A Keleti-Gerecse Őr-hegye több szempontból is egyedinek számít. Nem is hinnéd, hogy egy rövid kirándulás mennyi élményt tartogathat.
Ha rápillantunk a Gerecse turistatérképére, egyből feltűnik, hogy a hegység keleti, dimbes-dombos részén jóformán egyáltalán nincsenek jelzett turistautak. Ez a hatalmas és egyben festői terület Héregtől Pilisjászfaluig, Péliföldszentkereszttől Szomorig tart, aminek azért, ha jobban megnézzük, a kellős közepén mégis csak találunk egy magányos és mondhatni nyúlfarknyi utacskát. Ez a mindössze 1,3 km-t és 166 méter szintemelkedést magában foglaló zöld háromszög jelzésű út a Bajna és Epöl között fekvő legendás Őr-hegyre vezet fel, ami rövidsége ellenére is bőven tartogat élményt.
A Bajna és Epöl közti rövid turistaút igen magányosan fest a térképen
Az Epöl határából, illetve az országúttól induló széles ösvény kezdetben bokros területen emelkedik, mielőtt beér a fás, erdős hegyoldalba. Alig teszünk meg pár métert, az egyik fán egy barlang feliratú táblát pillantunk meg, ami egy meredek kaptatóra mutat. Nem kell sokat kapaszkodnunk az omladékos lejtőn, hogy felérjünk ehhez a felfedezni való kis barlanghoz, amit Öreg-lyuknak hívnak. Bár az üreg bizonyosan sokat látott több millió éves múltja során, nevét az Őr-hegy sziámi testvérének számító Öreg-hegy után kapta. Persze azt is mondhatnánk, hogy a barlang az Őr-hegy északkeleti nyúlványának alján található, ezért vannak, akik Őr-hegyi-barlangként ismerik.
Az Őr-hegy nyugat felől nézve
A sziklaüreg hatalmas bejáratának egy részét jókora kőtömbök torlaszolják el, de még így is bőven van helyünk a bejutásra. Tágas és enyhe lejtésű folyósón, helyenként lehajolva sétálhatunk le a járat aljába, miközben a víz egykori munkájának köszönhetően kürtőket és úgynevezett gömbüstöket figyelhetünk meg. A járat alsó részén két nagyobb gömbfülkét is találunk. Az egyik közülük kimondottan óriási, mintegy 6-7 méter átmérőjű, a barlang végpontjában létrejött fülke pedig valamivel kisebb, de szintén látványos képződmény.
Az Öreg-lyuk bejárata
A barlangba való beereszkedés során egyből feltűnik, hogy a kürtőket és gömbfülkéket leszámítva a járat mennyezete egy ferde síkban fut végig. Ennek oka, hogy a barlang mennyezete egy keményebb (dachsteini) mészkőréteglap alja, ami alól a puhább mészrétegeket kimosta a víz. Tehát valamikor itt bővizű forrás csordogált, és ennek emlékét őrzi a tágas üreg. Viszont ha közelebbről is megvizsgáljuk a mennyezetet, akkor láthatjuk, hogy az voltaképpen nem is annyira sík. Hol apróbb, hol látványosabb oldásos formákat figyelhetünk meg rajta, egyedi és monoton mintázatokkal borítva szinte az egész barlang plafonját.
A barlang mennyezete nagyobbrészt egy síkban fut végig
A 20. század elején itt zajló ásatások során őskori és római kori cserépmaradványok kerültek elő, valamint jelentős csontleletek, melyek különböző denevérfajoktól származtak. A megkülönböztetetten védett, mellékjárataival mindösszesen 70 méter hosszú járatot bárki szabadon felkeresheti, de tartsuk szem előtt, hogy a barlang napjainkban is denevérek otthonául szolgál. Ne zavarjuk téli álmukat, ne használjuk az üreget táborhelynek, és persze ne szemeteljünk.
