honlapján.

 

 

Mint írják, a halászsas (Pandion haliaetus) Magyarországon ugyan nem költ, de rendszeres tavaszi/őszi átvonuló. Az Antarktisz kivételével minden földrészen előfordul; úgynevezett kozmopolita faj. Európai állományai erősödőben vannak. Hazánkban fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 500 000 Ft. Életmódjából (és nevéből) adódóan jellemzően halban gazdag vizes élőhelyeken fordul elő, leggyakrabban nagyobb vízfelületek, halastavak, bányatavak közelében találkozhatunk vele.

 

 

A halászsas igen látványosan vadászik. Csapkodó, vitorlázó repüléssel 10-15 méter magasból kémleli a vizet, majd ha kiszemeli a zsákmányt, akkor szinte nyílként zuhan alá a magasból. Szokatlan színezete, felül sötét, alul világos teste jó rejtőszín, mely elősegíti, hogy a víz tükre alól a halak ne vegyék észre. Zuhanáskor, mielőtt a vizet elérné, előrenyújtott karmaival néha sikerül mindjárt a felszínről elkapnia a zsákmányát, az esetek többségében azonban maga is teljesen belemerül a vízbe, hogy a halat biztosan megragadhassa.

 

 

A halászsas a Felső-Kiskunságban Natura 2000 jelölőfaj; legfőbb veszélyeztető tényezője a kiülőhelyeken - középfeszültségű és vasúti oszlopokon - az egyedeket ért áramütés.

 

Kapcsolódó cikkeink:

Madárritkaságok tűntek fel a Dél-Tiszántúlon

Lassan benépesítik a gólyák a Körös-Maros Nemzeti Parkot

Ha április, akkor túzokdürgés
 

Cikkajánló