Legutóbb március elején, a beregsurányi határátkelőnél bukott le egy férfi, aki 21 tengelicet, ugyanennyi vöröshomlokú csicsörkét és 5 borókavágót szállított illegálisan egy apró kalitkába zsúfolva. Bár a magyarországi útvonalat talán már kevesebbet használják a madárcsempészek, ha elkapják őket, a büntetésük általában nem elég szigorú, és az erre vonatkozó nemzetközi szabályozás sem kiforrott.
Még él az ezeréves hagyomány
„Nemzetközi bűnügyi becslések alapján a védett állatok csempészete - beleértve az élő vagy halott példányokat, azok szerveit, testrészeit is - közel olyan jövedelmező bevételi forrást jelent a bűnszervezetek számára, mint a drog-, a fegyver- vagy az emberkereskedelem” - kezdi ezzel az erős felütéssel Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője. „A helyi ember befogja és bagóért eladja a szállítóknak az állatot, ami aztán az USA-ban, Nyugat-Európában vagy az egyik legfontosabb felvevőpiacot jelentő ázsiai térségben akár több ezer, több tízezer dollárért kelhet el. A szállítás közben óriásiak a veszteségek: száz befogott állatból végül lehet, hogy csak két-három példány jut el a vevőhöz. Sok esetben egyes fajokat az ilyen típusú befogások sodortak jelentős részben a kihalás szélére.”
A záhonyi határátkelőhelyen Ukrajnából Olaszországba tartó illegális madárszállítmány
Madarakat kétféle okból csempésznek: hobbi céllal, azaz kalitkamadárnak, kontinensünkön legtöbbször Nyugat-Európába, főleg Hollandiába és Németországba viszik őket. A másik esetben - leginkább ez érinti Magyarországot - a szárnyasok valakinek a tányérjára kerülnek. 20-30 évvel ezelőttig tőlünk is szállítottak Olaszországba nálunk lőtt vagy befogott madarakat, például pintyeket, pacsirtákat, de a természetvédelem szigorodásával a csempészek inkább Romániában, Szerbiában, Bulgáriában, napjainkban pedig még keletebbre, Közép-Ázsiában kezdtek tevékenykedni. A lelőtt madarak egy része ott ma még vadászható, ám szinte minden tettenéréskor megtalálják olyan fajok példányait is, amelyek ezekben az országokban is védelmet élveznek. Hazánk illegálisan használt tranzitországként kerül a képbe: Olaszországba rajtunk keresztül vezet a legjobban kiépített, autópályás útvonal.
Egy kakadu teljes pompájában, valamint méltóságától és szabadságától megfosztva
Míg kalitkamadárnak főleg pintyféléket, ragadozó madarakat, illetve egzotikusabb afrikai fajokat csempésznek, étkezési céllal (tetemként) leginkább védett récéket, gerléket, fürjeket, pacsirtákat, rigókat. Ez esetben kifejezetten Olaszország a végállomás - tudjuk meg Ezer Ádámtól, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársától.
Kalitkamadárnak főleg pintyféléket, ragadozó madarakat, illetve egzotikusabb afrikai fajokat csempésznek
Fontos tisztában lenni azzal, hogy ezen madarak elfogyasztásának szokása nagyon mélyen gyökerezik bizonyos népek kultúrájában. A mediterrán térségben élők számára az elmúlt nagyjából ezer évben az egyik legfontosabb húsforrásnak számított az itt vonuló többmilliárdos madársereg. A klímaváltozás és az európai élőhelyek átalakulása a populációk drámai csökkenéséhez vezetett, a vadászattal együtt pedig a madárállományok ma már nem képesek kompenzálni a veszteségeket. Olaszországban, Máltán, Cipruson, a kis-ázsiai, közel-keleti és észak-afrikai térségekben azonban még mindig előszeretettel fogyasztják a fent említett madárfajokat is - egy évezredes hagyomány nehezen tűnik el.
Nem elég a büntetés
„Az utóbbi években hazánk viszonylatában valamelyest redukálódott az madárcsempészet, de ezt okozhatja a schengeni határok miatt csökkenő határellenőrzés, vagy éppen a korábbi sikeres felderítési akciók miatt a Magyarországot elkerülő csempészútvonalak használata is. A horvát kollégák jelzése szerint az elmúlt időszakban több, Szerbia felől érkező illegális szállítmányt fogtak el” - tájékoztat Ezer Ádám.
A Hortobágyi Nemzeti Park munkatársai gondozzák a madárcsempészet egyik áldozatát
Bár a nemzeti parki szakember szerint a statisztikák alapján nem lehet egyértelmű trendeket felvázolni, Orbán Zoltán a helyzet romlásától tart. „Ahogy egyre jobban tönkretesszük a környezetünket, és ezzel párhuzamosan mind több faj egyre ritkábbá válik, úgy nő az értékük is, tehát a csempészek még nagyobb bevételre számíthatnak.”
A madárcsempészetet már csak azért is nehéz megakadályozni, mert a legtöbb uniós tagállam nem hoz kellően szigorú szabályokat, vagy nem tartja be azokat. „Az EU az európai állampolgárok által befizetett adóból minden évben sok-sok millió eurót költ arra, hogy védjük a természetet. Többek között az MME is működtet ilyen támogatású LIFE és egyéb védelmi akciókat. De aztán az Európa középső és északi térségeiben megóvott madarak vonulás közben elérik a Mediterráneumot, ahol éves szinten 25 millió madarat fognak be vagy lőnek le” - ecseteli a problémát Orbán Zoltán, aki szerint a megoldás a szigorú nemzetközi szabályozás, illetve ennek végrehajtása lenne. „Miközben az emberi tevékenyég okozta problémák egyre inkább globális szinten jelentkeznek, az emberiség egészét érintő kérdésekben azért nem tudunk globálisan dönteni és cselekedni, mert ez ellehetetlenül a nemzetállamok rövid távú, belpolitikai indíttatású játszmáinak sűrűjében.”
Ellátják egy madár csempészés közben szerzett sérüléseit
A másik sarkalatos pont, hogy bár a madárcsempészet kimeríti a természetkárosítás és az állatkínzás fogalmát, és akár több éves szabadságvesztéssel is büntethető, ilyen esetről az MME szóvivőjének nincs tudomása. Inkább a pénzbírság, esetleg a felfüggesztett börtönbüntetés a jellemző. Utóbbival sújtották 2011-ben azt a román férfit is, akit Nagylaknál fogtak el tízezer védett madár tetemével a teherautójában, ami együttesen több mint százmillió forint természetvédelmi értéket képviselt. Ugyanebben az évben gyorsított eljárásban 125 ezer forint pénzbüntetéssel sújtották azt a csempészt, akinél több mint 600 védett mezei pacsirta lefagyasztott tetemét találták meg (ezeknek a természetvédelmi értéke összesen majdnem 6,5 millió forint volt). „A törvény teljes szigorával kellene lesújtani a madárcsempészekre, és erről beszámolni a médiában - mondja Orbán Zoltán -, mert csak a valós számonkérés jelentette fenyegetés tántoríthatja el nagyobb mértékben a potenciális elkövetőket, akik pusztán erkölcsi alapon nem fogják vissza magukat.”
Kapcsolódó cikkeink:
A gólyák már úton, a kékvércsék még javában telelnek
Véletlenül akadtak rá a nálunk sosem látott madárra