A barlang legnagyobb gömbfülkéje több mint négy méter magas
Az Öreg-lyuk nem csupán az állatoknak, de a környéken élőknek is menedékül szolgált. A közeli Bajnán úgy tartják, a török időkben ide menekült a falu népe. Hogy nagyobb biztonságban legyenek, a barlang száját eltorlaszolták hatalmas kövekkel, melynek nyomait ma is látni. Egészen addig kiváló menedékül szolgált az üreg, mígnem egy asszony kimerészkedett, és mosni indult a patakhoz. A törökök észrevették és követték, így találtak rá a búvóhelyre, ahol a bent lévőket mind egy szálig megölték. Ez a hely egyébként az 1956-os szabadságharc után is rejtekül szolgált a Budapestről menekült harcosoknak.
Tavasszal a sziklagyepes hegyoldal is virágba borul
A barlangot magunk mögött hagyva, tovább folytatva a felfedezőutunkat a hegytető felé, követjük a turistajelzéseket. A kanyargó ösvényen érünk fel az Őr- és Öreg-hegy nyergébe, ahol egy jelzetlen csapáson jobbra fordulva az Öreg-hegy panorámás sziklapárkányára tehetünk kitérőt. Alattunk terepasztalként terül el a táj, tökéletesen rálátunk Epöl házaira és egykori kőfejtőjére, a jellegzetes Nagy-Sziklára és a távolban látszó Pilis tömbjére.
Kilátással Epölre és a környező hegyekre
Visszatérve a jelzett útra, a mindössze 347 méteres Őr-hegy csúcsától már csak alig pár méter választ el minket. A környék jellegzetes hegyéhez több legenda is fűződik, melyek elsősorban a közeli Bajnáról származnak. Itt élt ugyanis a híres „ördöglovas” Sándor Móric gróf, aki vakmerő lovasmutatványaival hívta fel magára a figyelmet, és akinek emléke szinte összeforrt a bajnaiak hegyével. Bár a hegytetőn lévő keresztet Metternich Paulina hercegnő emeltette, sokan mégis úgy tartják a faluban, hogy az Sándor Móric hőstetteit hirdeti. Az egyik monda szerint a gróf itt vesztette életét, miközben bravúros mutatványt hajtott végre, egy másik történet szerint egy cselédséggel teli kocsit indított útnak a hegy tetejéről, ami azonban felborult, és sok ember meghalt. Megint másik történet: a gróf fogadást kötött, hogy a hegy tetején akkora máglyát rakat, amelynek lángja még Bécsben is látható lesz. Állítólag a gróf megnyerte a fogadást.
Kilátás az Őr-hegy tetejéről. Az égésnyom hatalmas máglyáról árulkodik
Kereszt a kilátopont közelében. Sajnos a tűzgyújtás nyomai itt is látszódnak
A legenda nyomán a bajnai lakosok több alkalommal is nagy tüzet gyújtottak a hegytetetőn, és úgy fest, ezt a hagyományt valakik még napjainkban is tartják. Erről nem csupán a hatalmas, kráterszerű égésnyom árulkodik a csúcson, hanem a kereszt mellett hagyott olajoshordók is. Bárki és bármilyen célból is gyújtott itt tüzet, a természetkárosítás fogalmát erőteljesen kimeríti az itt tapasztalt állapot. A hátrahagyott olajoshordók pedig azt jelzik, hogy aki a tüzet gyújtotta, azt cseppet sem érdekelte ez a tény. Az Őr-hegy tetejéről egyébként elsősorban nyugati irányba tárul elénk a kilátás, benne a szántók közt fekvő Bajna községére, a háttérben pedig a Gerecse vonulataira.
Érdemes az Őr-hegyi sétánkat egy környéket bebarangoló bringatúrával összekötni
Kapcsolódó cikkek:
FŐDÍJAS LETT AZ MTSZ TÉRKÉPE A SZÉP MAGYAR TÉRKÉP PÁLYÁZATON
