A közel százötven egyedet számláló gulya téli szálláshelyéről költözött át a nyári legelőre. Ehhez csaknem tizenkilenc kilométernyi utat kellett megtenniük. A nyári legelőn október végéig maradnak az állatok.
A ridegen tartott magyar szürke gulyák a szikes puszták és más füves élőhelyek természetvédelmi kezelésében is fontos szerepet játszanak. A legeltetés általában az első hóig tart.
A pásztorok életének egyik kiemelkedő eseménye volt április 24-e, Szent György-napja. Hagyományosan ezen a napon történt az állatok első kihajtása is téli szálláshelyeikről, és ettől a naptól számították az igazi tavasz kezdetét. Ehhez a naphoz számos hiedelem és népszokás is kapcsolódik. Gyakori volt például, hogy a marhákat láncon, tojáson hajtották keresztül, s azt tartották, hogy a jószágok olyan erősek lesznek, mint a lánc és olyan gömbölyűek, mint a tojás.
Aki szeretne többet is megtudni a magyar szürkékről, a Hortobágyi Nonprofit Kft. székházában megismerkedhet a fajta eredetével, földrajzi típusaival, a különféle szarvformákkal, a hazai és európai marhahajtó útvonalakkal, valamint a magyarszürke pásztorok mindennapjaival és ünnepeivel.
A kiállítás egész évben látogatható, hétfőtől-péntekig 8.00 és 16.00 óra között.
Cím: Hortobágy Czinege J. utca 1.
Kapcsolódó cikkek:
Megérkeztek a legkisebb hortobágyi vadlovak-videó
Ilyen látvány együtt repülni a hortobágyi darvakkal
Film készül a hortobágyi vadlovak életéről-előzetes
A Hortobágy természetfotósa-Szilágyi Attila
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
