Ha lent vagy a vízparton, süt a nap, lágyan lengedezik a szellő, van hajód, ott vannak a barátaid, szinte ellenállhatatlan vágyat érzel arra, hogy vízre is szállj. Jókedv és ambíció nélkül kár is lenne elindulni. Mit kell azonban ahhoz tenned, hogy kenuzás közben semmilyen fizikai ok miatt ne alakuljon ki olyan kellemetlenség, amely a következő alkalomtól elveszi a kedved? Óvd meg magad egyszerű módszerekkel a káros következményektől!
Napsütés
Bár vízparton még a legjobb dolognak tűnik, a jóból is megárthat a sok. Ha kimegyünk a vízre, többnyire nem találunk árnyékot, ráadásul evezés közben több úton-módon ér minket sugárzás, így más módszerrel kell magunkat a túlzott napozás kellemetlen hatásától megvédenünk. Túránk során a vízről visszaverődő UV sugárzás is ér minket, sokáig egy irányból süt ránk, és az ülő helyzet miatt más bőrfelületeket ér intenzíven a nap, mint az átlagos szárazföldi mozgásoknál. A napvédő krémek használata szükséges - a szánkat és az orrunkat is kenjük be -, de többnyire ez nem elégséges! Hasznos kiegészítő a széles karimájú vászon- vagy szalmakalap, a hosszú ujjú galléros ing és a teljes combot takaró nadrág.
Szél
Addig nincs gond, amíg enyhe szellő lengedezik. Kellemetlenné akkor válik, ha hűvösebb az idő, vagy felerősödik. Erős szélben kenuval evezni nem egyszerű. Ilyenkor keressünk szélárnyékos partot, vagy ha tehetjük, várjuk meg a szél elcsendesedését. Viharosra forduló szélben ne evezzünk! Komoly baj forrása lehet. Ezért nagy, nyitott vízfelületű tavainkon másodfokú viharjelzésnél (60 km/h várható szélsebesség felett) tilos evezni. Élénk, de még veszély nélkül evezhető szelek esetén a fő veszélyforrás a kihűlés. A szervezet lehűlését meg kell akadályozni. Ha fürdőnadrágban ugrottunk a kenuba, és a szél miatt átfáztunk, kössünk ki, vagy keressünk szélvédett helyet. Helyesebb azonban indulás előtt pulóvert, széldzsekit vagy esőkabátot a hajóba rakni. Mivel kötelező a hajóban lennie, szükség esetén jó szolgálatot tehet, ha felvesszük a mentőmellényt.
Kenu
Nem győzöm hangsúlyozni: nem mindegy, mivel indulunk útra. Ha a kenu nincs jó állapotban, számtalan kellemetlenséget okozhat. Egyszerű dolgokra gondoljunk. A sérült felületű padról vagy hajóperemről szálka vagy - ami még rosszabb - egy üvegszáldarab mehet a bőrünk vagy a körmünk alá. A lyukas hajónkba szivárgó víz elvonja a figyelmet a környezetről, és nem tudjuk szárazon tartani a felszerelésünket és a lábunkat. Ha a hajó pereme éles vagy sérült, a combunkat dörzsöli ki. Ha ilyen kenuval indultunk el, tegyünk törölközőt vagy szivacsot a combunk és a hajó pereme közé. Rövid utakon is bosszantó lehet, de hosszabb távon kifejezetten számít a hajó formája. Ha gyorsabban szeretnél haladni, válassz hosszabb hajót, ha a nádasok között szeretnél nézelődni, forgolódni, válassz rövid és széles hajót.
Evező
A jó evező elengedhetetlen. Fontos, hogy könnyű legyen, mivel a nehéz evező túlterheli az alkart és a vállizmokat. Néhány óra elteltével szenvedéssé válik minden húzás. Túralapátoknál az 1 kg alatti tömeg elfogadható, a 800 g alatti pedig kifejezetten jó. A túrakenukban használt lapátok - optimális esetben - a földtől a mellcsont közepéig érnek. Ha a kenuban alacsonyan vannak az ülések, lehet 5-10 cm-rel rövidebb, míg magasabban beépített padok esetén ugyanennyivel hosszabb. A kormányos lapátja inkább hosszabb legyen. A másik fontos méret a toll szélessége. A túralapáttollak az átlagos arányok mellett 20 cm szélesek és körülbelül 45 cm magasak. Nagyobb, szélesebb tollú lapáttal inkább a versenyzők eveznek. Egész napos evezés során a kisebb tollú lapát kevésbé veszi igénybe az ízületeket. A túrakenu kormányosai azonban tegyenek ki magukért, s ne a legkisebbet válasszák!
Megjelent a Turista Magazin 2014. májusi számában.
Kapcsolódó cikkeink:
Erre figyelj, ha kezdő túrakenus vagy
Gemenc vízi útjain - a Rezéti-Duna
